Nem valószínű, hogy a Nyugat évszázados tapasztalatai és a polgárosodás civilizációs vívmányai ellenében tartósan előre tud jutni az ország Tölgyessy Péter szerint.
Minden szinten az államot akarja erősíteni Orbán Viktor, amit mutat az állami tulajdon, valamint a hatalomhoz kötődő vállalkozások helyzetbe hozása is. Ez az egyébként, amit az ellenzék rendszerszintű korrupciónak lát – olvasható Tölgyessy Péternek a Tárki kötetében megjelent tanulmányában, amit a Hvg.hu szemlézett. Az egykori SZDSZ-es, majd 1998 és 2006 között fideszes politikus szerint a Fidesz a jövedelmeket, az üzleti és médialehetőséget, valamint a művészeti erőforrásokat is kedvezményezettjeinek csoportosítja át. Növelték a versenyszférában is az állami tulajdon szerepét, amit „mindenki más jó eséllyel rendszerszintű korrupciónak lát”.
A marxista szemináriumok nyelvezete
Tölgyessy szerint a miniszterelnök, ahol csak teheti, centralizál, és nem hisz a piaci automatizmusokban, illetve az uralomgyakorlás indirektebb formáiban. Felülről irányított gépezetbe fogták össze például a közoktatást, az egészségügyet és a helyi közigazgatást is – írta.
Az elemző szerint Orbán az egész társadalom világlátását módszeresen indoktrinálni próbálja, és a művészeket, véleményformálókat az udvari értelmiségi szerep felé irányítja.
Eredeti alkotás az, hogy Orbán a bajokra „az emberek” vágyaihoz igazodó megoldásokat ígér, de a történelmi ösztönökhöz, mítoszokhoz és illúziókhoz igazított módszer nyelvében és kategóriáiban benne vannak a két világháború közti időszak állításai, a Kádár-korszak népi piacellenessége, valamint az ötvenes-hetvenes évek marxista szemináriumai.
Válság idején cselekvőképes kormányzati stabilitás
Válság idején ugyanakkor cselekvőképes kormányzati stabilitást ad az Orbán-kormány Tölgyessy szerint „hatalmi erejével, módszeres félelemkeltésével, valamint hallatlan bűnbakképző képességével valahogyan mégiscsak egyben tartja a kudarcaitól sérült, végletekig megosztott nemzeti közösséget”. Az elemző úgy látja, a nyugatos közjáték után így visszatértünk a társadalom korábbi előtörténetéhez, pedig kétséges, hogy a Nyugat évszázados tapasztalatai és a polgárosodás civilizációs vívmányai ellenében tartósan előre tud jutni az ország. „Félő, hogy minden diadalmasnak tűnő előrehaladás egy történelmileg újra veszélyes zsákutcának bizonyuló rendszerben történik, ami a XX. században ismétlődő lemaradást hozott az országnak.”
Stumpf és Szelényi is kritikus
A Tárki kötetében olvasható Stumpf István alkotmánybíró némileg kormánykritikus írása is, amiről már korábban beszámoltunk. Stumpf szerint „az alkotmányozó többség magabiztosságával, rohamtempóban törvények százait fogadtatta el, a korábban oly fontosnak tartott jogállami értékek alárendelődtek a vegytiszta hatalmi érdekeknek és rendszerépítő politikai célkitűzéseknek”.
A kiadványban szerepel Szelényi Iván írása is, aki azt írta: „a hatalmat Magyarországon s általában a posztkommunista világban a politikai osztállyal szövetséges nagyburzsoázia gyakorolja.” A szociológus nemrég a Magyar Nemzetnek is interjút adott, ahol arról beszélt: nem nép-, hanem tőkebarát az orbáni politika.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
