Felhatalmazta a kormányt az Országgyűlés, hogy a novemberben lejáró veszélyhelyzetet újabb 180 nappal, 2026. május 13-ig meghosszabbítsa. Az erről szóló javaslatot 127 igen szavazattal, 56 nem ellenében fogadta el a parlament. Az ellenzék részéről éles bírálat érte a javaslatot
Az Orosz-ukrán háború még mindig tart, ezért a háborús veszélyhelyzetre továbbra is szükség van a gazdasági hatások és a menekülthelyzet kezelése érdekében, mondta előterjesztői expozéjában Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára:
„A háború közelsége miatt, annak humanitárius és gazdasági hatásai hazánkat továbbra is egyértelműen érintik. Ezek a negatív hatások már több mint három és fél éve mindennapjaink részévé váltak, ami jelen távlatból is egyértelműen igazolja a különleges jogrend fenntartásának indokoltságát.”
A háborús veszélyhelyzetet újabb 180 nappal hosszabbítják meg – jelezte az államtitkár.
A fideszes Pajtók Gábor úgy fogalmazott, hogy a veszélyhelyzet nem pusztán jogi keret, hanem nélkülözhetetlen védelmi eszköz is.
A KDNP Simicskó István szerint is indokolt a veszélyhelyzet meghosszabbítása.
Mint mondta: „az orosz-ukrán testvérháború 3,5 éve zajlik sok-sok áldozattal, és valóban humanitárius katasztrófa folyamatosan fönnáll. Tehát ennek a veszélye fönt van. Amíg nem ér véget a háború, nyilván indokolt ennek a veszélyhelyzetnek a fönntartása Magyarország biztonsága és a magyar állampolgárok biztonsága érdekében.”
A DK vezérszónoka, Sebián-Petrovszki László szerint a kormányoldalnak kettős célja van azzal, hogy 180 nappal meghosszabbítja a háborús veszélyhelyzetet:
„Van ebben egy hatalomátmentést célzó rész és van egy felháborító, figyelemelterelő szándék. Konkrétan nincsen valós veszélyhelyzet Magyarországon, állítom én ezt önöknek, bármennyire ingatják a fejüket. Az elmúlt öt és fél évben ez a rendeleti kormányzás mit jelentett? Azt jelentette, hogy a Fidesz kénye-kedve szerint félre tudta tenni a parlamentet, mint ellenőrző intézményt, félre tudta tenni a törvényeket, és a neki kellemetlen politikai ügyekben olyan döntéseket tudott hozni, ami az ő politikai érdekeit szolgálta. Ez az újabb 180 nap akkor fog lejárni, amikor már túl leszünk minden valószínűség szerint a következő parlamenti választáson, és ez a kormány megbukott. Tehát ez azt jelenti, hogy a kormány, az Orbán-kormány bukása után még egy hónapig az a kormány veszélyhelyzeti, rendeleti kormányzást tud megvalósítani ebben az országban. Ez az önök javaslata.”
A jobbikos Lukács László György szerint a szomszédban dúló háború hatásainak kivédésére a normál jogrend is tökéletesen alkalmas lenne. A Mi Hazánk vezérszónoka, Novák Előd emlékeztetett rá, hogy Magyarország az egyetlen NATO tagállam, ahol háborús veszélyhelyzet van, miközben a kormány azt is állítja, hogy Magyarország az unió legbiztonságosabb országa.
Az alaptörvény 15. módosítása eredményeképpen 2026. január 1-től a kormány kizárólag a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határozott időre megadott felhatalmazással függesztheti fel egyes törvények alkalmazását vagy térhet el törvényi rendelkezésektől.
A törvényjavaslat ezen alaptörvényi rendelkezésekhez kapcsolódva tartalmazza azt a felhatalmazást, amely szükséges ahhoz, hogy a kormány a speciális rendeletalkotási hatáskörét gyakorolhassa. A felhatalmazás a veszélyhelyzet idejére szól, tehát a különleges jogrendi rendeletalkotási hatáskör e felhatalmazás alapján a kormány 2026. május 13. napjáig általános jelleggel gyakorolhatja.
Répássy Róbert kiemelte, hogy a kormány nem korlátlan felhatalmazást kér, hiszen az Országgyűlés kontrollja nem sérül, és az alaptörvény szerint a veszélyhelyzetet meg kell szüntetni, ha a háború véget ér.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
