Kétnapos csúcstalálkozót tartanak az uniós állam- és kormányfők.
A virtuális értekezlet első munkanapján az országvezetők hosszasan tárgyaltak a kontinens előtt álló leginkább égető kihívásról, a koronavírus-járványról és az Európai Bizottság kudarcos vakcinabeszerzéséről.
Egyetlen témánk van, igazán fontos témánk, ez a vakcinahelyzet és a vakcinák beszerzése. Brüsszel vállalta, hogy a tagállamok számára beszerzi a vakcinákat. Ha ez sikerül, gyorsan megy, sok életet mentünk meg, ha lassan megy, akkor sok életet veszítünk”
– fogalmazott Orbán Viktor ideóüzenetében, a találkozóról bejelentkezve. A magyar miniszterelnök hozzátette:
Ezért ma arról fogunk tanácskozni, hogyan vehetjük rá Brüsszelt arra, hogy az eddigieknél sokkal gyorsabban, olajozottabban és hatékonyabban szerezze be azokat a vakcinákat, amelyekkel aztán mi, a tagállamok miniszterelnökei és kormányai életeket menthetünk.”
Információk szerint a járványügyi egyeztetés magától értetődően feszült hangulatban telt, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ismertette az országvezetőkkel az oltási kampány eddigi, felemás eredményeit.
A blokkban e sorok írásakor a száz főre vetített vakcinaszám a felnőtt lakosság körében mindössze 16,9; az első adag oltóanyagot pedig valamivel kevesebb mint negyvenmillió ember kapta meg. A száz főre vetített uniós arányszámot tekintve Magyarország abszolút az uniós élmezőnyben van, de Dánia, Málta és Észtország helyzete is előrehaladott a beadott vakcinamennyiséget illetően. A bizottság adataiból kiderült az is, hogy a közös vakcinabeszerzés keretében eddig a huszonhét állam összesen 88 millió adag oltóanyagot kapott, amelyből 62 millió dózist használtak már fel. Az indulatokat nem csillapította, hogy a bizottsági elnök a sajtóban már napok óta keringő információról is lerántotta a leplet, miszerint
A kritikusok közül ezúttal is Sebastian Kurz jutott főszerephez: az osztrák kancellár a találkozót megelőző, Bécsben adott sajtónyilatkozatában teljességgel érthetetlennek nevezte, hogy az EU miért exportált tömegesen vakcinát „a világ minden tájára”, miközben máshonnan egyetlen adagot sem kapott.
Az EU-csúcson az uniós oltási igazolványok mellett terítékre került a vakcinaelosztás szintén vitatott ügye.
Utóbbit ugyancsak Sebastian Kurz bírálta élesen korábban, mondván: korrekciós mechanizmusra van szükség, mert Brüsszel lakosságarányosan nem juttat minden tagállamnak megfelelő mennyiségű oltóanyagot.
Mégis miről kellene beszélnünk egy csúcsértekezleten, ha nem az oltóanyag elosztásáról?
– kérdezte az osztrák kancellár a már említett sajtónyilatkozatban, arra reagálva, hogy a hírek szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az ülésen nem akart a vakcinamennyiségről egymással „alkudozó” tagállamokat.
Mivel a Pfizer–BioNTech tízmillió adag vakcina gyorsított EU-ba szállításáról tett bejelentést nemrég, az AstraZeneca késlekedése miatt pórul járt tagállamok – így Ausztria – abban reménykednek, hogy Brüsszel akár rövid távon kompenzálja őket a pluszadagokból. Árulkodó ugyanakkor, Angela Merkel német kancellár kiállt a brüsszeli álláspont mellett:
Mint a német szövetségi parlamentben mondta, jó, hogy létezik az Európai Unió, a közös uniós vakcinabeszerzés pedig helyes döntés volt. Brüsszeli sajtóforrások szerint Merkel a csúcstalálkozón a feldühödött EU-országoknak később azt is odaszúrta, hogy az ő képviselőik is szignózták a brüsszeli vakcinaszerződéseket, így kár bűnbakot csinálni az EU-s bürokratákból.
Az állam- és kormányfők csütörtök este első alkalommal, virtuálisan tárgyalnak Joe Biden amerikai elnökkel a transzatlanti kapcsolatok megerősítése érdekében, külpolitikai témákban, Törökország és Oroszország kérdésében szintén egyeztetik az álláspontjaikat. A csúcsértekezlet pénteken az EU gazdasági és digitális menetrendjének tárgyalásával folytatódik, majd euróövezeti találkozóval zárul.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
