Március 3-án került sor a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Kazinczy utcai Elektrotechnikai Gyűjteményében a kávézás kultúr-, technikatörténeti és gasztronómiai vonatkozásait bemutató Fő a kávé című kiállítás megnyitójára, ahol az a jóleső érzés töltötte el az embert, hogy a kávézás egyesíti a nemzetet. A tárlat március 15-én gazdag programkínálattal, ingyenesen látogatható.
Tizenhat évet vártunk erre, a kávés forradalmi időkben, de megérte, hasonlóan átfogó kiállítás 2010 óta nem volt a témában.
Űrhajós a Kazinczy utcában
A meghívott vendégek között ott volt Saly Noémi művelődéstörténész, a kávéháztörténet Kodály Zoltánja, személye a hitelesítő pecsét, a „nihil obstat” a tárlaton, ahol majd ő is fog vezetést tartani. Mellette állt az eszperantista dandártábornok, Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, az ő jelenlétére csak később kaptunk magyarázatot. Igazából nem is kellett volna meglepődnünk, tekintve, hogy a Kazinczy utcában mostantól október 31-ig a transzformátorok mellett jól megférnek a kávéfőző gépek is. A szokatlan párosításokra érzékenyítve pedig mi sem természetesebb, mint hogy a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum egyik partnerintézménye a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ – ennek jegyében lépett fel a megnyitón Samir Abbasov azerbajdzsáni származású artista, kristály-egyensúlyozó művész, aki ezúttal az üvegpoharak mellett stílszerűen kávéscsészéket is használt káprázatos mutatványaihoz. Az igazi mutatvány persze az, hogy mindeközben egy olyan múzeumban vagyunk, aminek jelenleg nincs főépülete, azt se tudjuk, mikor és hol lesz, addig lényegében tagintézményei, kiállítóhelyei révén létezik.
Mozdonyok után kávégépek
Schneller Domonkos, a múzeum főigazgatója megnyitóbeszédében elmondta, több mint egy éves munkájuk eredménye a most megnyílt kiállítás. Itt volt az ideje, hogy a közlekedési terület (mozdonyok és kerékpárok nagy sikerű időszaki tárlata) után az intézmény a műszaki muzeológiára koncentráljon. Munkatársaik az elmúlt évtizedekben több száz, a kávézással összefüggő tárgyat gyűjtöttek össze, ráadásul az elmúlt egy évben hazai gyártású kávégépek jelentős gyűjteményére tett szert a múzeum, így volt miből válogatni, nem is beszélve az együttműködő intézmények (köztük a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint a szintén főépület nélkül „létező” Iparművészeti Múzeum) által biztosított tárgyakról.
A tárlat – technikatörténeti alapon – a kávékészítés eszközeinek fejlődésén keresztül közelíti meg a kávézás történetét. A műszaki fejlődéssel függ össze például az újhullámos kávék megjelenése, hiszen ízgazdagságukat a kellően fejlett technika teszi lehetővé. Ugyanakkor a kiállítás – nemzetközi kitekintéssel – a kávézás hazai kultúrtörténetéről is átfogó képet ad: a török hódoltság korától a nemzeti függetlenség 1848–49-es kivívásán át az irodalomtörténet legfontosabb korszakának helyet adó kávéházakig a kávézáshoz kapcsolódó szokások jelentősen formálták Magyarország történelmét is.
VIII. Kelemen pápa és az ördög
És hogyan fogadták a kávét szerte a világon? Az egyik tablón ezt olvassuk: „A történelem során többször is megpróbálták korlátozni a kávéfogyasztást. 1511-ben Mekkában azért tiltották be a kávéivást, mert úgy gondolták, hogy a kávé alkalmas a radikális gondolatok ösztönzésére. A 16. századi Itáliában pedig szó szerint az ördögtől való szokásnak tartották a kávézást egészen addig, míg maga a pápa, VIII. Kelemen is megkedvelte. A legszigorúbb fellépés IV. Murád oszmán szultánhoz köthető, aki 1633-ban a kávé fogyasztását is halállal büntette. 1746-ban III. Gusztáv svéd király, a kávé negatív egészségügyi – valamint a hazai söripar számára kedvezőtlen gazdasági – hatásai miatt súlyos adókat vetett ki a kávéfogyasztásra, de még annak eszközeire is, sőt elítélt rabokon demonstrálta, milyen károsnak tartja a kávéfogyasztást.”
Ferenc pápa csínytevése és a fikázó svédek
Aztán persze minden jóra fordult, a közelmúltban Ferenc pápa – a kelemeni hagyományt folytatva – maga is „kiszökött” kávézni sűrű programja közepette, amit ő maga nevezett „csínytevésnek”, és bár a törökök ma már inkább teáznak, jó előtte sikerrel elterjesztették a kávézást Magyarországon is, a svédek pedig (ahol idővel pont a sörfogyasztás szorult vissza) folyton fikáznak (a fika – a kaffi, ’kávé’ szó kifordításából – svéd társadalmi intézmény, hagyományos kávézás sütizéssel és beszélgetéssel), jelenleg a világranglista hatodik helyén állnak az egy főre jutó éves kávéfogyasztást tekintve (8,2 kg!), az első természetesen Finnország (12 kg!).
Magyar feketézők Mikes Kelementől Cseh Tamásig
A kávéfogyasztás szertartásának első magyar nyelvű említése Mikes Kelemen levelében maradt fenn, ahogy Rákóczi hű rodostói bujdosótársa sziluettjén olvashatjuk a kiállításban, de a Fő a kávé természetesen fókuszba helyezi a Pilvax üstös világát Petőfivel, aztán a New York, a Hadik, a Centrál kávéházat Kosztolányival és Karinthyval és a többi nyugatossal, végül Cseh Tamással vághatjuk a füstöt a Kádár-kori eszpresszókban.
Kávézás a Pilvaxban és az űrben
Gazdag a kísérő programok kínálata: magyar és angol nyelvű tárlatvezetések, múzeumpedagógiai foglalkozások, az udvaron koncert, kávészakmai pódium várja majd az érdeklődőket.
Rögtön március 15-én igazi időutazásra hívnak: az „Így kávéztak ők” mottójú ingyenes napon Petőfi és forradalmártársai kávéját készítik el barista segítségével, később pedig Farkas Bertalant látják vendégül, akit arról kérdeznek, hogyan kávéztak Kubaszovval a világűrben, máskor pedig szó esik arról is, milyen feketét lehet készíteni egy dzsezvában, a hagyományos török kávéfőző edényben.
A forradalom kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a kiállításon azt is megtudjuk: az 1848–49-es szabadságharc bukása után a Pilvaxot a neki helyet adó utcáról Kaffe Herrengasséra (magyarul Úri utca, mai neve Petőfi Sándor utca, eredetileg ugyanis itt volt a legendás kávéház) kellett átkeresztelni. A Pilvax név puszta említése politikai provokációnak minősült, amiért rendőri zaklatás vagy börtön is járhatott.
Kurátori tárlatvezetés mindenkinek
A megnyitó zárásaként Zeke Gyula író, történész, a kiállítás kurátora, a kávéháztörténet, pontosabban „a kávés nyilvánosság történetének” Bartók Bélája tartott tárlatvezetést, ezúttal a kitartó kevesek (lelkes teremőr nénik, a kiállítás készítői, egy szatyros ember és jómagam), a későbbiekben szerencsére sok látogató kiváltságaként.
A „Fő a kávé” című kiállítás 2026. október 31-ig látogatható
Nyitvatartás: szerda, csütörtök, péntek: 10–17h
szombat: 10–19h, vasárnap: 10–17h
Cím: Elektrotechnikai Gyűjtemény, Budapest VII. kerület, Kazinczy utca 21.
Szöveg és fotók: Székács István
Nyitókép: Szikora Zombor/Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
