Veszélyben az ötszáz eurós bankjegy?

Veszélyben az ötszáz eurós bankjegy?

Megint hadat üzennek a készpénznek a fejlett gazdaságok, ezúttal az 500 eurós bankjegy kivezetése van terítéken. Az óriási címletű bankóknak különösen rossz a hírük mostanában, mert az adócsalás, a pénzmosás, a terrorizmus és más illegális tevékenységek melegágyául szolgálhatnak. A magyar kormánynak is feltűnt, hogy hazánk valósággal úszik a készpénzben, és ez ellen már tenni kellene valamit.

Egyre több jel utal arra, hogy a készpénz napjai meg vannak számlálva. Hasznáról, illetve káráról már egy évtizede folyik a vita, az Európai Központi Bank (EKB) pedig igencsak fontolgatja az 500 eurós bankjegy, a világon a második legnagyobb, hétköznap is használatos címlet (az első a svájci ezerfrankos) bevonását. Mario Draghi, az EKB elnöke még februárban jelentette be, hogy tanulmányozzák a kivezetés technikai feltételeit, és a Wall Street Journal úgy értesült, május elején már dönthetnek is a sorsáról.

A jelen állás szerint 155 500 forintot érő óriási címlet nagy népszerűségnek örvend, noha a legtöbb boltban nem fogadják el, és az átlagos európai polgárnak soha nem kerül ilyen a kezébe. A jegybanki statisztikák azt mutatják, hogy 600 millió darab 500 euróst használnak szerte a világban, ami a forgalomban lévő eurók értékének csaknem 30 százalékát teszi ki. Szakértők élnek a gyanúperrel, hogy ezek a bankók nem a megtakarítók, hanem a bűnözők kezében kötnek ki. Arra nincs adat, hogy az illegális tranzakciókban pontosan milyen címletekkel fizetnek, de logikusnak tűnik az 500 eurósok használata, hiszen így kis mennyiségben is jelentős összegeket lehet feltűnés nélkül mozgatni, és a bankjegyek nem köthetők személyekhez. Egy 500 eurós csupán 1,12 grammot nyom, vagyis egymillió euró (körülbelül 310 millió forint) sem nehezebb két kilogrammnál. A pénzmosás ellen létrehozott nemzetközi szervezet, a Pénzügyi Akciócsoport (FATF) szerint leginkább a kábítószer-kereskedelem, az embercsempészet, a pénzmosás, a zsarolás és az adócsalás terén használják előszeretettel a nagy címleteket, de a terroristák is szívesen élnek vele. Egyes vélemények is ezt támasztják alá, a drogkereskedőkön és egyéb bűnözőkön kívül másnak nem igazán hiányozna az 500 eurós, hiszen az átlagember általában nem készpénzzel fizeti ki a nagyobb összegeket.

A feketegazdaság alapja

Az 500 eurós ürügyén újra felerősödtek a drágán előállítható készpénz visszaszorítását vagy teljes betiltását szorgalmazó hangok is. Azzal érvelnek, hogy erős összefüggés fedezhető fel a jelentős készpénzhasználat és a rejtett gazdaság között, amint azt Friedrich Schneider osztrák közgazdász is kimutatta egy tavalyi tanulmányában. A legjobb példa erre Bulgária, ahol a fizetések 95 százaléka készpénzben bonyolódik, a feketegazdaság aránya pedig a GDP 30,6 százalékára rúg, ami a legmagasabb az Európai Unióban.

Valójában azonban nem csak arról van szó, hogy a központi bankok – a monetáris politika alakítása mellett – hirtelen a bűnüldözői szerepet is magukra öltötték. Jelzésértékű, hogy épp most, a negatív kamatok világában dobták be a köztudatba az 500 eurós kivonásának ötletét. A nagyobb címletek megszüntetésével a jegybankok két legyet ütnének egy csapásra: a bűnözők nem tudják feltűnésmentesen elrejteni a pénzt, és a lakosság sem tudná készpénzbe menekíteni a vagyonát a nulla százalék alatti betéti kamatok elől, tehát a gazdaságirányítók szándékainak megfelelően hamarabb elköltik a jövedelmüket.

Az előnyök egyértelműek, mégsem könnyű a döntés. Számítások szerint mintegy 500 millió euróba (155 milliárd forint) kerülne az 500 eurós kivezetése. Jens Weidmann, az EKB kormányzótanácsának tagja úgy látja, sok múlik azon, hogy a kivonandó bankjegyek helyett hasonló értékben kell nyomtatni kisebb címleteket, vagy az összeg jelentős része elektronikus pénzzé alakul át, és számlára kerül. Az első esetben elképesztő mennyiségű bankjegyet kellene előállítani nagyon gyorsan, ami költséges mulatság. Ráadásul nem fog érdemben zsugorodni a feketegazdaság, ha a többi óriási címlet megmarad, márpedig a svájci vagy az amerikai hatóságok egyelőre nem fontolgatják az ezerfrankos vagy a százdolláros bevonását.

Kockázatos lépés

A politikai kockázatok sem elhanyagolhatók, hiszen a készpénz sokak szemében az állampolgári függetlenség szimbóluma is egyben. A legtöbb ember nehezen viseli el azt a gondolatot, hogy – ha csak elektronikus úton lehet fizetni – a hatóságok és a bankok minden egyes pénzügyi lépéséről tudomást szerezhetnek. Az 500 eurós bankjegy eltüntetése egy kicsi, de határozott lépés lenne a készpénzmentesítés irányába, amely sokakban a totális társadalmi ellenőrzés rémképét idézi fel. Épp ezért a szakértők jó része is egyetért abban, hogy a készpénz teljes megszüntetése jelenleg nem reális terv. Ugyanakkor az Európai Unió tizenkét tagországában már most is érvényben van valamilyen szintű korlátozás, sőt, Berlin is azt tervezi, hogy ötezer euróban szabja meg a készpénzes fizetés felső határát. Az ötlet nagy vitát váltott ki a németeknél is, az ottani alkotmánybíróság korábbi elnöke pedig alkotmányellenesnek nevezte, mert túlságosan belenyúl az emberek magánszférájába.

Mindeközben Magyarországon az európaival ellentétes folyamatok játszódtak le az utóbbi időben: öt év alatt megduplázódott a forgalomban lévő készpénzállomány mennyisége. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az elmúlt hetekben többször is panaszkodott amiatt, hogy túl sokan használnak készpénzt Magyarországon, bár arra már nem tért ki, hogy ebben elsősorban az elhibázott kormányzati lépések – a tranzakciós illeték és a kétszeri ingyenes készpénzfelvétel bevezetése –, valamint az egyre alacsonyabb kamatok játszottak közre. Tavaly június végén már csaknem 4000 milliárd forintot tett ki a forgalomban lévő papírpénz aránya, és a havi fizetési tranzakciók számát tekintve a háztartások 78 százalékban választották a készpénzt. Ugyanakkor a bankók és érmék szállítása, előállítása, kezelése, számolása éves szinten 100 milliárd forint körüli költséget jelent a magyar társadalomnak.

Gond a bizalomhiány

Varga Mihály szerint a kormány már jövőre lépéseket tesz a készpénzállomány, ezáltal a feketegazdaság arányának csökkentésére. Konkrétumokról még nem tudni, de két területen lehet előrelépni: egyfelől a személyek közti készpénzes fizetésekre is ki lehet terjeszteni az 1,5 millió forintos felső határt, amely jelenleg a vállalkozások közötti tranzakciókra érvényes. Más kérdés, hogy ezt mennyire tartják be. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy nálunk azért is népszerű a készpénzes fizetés, mert a kis- és középvállalkozások körében nincs meg a kellő bizalom, korábbi rossz tapasztalataik alapján nem szeretik az átutalásos ügyleteket.

A kormány ösztönözheti a bankkártyaterminálok telepítését is: jegybanki becslés szerint a boltoknak akkor éri majd meg a kártyás fizetés, ha már a vásárlások 40 százaléka – jelenleg ez 20-25 százalék – elektronikus úton történik. Egy szabályozói változás következtében júniustól lehetővé válik, hogy a magyar kártyás tranzakciókat ne csak a szinte egyeduralkodó nemzetközi kártyatársaságok számolják el, hanem akár egy hazai társaság is, amely – feltehetőleg – olcsóbb számlavezetést és kártyaelfogadást jelentene. Erre a jegybank tulajdonában álló Giro elszámolóház is képes lehet, de Varga István közgazdász szerint inkább a Magyar Államkincstár fejlesztése révén kellene saját kézbe venni a belföldi pénzforgalmat. Az azonnali átutalás tervezett bevezetése is segíthet a készpénzes tranzakciók visszaszorításában.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 18.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »