Önök szerint mikor valósult meg az emberi történelem során a tökéletes demokrácia,
• Amikor az arra hivatottak ténylegesen népképviseletet láttak el és nem a saját pecsenyéjüket sütögették?
Nos, jól sejtik, ilyen soha nem fordult elő. A modern demokráciák illúziókból állnak. Ábrándokból, szépen becsomagolt ideákból, ezeknek azonban nincs jóformán semmi gyakorlati haszna jóformán. Persze, van választójog, gyülekezési jog, szólásszabadság (bár ezt mintha elkezdték volna nem is annyira szemérmesen moderálni…), oda utazunk, ahová akarunk, biztosított jogunk a munkához (vagyis ahhoz, hogy kizsákmányoljanak minket), pihenéshez, egészségügyi ellátáshoz (ami olyan, amilyen és inkább kerülendő) és úgy általában tényleg szabadnak érezhetjük magunkat.
• De tényleg ez lenne a szabadság?
• A robotolás, az adósságok törlesztése, a csekkek befizetése, a végeláthatatlan fogyasztási kényszer, a napi rutin szinte öntudatlan ismételgetése?
Ez az a szint, amit akár vegetatívnak is nevezhetnénk. Egy olyan létállapot, amelyben biztosított némi mozgástér, de azért sokak számára nagyon is jól láthatók azok a falak, amelyek körbeveszik majdnem mindannyiunk életét. „Ez nem szabadság, hanem egy bújtatott, álcázott börtön, amiben a lappangó terror az úr”.
„A nagyhatalmi államgépezetek nem restek akár komplett terrorista szervezeteket felépíteni, önmerényleteket végrehajtani, világháborús helyzeteket teremteni azért, hogy az emberi populáció egészét rettegésben tarthassák. A legtöbb esetben ez a félelemkeltés, a stressz-gerjesztés a tudatalattinkra hat és fel sem fogjuk, hogy a saját elemi létezésünkről, illetve annak mindenféle gond nélküli eltörléséről van szó. Az állam hozzájárul a gazdasági terrorizmushoz amikor megengedi a bankok, pénzintézetek mélyen emberellenes, súlyosan kizsákmányoló, az adósságcsapdát milliárdokra rákényszerítő vámpír-üzletpolitikáját. Elnézi, ahogy a tudomány megfoszt a valódi technológiai és így az életminőséget drasztikus mértékben megemelni képes forradalmaktól, kollaborál a korszakos találmányok elhallgatásában, főképpen az energetikai cégekkel összekacsintva”.
A katonai-ipari komplexum a permanens rettegés légkörét alakította ki a nukleáris fegyverek kifejlesztése óta, és mára odáig jutottunk, hogy jóformán senki nem tartja abszurdnak azt a helyzetet, hogy a Föld minden egyes városa atomtöltetek célpontja a nap 24 órájában.
A politika örökké háborgó tenger. Nincsenek nyugodt időszakok, mindig felüti a fejét valamilyen krízis, vészhelyzet, hétről-hétre, de akár napról-napra van okunk arra, hogy valami miatt aggódjunk, féljünk. Megegyezések, kooperáció helyett széthúzás és rivalizálás érvényesül. „A társadalom megosztott, miközben mindenkiben ott vannak a másoktól való rettegés mérgező magvai”. Ha bekapcsoljuk a tévét vagy fellépünk a világhálóra, túlsúlyban lesznek a rossz, negatív töltetű hírek. A háborús fenyegetések. A gazdasági összeomlásra vonatkozó borús jóslatok. A megszorítások szükségességét hangsúlyozó prédikációk. A járványveszéllyel riogató kis színes hírek. A különböző természeti katasztrófákról élvezettel és részletességgel megfogalmazott elemzések.
Mindehhez minden állam asszisztál, hozzájárul, eltűr. Az életünket egy rettegés-ipar igazgatja és a gerjesztett félelmeket kihasználva szorítja ki belőlünk, amit csak lehet, „az új isten, a Profit és annak egyetlen feljebbvalója, az Extraprofit érdekében. No és persze azért, hogy jól irányítható, szolgai, magát minden felsőbb hatalomnak alávetni képes mintapolgár lehess”. Mert a jó polgár nem csak retteg, de engedelmeskedik is, főleg azoknak, akik megpróbálják elhárítani a problémákat, vagy ha azok mégis beütnek, akkor legalább minimalizálni a károkat. Mindeközben meg sem fordul a fejünkben, hogy a legtöbb krízist éppen azok gyártják, idézik elő, méghozzá jó előre eltervezett módon, akikről úgy gondoljuk, hogy a „mi érdekeinket akarják és a mi minél jobb boldogulásunkon dolgoznak”.
Történik ez háborús fenyegetésekkel, a teljes kipusztulás rémképével, amit egy nukleáris holokauszt okozhatna, az elértéktelenedés, gazdasági összeomlás tömeggyilkos káoszával, a legalantasabb létbiztonság állandó bizonytalanná tételével. Azzal, hogy az emberiség többsége nem tudja mit hoz a holnap, csak azt sejti, hogy minden bizonnyal valami szörnyűséget, de azért bízik abban, hogy őt még nem fogja érinteni.
A globális államhatalmak szinte minden érdemi látszatot kerülve igyekeznek azon, hogy a terrorista berendezkedés világhatalma érvényre jusson…
*
TARTALOM:
ELŐSZÓ
• Az ipari méretű öldöklés vámszedői;
• A terrorbirodalom kiépítése;
• A háborúk a globális elit terrorista eszközei;
• Élet és halál az állami terrorizmus árnyékában;
• Atomháború? Jöhet!
• A háború, amit az USA elveszített – talán szándékosan;
• Terroristacsinálók;
• Az Iszlám Állam az USA különleges alakulata;
• Az igazi belső ellenség;
• Egyesült Fasiszta Államok;
• A demokrácia módszeres leépítése az Egyesült Államokban;
• A rettegésipar nagyágyúi;
• Az örök fenyegetés rémálma;
• Szabadság vagy biztonság?
• Rendőrbirodalmak felemelkedése;
UTÓSZÓ
*
RENDELHETŐ!
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
