A török miniszterelnök a napokban kijelentette, hogy: “Az adósságot vissza fogjuk adni a testvéreinknek Aleppóban, mert ők segítettek nekünk Sanliurfa, Gazientep és Kahraman várost visszafoglalni a múlt század elején. Törökország mindig azok oldalán áll, akik Aleppót védelmezik.”
// <![CDATA[(function(d, s, id) { var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0]; if (d.getElementById(id)) return; js = d.createElement(s); js.id = id; js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/sdk.js#xfbml=1&version=v2.3"; fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));// ]]>
My take on the recent #Turkish statements regarding #Aleppo
Közzétette: Aliaa Mahfouz Ali – 2016. február 10.
Nyilvánvaló módon a miniszterelnök a huszadik századra és az első világháborúra utal. Azonban azt ő nem említette, hogy a törökök az imperialista törekvéseik miatt keveredtek a világháborúba és hatalmas veszteséget is szenvedtek az orosz erőktől, akik annak déli fronton is részt vettek a háborúban. A török miniszterelnök megfeledkezett arról is beszámolni, hogy a városok, amiket említette beszédében, azok voltak a legnagyobb tanúi az örmény és más kissebségek ellen elkövetett népirtásnak, amit Ankara a mai napig nem hajlandó bevallani.
Én mint szíriai állampolgár, szeretném a török miniszterelnök figyelmét felhívni arra, hogy ezek a városok – akárcsak Kilikia többi része is – mind szíriai városok voltak, török megszállás alatt. Ami viszont a “történelmi adósságot” illetti, miniszterelnök úr! Önök tényleg nagyon sokat tettek. 2012 óta a kormányuk kirabolta Aleppó város összes gyárát és a várost elárasztotta az összes földön lévő terrorszervezettel, ami megkülönböztetés nélkül lövi a civileket rakétákkal, miközben tőlük elveszi az alapvető vízellátást, a villamos energiát és elzárja az élelmiszer-utánpótlási vonalakat.
Az ilyesféle kijelentéseket aztán hatalmas, a humanitáriánus katasztrófa borzalmairól szóló médiakampány kíséri, ahányszor csak veszteséget szenved egy terrorszervezet Szíriában és vonul vissza a török határ felé.
Az óriási médiagépezet eközben a Szíriai Arab Hadsereg és szövetségese, Oroszország démonizálásán dolgozik.
Ha már egyszer a török miniszterelnök úr említette az első világháborút, akkor csináljuk egy gyors történelmi betekintőt. 1944. június 6. az egyik leghíresebb dátum a második világháború idején. Ez lenne a híres Normandi partraszállás napjának a dátuma, ami Európa náci uralom alól való felszabadításának volt a kezdete. Az amerikai, brit, kanadai és francia szövetségesek vettek részt ebben a hadműveletben. Tegyük fel, mi lett volna, ha akkor a média a szövetségeseket megszállóknak nevezné és a felszabadítást megszállásnak. Egy ilyen kampány a nácik legitimizálását jelentené és azok érdekeinek a védelmezését. Ilyen egyszerű a jelenlegi helyzet. A hadseregünk ellen felszólaló médiát lehet ma azzal vádolni, hogy a DAESH-t (Iszlám Államot) védelemzi és ismeri el.
Aikor a médiában arról lehet hallani, hogy “a szíriai hadseret Aleppót támadja” az egyértelműen olyan, mintha azt mondanánk, hogy az orosz hadsereg 1943-ban megtámadta Sztálingrádot, mert a németek elfoglalták annak egy részét.
Visszatérve azonban a török történelméhez és Törökország jelenlegi Szíriában való tetteihez, kijelenthetjük, hogy Törökország az utolsó, aki beszélhet emberi jogokról és a szabadságról. A neo-ottománok – akárcsak az őseik –, nem ehhez a világhoz tartoznak. Aleppó, miniszterelnök úr, vissza fog térni mi hozzánk és ezt a pillanatot várja mindenki.
A győzelmünk íze keserű lesz nagyon Szíria ellenségei számára.
Orientalista.hu – Cadmus
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
