Ha összevetjük a gyilkosságok és az öngyilkosságok arányát EU-szerte, az derül ki, hogy Litvániában vannak a legnagyobb veszélyben az emberek másoktól vagy maguktól, azonban a harmadik helyen ott van Magyarország. A legnagyobb biztonságban a déli népek vannak. Emberölés és öngyilkosság miatt a vizsgált időszakban 61 ezer ember halt meg, az EU-ban éves szinten bekövetkezett haláleseteknek hozzávetőleg 1,3 százaléka.
Évtizedes folyamat, hogy az Európai Unióban csökken a szándékos emberölések száma. Az utolsó rendelkezésre álló, valamennyi uniós tagállamot felölelő adatsor 2016-os, ekkor összesen 5200 gyilkosságot regisztráltak a rendőrök. Ez az előző év adataival összevetve 3,3 százalékos csökkenést jelent. Ugyanakkor a terrortámadásoknak kimutatható hatásuk volt 2016-ban: Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában nőtt azok száma, akik erőszakos halált haltak.
Az államok különböző mérete, eltérő lakosságszáma miatt az abszolút számok nem sokat mutatnak, ezért a 100 ezer lakosra eső gyilkosságok arányát vizsgálták meg. Ezzel a módszerrel azt kapjuk, hogy a legtöbb emberölés a három balti államban, Lettországban, Litvániában és Észtországban történt. Ugyanakkor 13 tagállamban 100 ezer lakosra kevesebb mint egy eset jutott.
Csak összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban 2016-ban 5,5 emberölés volt 100 000 emberre vonatkoztatva, míg Oroszországban ez az arány 10,8 volt. A rendelkezésre álló adatok azt is megmutatják, hogy a gyilkossági kísérletek száma 2008-2016 között meglehetősen stabil maradt.
Számszerűen a legtöbb embert, 747-et Németországban gyilkolták meg, a legkevesebbet pedig Máltán és Luxembourgban: 5-5-öt. Németországban 82 millióan laknak, Máltán 465 ezren, Luxemburgban pedig 600 ezren – ezért nem mond sokat ez a viszonyítás, ráadásul a 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok terén a németek és a luxemburgiak éppen egymás után állnak, a 16-17. helyen.
Az emberölések nyilvántartásba vétele viszonylag következetes, és meghatározásuk kevésbé tér el az egyes országokban, mint a többi bűncselekmény-kategóriáé. Az itt bemutatott eredmények a tényleges emberöléseket tükrözik.
Ezek alapján tehát elmondható, hogy arányaiban a legtöbb emberölést a balti államokban követik el, a lista élén Lettország áll, 5,64 eset jut százezer lakosra, Litvániában valamivel kevesebb, de még így is kiugróan sok (4,92), tőlük jelentősen leszakadva, azonban stabilan a harmadik helyen áll Észtország (2,51). Két közepes méretű tagállam követi őket: Belgium és Magyarország. Belgium esetében csak a 2015-ös adat áll az Európai Statisztikai Hivatal rendelkezésére, ami azért lényeges, mert éppen 2016-ban volt a 32 áldozatot követelő kettős merénylet, a zaventemi repülőtéren és a brüsszeli metróban. Mindezzel együtt a belga adat illeszkedik az ország korábbi évekre visszanyúló adatsorába, és csökkenő tendenciát mutat. Magyarország kapcsán meglehetősen hullámzó adatokkal találkozhatunk, 2015-ig folyamatosan csökkent az emberölések száma, akkor azonban hirtelen megugrott, és ezen a magasabb szinten van azóta is. Ez egyáltalán nem illeszkedik az európai folyamatokba.
Szándékos emberölések száma az EU-ban, 2016:
Magyarország után ismét egy jelentősebb csökkenés következik, aztán a középmezőnyben találunk tíz országot, viszonylag azonos mutatóval, ezekben a tagállamokban a százezer lakosra jutó emberölések száma 1,05 és 1,42 között van. Ahogy már említettük, 13 országban egynél kevesebb áldozat jut 100 ezer lakosra. Az emberélet ezek alapján a legnagyobb biztonságban Szlovéniában van (0,48), de az előtte lévő hét állam (Ausztria, Csehország, Hollandia, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Lengyelország) értékei között is alig van különbség.
Mi is besegítünk a magyarpusztításba
Az öngyilkosságok terén teljes adatsor csak 2014-ből áll rendelkezésre. Az Európai Unióban 2015-ben bekövetkezett 4,9 millió halálesetből 56 ezer (1,2 százalék) volt szándékos öngyilkosság. 10 esetből közel 8-at (77 százalék) férfiak követtek el, és az esetek mintegy fele (48 százalék) 40 és 65 év közötti személy volt.
Az eleje hasonló a gyilkosságokhoz, az első háromban két balti állam van: Litvánia az első (30,28 eset/100 ezer lakos), Szlovénia a második (20,72). Magyarország a negyedik helyen áll (19,42). Érdekes módon az öngyilkosságok terén a második helyen van az a Szlovénia, ahol arányaiban a legkevesebb emberölés történik.
Öngyilkosságok száma az EU-ban, 2015:
Viszonylag sokan vetnek véget életüknek Észtországban és Belgiumban, ebben a két államban az emberölések száma is magas arányú. Azt is elmondhatjuk, hogy a déli népek a legkevésbé hajlamosak saját életük kioltására. Máltán, Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban egyaránt nagyon alacsony az öngyilkosok száma, a legkevésbé pedig Cipruson (100 ezer lakosra 4,45 eset jut) történnek öngyilkosságok. Az EU-s átlag egyébként 11,25 öngyilkosság minden 100 ezer lakosra.
A két adatsort összevetve eljuthatunk ahhoz a meglehetősen fiktív következtetéshez, hogy hol a legnagyobb esély arra, hogy valakit megöljenek, vagy ő vessen véget a saját életének. Ezt a sort Litvánia vezeti Lettország előtt, a harmadik helyen pedig Magyarország, a "két hetes rend" hazája található.
(Index nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
