Portik Noémi M. Klarissza mallersdorfi ferences nővér alábbi írásában Vicente Masip spanyol festő Szent Ágnes vértanúsága című alkotását mutatja be.
Vicente Masip tekinthető a 16. századi Spanyolország egyik vezető festőjének, akinek származása andillai művészcsaládra vezethető vissza. Életéről kevés információ áll rendelkezésünkre, ennek ellenére alkotásai maradandó nyomot hagytak, mint például a segorbei katedrális főoltárképe. Stílusát tekintve a quattrocento mestereként tartja számon a művészettörténet. Fő segítője fia, Juan volt, aki szintén a művészpályát tekintette sajátjának.
A Szent Ágnes vértanúsága címet viselő festmény Vicente Masip remekműve, amely a spanyol reneszánsz stílusjegyeit követve nagy hangsúlyt fektet az események részletes bemutatására és a drámai megjelenítésre. A reneszánsz korban elterjedt kör alakú kompozíció, vagyis tondo megteremtette a mű harmonikus elrendezésének lehetőségét. Az alkotásra jellemző az egy futópontos perspektíva használata, amelyet a kompozíció középpontjában lévő lépcsősor és a háttérben lévő épületek hangsúlyoznak.
Az alkotás témája a 4. században élt és vértanúhalált halt római szűz, Szent Ágnes története. Szent Ágnes mint főszereplő a földön térdelve és hosszú hajától eltakarva jelenik meg, ami a sebezhetőségét és ártatlanságát, valamint Isten védelmét hangsúlyozza. Két hóhér látható mellette, akik közül az egyik mártíromságának eszközét, a kardot tartja a kezében. Ágnes ölében egy bárány fekszik, amely a latin agnus (bárány) névből eredeztethető szójáték leképezése, ezenkívül a szüzesség, valamint az áldozat szimbóluma. Emellett a földön szétszórt, parázsló rönkök is felfedezhetőek mint a legenda első felvonására utaló szimbólumok, a hagyomány szerint ugyanis a szentet máglyán akarták elégetni, de a lángok csodálatos módon nem bántották. A kép felső részén angyalok jelennek meg a felhők között, koronát és pálmaágat hozva, amelyek a vértanúság jutalmát és az égi dicsőséget jelképezik.
Összességében a műalkotás a hit állhatatosságát és a mártír szent diadalát hirdeti a halál felett, hiszen a fiatal Ágnes, nem félve a megaláztatástól, bántalmazástól és haláltól, képes volt a végletekig kitartani keresztény hite mellett.
Az írás megjelenik a Vasárnap erdélyi katolikus hetilap 2026/4-es számában.
Forrás és fotó: Romkat.ro
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
