Világbajnok a magyar női kardcsapat Elek Zoltán2026. 07. 29., sze – 13:54
A magyar női kardcsapat a hongkongi vívó-világbajnokságon végig remek vívást bemutatva jutott el a döntőig, ahol egy izgalmas asszóban Kínát is sikerült legyőzniük.
A Battai Sugár, Szűcs Luca, Spiesz Anna, Katona Renáta összeállítású együttes válogatott Azerbajdzsánt és Japán is simán győzte le. Az elődöntőben a franciák ellen már komolyabb ellenállásba ütköztek, de végül nyertek.
A magyar csapat 2022-ben és 2023-ban aranyérmes volt, tavaly pedig bronzéremmel zárt. A mostani csapatból Battai Sugár és Szűcs Luca mindkét győzelemnél a válogatott tagja volt, Katona Renáta pedig egyszer volt ott az aranyérmes csapatban. Spiesz Anna még újoncnak számított, Hongkongban debütált világbajnokságon.
A finálét Battai és Spiesz se indította túl jól, a 3:10-es hátrány után azonban Szűcs parádésan vívott és 12:3-ra verte a menet közben egyre inkább elbizonytalanodó Csang Hszin-jit, ezzel fordított, 15:13.
Spiesz döntetlenre hozta a párharcát, Battai viszont további három tust hozzátette a magyar előnyhöz. Szűcs viszont kicsit megtorpant, de sikerült előnnyel lezárni a párharcot, 30:28.
Spiesz 5:2-re nyerte a következő aszót, majd Szűcs is biztatóan vívott, de több akciója eredménytelen volt a mérkőzésvezető megítélése szerint. Így az utolsó párharc 40:36-ról indult.
Battai fordulatos asszót vívott, de megtartotta a csapat előnyét, amely így 45:41-es eredménnyel lett világbajnok.
A női kardozók a magyar küldöttség harmadik érmét nyerték a vb-n, korábban bronzérmes lett egyéniben Battai és a tőröző Dósa Dániel is.
Kapcsolódó cikkünk
A magyar női kardválogatott 2022 után 2023-ban is világbajnok lett, ám az Év csapata-szavazáson (egyéni sportágak csapatai) az előző évi siker után, a szintén vb-arannyal záró férfiak most megelőzték őket. Mindkét évben ott volt a válogatottban Szűcs Luca, akit az Év sportolója-gála után kérdeztünk a budapesti Operaházban.
Immár másodjára jelent meg gyönyörűen, az alkalomhoz illő ruhában az Év sportolója-gálán. Még az utánpótlás-korosztályokban elért sikerei után kezdték kardkirálykisasszonynak hívni, ilyenkor úgy is érzi magát?
Igen. Nagyon szeretek csinosan felöltözve ilyen rendezvényekre járni, így most is nagyon örültem, hogy bekerültünk a legjobb háromba. Sajnáltam, hogy nem mi nyertünk, de a fiúk nagyon megérdemelték. Nagyon örülök nekik.
Latolgatták előzetesen az esélyeket, hogy a második világbajnoki arany elég lehet a férfiakkal szemben, akik tizenhat év után értek fel a világ tetejére?
Nyilván megfordult a fejünkben, hogy mi lenne, ha… De nem túl nagy reményekkel álltunk a mai nap elé, inkább szerettük volna élvezni az egész show-t és kicsit úgymond kívülről megnézni a gálát.
Milyen volt nekivágni címvédőként a 2023-as milánói világbajnokságnak?
Tudtuk, hogy mindenki minket akar legyőzni, de inkább év közben, vagy még inkább az év elején éreztük magunkon a terhet. Nehezebb volt azt megszokni, hogy világbajnokként állunk oda a versenyekre és mindenki elvár tőlünk egy magasabb szintet, akár négy közé kerülést vagy érmet. Ezt viszont folyamtosan megszoktuk és az Európai Játékokon és a világbajnokságon már magabiztosan versenyeztünk. Ezt az elvárást pozitív irányba fordítottuk, ez volt szerintem a kulcs.
A kairói vb-döntő után azt mondták, kétszer kellett azt megnyerni egy vitatható ítélet miatt, milyen volt a milánói finálé?
Nekem a legemlékezetesebb még a Dél-Korea elleni elődöntő volt. Ott kiderült, hogy már biztosan érmesek vagyunk, amitől hihetetlen boldogok voltunk. Az volt a célunk 2023-ban, hogy dobogóra állhassunk, így mikor ez biztosítva volt, már örültünk. A döntő ezek után már csak egy örömvívás volt.
Az egyes asszók kapcsán elmondta már, hogy elképzel maga előtt egy idővonalat, ami segít összpontosítani.
Ez akkor szokott előjönni, mikor felmegyek a pástra és elkezdek én vívni. Az adott pillanatot próbálom így megélni, hogy ne a jövőben vagy a múltban legyek fejben. A lényeg, hogy ne azon gondolkozzak, mi volt, vagy mi lesz, hanem teljes legyen a fókusz. Amikor pedig a többiek vívnak, szurkolok nekik és már nem ezen gondolkozom.
Egy fiatal, kívülről nézve bohókás csapatot alkotnak, így az ifi években felmerültek még különleges büntetések is. Például mikor nem engedték el önöket Pusztai Lizával moziba. Manapság vannak még szankciók az edzők részéről, esetleg extra jutalmak?
Mostanában ilyeneket már nem alkalmaznak, hiszen mi is felnőttünk. Jól tudjuk, mi az, amit nem szabad a versenyek előtt, alatt. De persze voltak ilyen és ehhez hasonló történetek. Tudnék mesélni (nevet).
Ezek szerint továbbra is önöktől indulnak a tréfák?
Nem kizárólag. Sugár és a Panka (Battai Sugár Katinka és Márton Anna – szerk.) sem komolyak. Igazából ez egy mókás csapat. Aki éppen kitalál egy vicces szólást, azt a többiek átveszik és másnap már úgy megyünk edzésre, hogy mindenki azt mondogatja. Nincs fixen valaki, aki kitalálja a poénokat, mindannyian vevők vagyunk rá, így folyamatosan születnek a viccek, a vicces helyzetek.
Kétszeres világbajnokként az olimpia évében még inkább várják majd a válogatottól a jó eredményt. Foglalkoznak ezzel?
Persze, érezzük az elvárást és amennyire kell, foglalkozunk is vele, de inkább próbáljuk ezt félretenni. Az első világkupán harmadik helyezést értünk el, reméljük, ezt tudjuk hasonlóan folytatni. Igyekszünk kizárni azt, hogy milyen nyomás van rajtunk, és az eddigi eredményeket inkább előnnyé kovácsoljuk majd.
Mindenki rendre a csapatról kérdezi önt. Mi kell ahhoz, hogy egyéniben is jöjjenek a jobb eredmények, esetleg érmek?
Szeretnék egyéniben is magabiztosan vívni idén és felfejlődni a felnőtt mezőnyhöz. Az utánpótlás-korosztályok után nekem kicsit nehezemre esett, hogy olyan magabiztosággal álljak a pástra, mint csapatban. Ez a fő célom erre a szezonra.
Kapcsolódó cikkünk
Az előző évben a magyar vívósport történetében először világbajnoki címet szerzett a Battai Sugár Katinka, Katona Renáta, Pusztai Liza, Szűcs Luca összetételű női kardválogatott. Az Év sportolója-gálán ráadásul az egyéni sportágak csapatai közt is ők végeztek az első helyen. A díjátadót követően Katona Renátával beszélgettünk.
Még a tokiói olimpiára való kijutás után azt mondta, hogy a Nemzeti Sportban is csak hátralapozva találta meg a hírt az eredményükről. Most világbajnokként, gyönyörű estélyi ruhában itt áll az Operaház színpadán a legjobbnak járó trófeával a kezében. Kijárt már ez a figyelem a kardcsapatnak.
Nagy boldogságot érzek és el sem hiszem ezt az egészet. Már akkor is hihetetlennek hangzott, mikor megjelent, hogy az első tízbe bekerültünk. Utána már nagyon izgultam, hogy végre legyen december 30. és derüljön ki, hogy ki van az első háromban. Úgyhogy nagyon nagy öröm volt, amikor megkaptam a meghívót ide.
Az olimpiát követően Márton Anna kikerült a válogatottból, így ön lett a rangidős ebben a fiatal válogatottban. Milyen szerepe van a csapatban?
Nincs semmi különös szerepem, nagyon demokratikusak vagyunk, összehangoltan dolgozunk. Én próbálok hozzáfiatalodni Lizához, Sugihoz és Lucához, ők pedig igyekeznek felnőni egy kicsit hozzám. Ez nagyon jól is működik, jó dinamikája van a csapatunknak.
Ez utóbbit mindig kihangsúlyozzák, valamint azt is, hogy sportpszichológus is segíti a munkájukat. Ez a siker egyik titka?
Nagyon sokan segít ez is az eredmények elérésében. Egyrészt abban, hogy jól tudjunk kommunikálni, fontos, hogy mindenki ki tudja fejezni az igényeit, vagy ha valamilyen konfliktusunk van, akkor könnyebben el tudjuk azt simítani. Illetve lényeges, hogy jobban megismerjük egymást, tudjuk, hogy kinek mire van szüksége egy-egy verseny előtt, alatt vagy után.
Azt is mondta korábban, hogy szeret másokért küzdeni, jó érzéssel tölti el, ha a társai is hisznek önben és szurkolnak a sikeréért. Talán ez is lehet az oka, hogy csapatban lett meg az arany?
Igen, biztosan ez is hozzájárult a győzelemhez és ahhoz, hogy egy ilyen remek csapatként működünk. Van két testvérem, így talán innen jön, hogy nagyon szeretek közösségben lenni, hogy segít, ha egymásért harcolunk és együtt vagyunk a versenyek során.
A nagy sikert hozó világbajnokságot megelőzte egy Európa-bajnokság, ahol a csapattal a negyedik helyet szerezték meg.
Ez egy nagyon szép negyedik hely volt, egy olyan olasz válogatottól kaptunk ki az elődöntőben, akikkel mindig ki-ki meccseket vívunk. Egyáltalán nem éltem meg ezt kudarcként, sőt, nagyon örültem, hogy ott voltunk a legjobbak között. Egyéniben kicsit rosszabbul sikerült az Eb, de ez is kellett a következő sikerhez.
A világbajnokság alatt taktikáztak is, hogy mikor ki vívjon, folyamatosan cseréltek. Ezt előre eltervezték?
Nagyon sokat taktikáztunk, próbáltunk erre is alapozni. Kint voltak a fiatal edzőkollégák és a vezetőedzőnkkel együttműködtek, elemeztek és mindig megmondták, hogy ki van benne a csapatban, hogyan és mikor cserélünk, melyik ellenfél ellen ki vív majd. Előzetesen erre nem készülünk, hiszen az a cél, hogy mindannyiunknak jól menjen a vívás, bárki is áll a pást másik felén, de ha ez nem jön össze tökéletesen, akkor jön elő a taktika.
Már említette az olaszokat, akikkel a vb-n is egy nagyon fontos meccset játszottak.
Igen, az a 45:43-as negyeddöntő nagyon kemény volt. Ellenük sosem tudhatjuk, hogy mi vagy ők nyernek majd, mindig kiélezett párharcaink vannak, de Egyiptomban nekünk sikerült jobban a meccs, ami adott egy pluszlendületet.
Az elődöntőt a spanyolok ellen könnyebben nyerték meg, a döntőben viszont Pusztai Lizának kétszer kellett megnyernie az asszót, hiszen az első döntő tust videózás után visszavonták a bírók.
Nagyon izgultunk, azt hiszem, mindenki számára izgalmas pillanatok voltak. Sajnáltuk, hogy azt a tust nem adták meg nekünk, mert mi már nagyon örültünk. Utána viszont nagyon félve kezdtünk el ünnepelni, amikor tényleg kialakult a 45:40-es végeredmény. Óriási boldogság volt, és inkább kétszer nyerjük meg, mint egyszer sem.
Korábban, a Vasasba igazolásakor, Szilágyi Áronról azt mondta, ő egy példakép, akivel van lehetősége együtt készülni. Belegondolt már abba, hogy most már ön is példakép a fiatal vívók, kardozók számára?
Hihetetlen és még nagyon emésztgetnem kell, hogy én példaként szolgálok valakinek. A pályafutásomban voltak hullámvölgyek, de most ez a csúcs, egyelőre. Nagyon várom az olimpiai kvalifikációt és remélhetőleg a párizsi olimpiát. De egyelőre csak a kijutás a cél, ha az megvan, akkor utána lehet tovább tervezni. A tunéziai Grand Prix után szinte már minden hónapban lesz külföldi versenyünk, áprilistól pedig kezdődik az említett kvalifikáció, arra fókuszálunk.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
