Versenyt futnak az idővel – a szőlővész önszerveződésre kényszeríti a gazdákat Vataščin Péter2025. 10. 27., h – 09:17 Bátorkeszi/Kürt |
Bátorkeszin végeztek a fertőzés felmérésével, amely egyelőre jobb eredményeket hozott a vártnál. Kürtön a kivágások szakszerű dokumentálására összpontosítanak. A kormány részéről azonban még mindig hiányoznak a hatékony lépések.
Amint arról lapunk is hírt adott, Bátorkeszin a helyi szőlészek-borászok saját maguk szervezték meg a szőlőültetvények felmérését. Azt szerették volna kideríteni, hogy milyen mértékű a szőlő aranyszínű sárgasága által okozott fertőzöttség. A szőlők gyógyíthatatlan betegsége látszólag még nem harapódzott el a nagyközségben, de az inkubációs idő miatt nem lehetnek nyugodtak a gazdák.
Kapcsolódó cikkünk Bátorkeszi |
A helyi borászokból álló csoport az önkormányzattal közösen igyekszik mihamarabb felmérni az aranyszínű sárgaság által okozott kárt. Drónnal mérik fel a szőlőket, Facebook-csoportot hoztak létre, ingyenes tanácsadást biztosítanak a nagyközségben.
Az elmúlt bő egy hónapban futótűzként terjedtek el a szőlő aranyszínű sárgaságáról szóló információk a szőlészek-borászok köreiben. Egymást követték a hegyközségi és falugyűlések. Várható volt, hogy komolyabban beindul a helyi önszerveződés – részben az állam késlekedése miatt, de ettől függetlenül is. Bátorkeszin a napokban kezdődött el egy intenzív közösségi munka. Cél, hogy minél inkább meggátolják a szőlőkre nézve gyógyíthatatlan kór terjedését.
Első a felmérés és a beteg tőkék megjelölése
A több helyi borász által alkotott „akciócsoport“ először is drón segítségével felmérte a Szentlászló-dűlőt, ami a község egyik fő szőlőtermő területe. A kataszteri adatokkal összevetve meghatározták, kik a gondozatlan területek tulajdonosai, hogy majd felszólíthassák őket az elvadult szőlők rendbetételére – feltéve, hogy ismertek vagy elérhetők a tulajok.
Drónok segítségével egyébként máshol is végeznek „szőlődiagnosztikát”. Magyarországon csütörtöktől alkalmazzák ezt a módszert.
Csütörtök délután egy véletlenszerűen kiválasztott parcellán elkezdték az aranyszínű sárgaság által megfertőzött szőlőtőkék kijelölését. A munkában Labancz Roland polgármester és Gyöpös István, a SZEGAB Polgári Társulás elnöke is részt vettek.
Szombat, vagyis holnap délelőtt kezdik meg az önkéntesek a Szentlászló-dűlő bejáratánál a szisztematikus ellenőrzést. Festékkel fogják megjelölni a biztosan beteg tőkéket, amelyeket a gazdáknak 2026. március 20-ig kell majd gyökerestül eltávolítaniuk. Ha az ültetvény legalább 20%-a beteg, akkor gyakorlatilag minden tőkét ki kellene vágni.
Mindenkinek segítenek a községben
A csoportot bárki keresheti, aki Bátorkeszin lakik, és szeretné ellenőriztetni a szőlejét.
Folyamatos lesz a tájékoztatás a Bátorkeszi – FitoplazmaVész Facebook-csoporton keresztül is – az itt feltüntetett telefonszámot pedig bárki felhívhatja a helyi lakosok közül.
Ha valaki igényli, a csoport tagjai kimennek leellenőrizni akár még a kiskertekben levő szőlők állapotát is, illetve tanácsokat adnak az tőkék ápolásához, rosszabb esetben likvidálásához.
A következő hónapokban nagyon fontos lesz a tőkék háncsainak leszedése, ugyanis az aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabóca ezek közé helyezi el a tojásait. Alacsony tőkeszámnál drótkefével könnyen eltávolíthatóak a háncsok. Komolyabb ültetvénynél azonban ez nem lehetséges, azoknál a lemosó permetezés segíthet.
Gyöpös egyben reméli, hogy keményebb lesz a tél is, ugyanis a mínusz 15-20 fokos hidegtől elhal a kabócatojások jelentős része.
Az állam továbbra is hallgat – a helyiek lépéskényszerben vannak
Gyöpös István lapunknak elmondta, nagyon munkaigényes a terület felmérése, a beteg tőkék likvidálása és az óvintézkedések megtétele, de nincs más választásuk:
„Ha ugyanis azt akarjuk, hogy még három év múlva is legyen szőlő Bátorkeszin, akkor ezt most el kell végezni.“
A munkát nehezíti, hogy még nem tudnak semmit az állami kárpótlásról. Jó eséllyel lépni fog majd a kormány és az illetékes állami szervek is, de még kérdés, hogy hogyan. Különösen a kis- és középtermelőket nyomasztja az információhiány.
„A nagy borászatok sokkal előnyösebb helyzetben vannak, mert ha nekik ki kell vágniuk a szőlőket, akkor óriási összeget fognak kapni. Éppen ezért kell beszélni az illetékesekkel, hogy a kistermelők is kapjanak kárpótlást“ – állítja Gyöpös.
Kapcsolódó cikkünk Kürt |
Tömegesen vágják ki a gazdák a beteg szőlőtőkéket számos szlovákiai ültetvényen a járványszerűen terjedő aranyszínű sárgaság miatt. Sütő Zsolt kürti borász szerint helyben kizárólag a tudatos, fegyelmezett és egységes fellépés mentheti meg az ültetvényeket a gyógyíthatatlan kórtól.
Noha nem először ülök le beszélgetni Sütő Zsolttal, a hangvétele most egészen más. A közvetlen, nyitott emberben olyan feszültséget érzek, ami valami rendkívülire utal. Ezen azonban a legkevésbé sem kell csodálkozni.
„A 11 hektárnyi szőlőmből tavaly mintegy 1200-1300 tőkét vágtam ki. Az idén még lemetszettünk egy újabb adagot csupaszra. Ez 5000 tőke fölött van“
– sorolja a számokat, amelyek magukért beszélnek.
Kürtön nem túlzás azt mondani, hogy katasztrofális a helyzet. Ennek egyik oka, hogy itt nagyon sok Alibernet és Dunaj van a szőlőhegyen – amelyet különösen szeretnek a szőlő aranyszínű sárgaságát terjesztő kabócák. Nem kellett volna azonban, hogy ez idáig fajuljon. Sütő tavalyi tőkekivágása mutatja, hogy már egy éve is lehetett volna verni a vészharangot – sőt már 2023-ban lehetett volna beszélni a fenyegető betegségről, valamint aktívan védekezni ellene.
„Bűnösök ebben a borászok és a szőlészek is, mert az elején azt hitték, hogy kisebb problémával állnak szemben, és nem tudatosították, hogy a gond katasztrofális méreteket is ölthet. Most már a minisztérium és az inspektorok is elkezdtek mozogni, holott mindezt már két éve meg kellett volna lépni” – állapítja meg a kürti borász.
Ez nem Franciaország – de tanulhatunk tőlük
Franciaországban már évtizedek óta együtt élnek az aranyszínű sárgasággal. Hol fellángol, hol lecsillapodik a terjedése. Ám Sütő arra figyelmeztet, hogy a francia példát nem követhetjük egy az egyben.
„Nálunk mind a szőlőterületeknek, mind a tulajdonjogoknak teljesen más a struktúrája, mint azokban az országokban, ahol ezt a betegséget már kordában tudják tartani. Azokban nagy területeken és kevés tulajdonossal egységesek a szőlőterületek, s így ők jobban össze tudnak fogni a betegség ellen. Nálunk nagyon sok a kis parcella és az elhagyatott szőlőterület, ami óriási veszélyforrás”
– ecseteli Sütő.
Másfelől azonban szerinte nem hagyhatjuk figyelmen kívül a franciák eljárásait – merthogy más módszer jelenleg egyszerűen nincs a járvány kezelésére. Ha ott eddig nem tudtak közvetlenül a fertőzött tőkéket meggyógyító eljárást felfedezni, akkor azzal egyelőre nem számolhatunk. Sütő szerint emiatt kár most a tőkék megmentésében reménykedni, s el kell fogadnunk, hogy a beteg szőlő menthetetlen – s eszerint kell cselekedni is mostantól fogva.
A kórt terjesztő szőlőkabócák gyérítése (alapvetően permetezéssel és a háncsokon levő kabócatojások elpusztításával) mellett a beteg tőkék gyökerestől való eltávolítása a legfontosabb teendő a következő hónapokban.
Vagy együtt vagy sehogyan
„Ez egy társadalmi, egy közösségi teszt lesz minden egyes közösségnek“
– szögezi le a borász, hogy milyen próbát kell most kiállniuk a szőlőhegyek tulajdonosainak, de valójában a települések lakosságainak is. Mint mondja, a felelősség óriási, hiszen az egzisztenciális tét mellett a tájképről, a tudásátadásról vagy épp a „hely géniuszáról” is beszélünk akkor, amikor a szőlőültetvényekről van szó.
„Kürtön januártól kezdve egy adatbázis létrehozásán dolgozunk. Fölmértük a tulajdonviszonyokat, az adóbefizetést. Összegyűjtöttük a telefonszámokat, e-maileket. Ez alapján szeretnénk tájékoztatni a gazdákat a pontos cselekvési ritmusról, a védekezés módszertanáról” – fejtegeti Sütő, hogy milyen módon fognak védekezni a következő hónapokban.
Kapcsolódó cikkünk Kisújfalu |
Rohamosan terjed a szőlő aranyszínű sárgasága a szlovákiai magyar borvidékek szőlőültetvényeiben is, a betegség ellen egyelőre nem lehet védekezni. A szőlészek-borászok szerint már aligha kezelhető a helyzet az állam hatékony közbeavatkozása nélkül. A kisújfalusi hegyközség „válsággyűlésén“ jártunk.
„Nagyon régen volt ilyen hegyközségi gyűlés, amelyen ennyien vettek volna részt“ – mondta a csaknem egy órán át tartó gyűlés végén Mátyás András ismert natúr borász, a hegyközség elnöke. Az elmúlt években sokféle ülésen vettem részt újságíróként, de ilyen hangulatot még sosem éreztem, mint a kisújfalusi kultúrházban összegyűlt mintegy 30 szőlősgazda között.
Ha kivágják, szőlő többet nem lesz az újfalusi hegyen
– hangzott az egyik gazda véleménye, ami alighanem jól érzékelteti a veszély nagyságát. Ám miről is van szó?
A védhetetlen pusztító kór
A gyűlést egy pusztító és gyógyíthatatlan betegség, a szőlő aranyszínű sárgasága miatt hívták össze. Mátyás András egy kiselőadás keretében ismertette az amerikai szőlőkabóca által terjesztett fitoplazmás kórt.
A betegség a szó szoros értelmében szétterjed az egész növényben, amelyet aztán lassan elpusztít. Évente akár meg is tízszereződhet a beteg tőkék száma.
Az egyik leginkább látványos tünet a fehérszőlőkön a sátorosan sodródó, sárguló levél – míg a kék fajtákon vöröses elszíneződés látható, amelyet száradás kísér.
Jellemző az is, hogy a hajtások nem kezdenek el fásodni, hanem fejletlenek maradnak. Noha az avatott szem meg tudja különböztetni más betegségektől (elsősorban a stolburt és az escát kell megemlíteni), ám ez nem minden esetben egyszerű feladat, s biztos választ csak egy laboratóriumi vizsgálat tud adni.
A fertőzött tőkék gyógyíthatatlanok, ezért az egyetlen megoldást a kivágásuk jelenti.
Maga a betegség az 1970-es években már súlyos gondokat okozott Spanyolországban és Franciaországban. Az évszámok ugyan különböznek abban, hogy mikor bukkant fel először Magyarországon, de ez már legalább 10 éve megtörtént, s lassan az ország összes borvidékén elterjedt.
Egyes borászok a „21. század filoxérájának” nevezik az aranyszínű sárgaságot – utalva az Európa, és így a Kárpát-medence szőlővidékeit a 19. század második felében elpusztító járványra.
Rovarirtással lehet lassítani
A szőlész-borászok egyelőre úgy látják, leginkább a mindössze néhány milliméteres hosszúságú szőlőkabóca irtásával lehet lassítani a betegség terjedését. A kisújfalusi gyűlésen többször elhangzott, hogy a ragacsos sárga lapok, rovarcsapdák segítségével kellene monitorozni a rovar elterjedését és szaporodását és ehhez igazítani a permetezéseket, amelyeket a legjobb volna koordináltan, egyszerre végezni.
Nem is annyira mellékes kérdés, hogy az Európa déli részére a tengerentúlról behurcolt kabóca hogyan jutott el Magyarország, majd Szlovákia területére az új évezred kezdetétől számítva. Úgy tűnik, hogy a klímaváltozás volt ebben a rovar „segítségére”, hiszen a kemény fagyok hiánya kedvez a szaporodásának. Eközben a permetszerek körében háttérbe szorult a rovarölők szerepe, ami szintén segíthette az elterjedését.
Rohamosan terjed a Vág és Garam közén
Egy-egy szőlőhegyen már gyakorlatilag apokaliptikus körülmények uralkodnak. Mátyás András tud olyan faluról, ahol a parcellák átlagban 30-40%-ban fertőzöttek. Van azonban olyan terület is, ahol 90%-os a fertőzöttség mértéke.
A kisújfalusi visszajelzések alapján a legtöbb gazda sokáig gyanútlanul figyelte a betegség megjelenését. Egy-egy tőke elpusztulását sokan még nem vélték rendkívülinek – akár a családi házak udvarán, akár a szőlőskertekben következett ez be.
Egyes szőlőfajták különösen kitettek a fertőzésnek, így elképzelhető, hogy az Alibernet vagy a Dunaj hamarosan ritkaságszámba fog menni.
Sokan attól félnek, hogy hatékony lépések híján három-négy év alatt teljes szőlőhegyek válhatnak pusztasággá. A tapasztalatok szerint nagyjából két évig ezt követően ráadásul pihentetni kell a földet, s csak ezt követően lehet új szőlőt telepíteni. Ám az első szürethez újabb két évre van szükség,
tehát akár öt-hat évig is eltarthat, míg egy terület elkezdi kiheverni az aranyszínű sárgaság pusztítását. Azok a borászok azonban, akik csak ebből élnek, ennyit nem várhatnak. Egy-egy családnál pedig egész életek, sőt több nemzedék munkája forog most kockán.
Állami közbelépésre lehet szükség
„Idén sok mindent már nem tudunk csinálni” – jelentette ki a feszülten figyelő gazdáknak a hegyközségi elnök. Kérdés azonban, helyi koordinációval mire mennek a betegség ellen.
Elsősorban a kürti helyzet miatt már a földművelési minisztérium és a Központi Mezőgazdasági Minőségvizsgáló és Ellenőrző Intézet (UKSUP) is foglalkozik az szőlőket sújtó járvánnyal. Kisújfalun egyértelmű volt a konszenzus, hogy a helyzet súlyossága már állami szintű közbeavatkozást és segítségnyújtást igényel.
Egy-egy községben, például Kürtön talán az jelentheti a megoldást, ha az állam karantént rendel el az adott szőlőhegyen, így is akadályozva a betegség terjedését. Mátyás András egyébként úgy tudja, a szaktárca már dolgozik egy intézkedéscsomagon, ami azt jelenti, hogy Pozsonyban is érzékelték: óriási a baj.
Külön problémát jelenthet az előállt helyzet azoknak, akik komolyabb összegű támogatásból telepítettek szőlőültetvényeket, amelyeket még bonyodalmasabb volna felszámolni, mint egyébként. Ehhez az államnak megfelelő jogi mentességet kellene adnia – ahogy a biotermeléssel és natúr borászattal foglalkozóknak is erre volna szükségük ahhoz, hogy például rovarirtó szereket használhassanak a kabócák ellen. Fontos az anyagi támogatás is, hiszen például egy hektárnyi szőlő kivágása 4-5000 euróba kerül –, és akkor még az újratelepítés költségeit nem számoltuk.
Sajátos és nagyon súlyos problémagócot képeznek az elhagyott szőlőskertek, hiszen a kabóca ezeken a helyeken is ugyanúgy fertőz. Kérdés, hogyan lehet rávenni az adott tulajt, hogy tisztítsa meg, rendezze el az elvadult parcellát. Ám ha nem teszi meg, s erre a hatóságok rákényszerülnének, akkor kérdés, hogy a munkálatok számláját be tudják-e hajtani az ingatlan tulajdonosán.
A gyűlés hangulata ugyanakkor nem azt sugározta, hogy Kisújfalun alkalmasnak tartják az állami szerveket hatékony, gyors és szakszerű cselekvésre.
A védekezés egyben az állam tesztje is…
A karanténintézkedéseken túl egyelőre még mindig totojázik az állam. Lapunk még a három héttel ezelőtti kisújfalusi gyűlés után fordult a földművelésügyi minisztériumhoz általános tájékoztatásért – ám választ azóta sem kaptunk tőlük.
Sütő Zsoltot ez nem lepi meg, a kürtiek minden tapasztalata azt mutatja, hogy csak nagyon lassan mozdulnak meg az állami szervek. Több járásban karanténintézkedések vannak érvényben, ám például még mindig nincs egy protokolláris eljárási rend arra, hogy az adott szőlősgazda bejelentse a fertőzéseket és a kivágásokat – noha a szőlő felszámolását már kötelességük megtenni. Innentől kezdve azonban az már teljesen homályos, hogy a termelők miként kaphatnak majd kárpótlást az elszenvedett kárért.
A kürti borász elkeseredésében mesterséges intelligencia segítségével próbaképp 10 perc alatt legyártott egy szabványos, átlátható űrlapot – olyat, amelyet minden további nélkül használhatna akármelyik állami szerv.
Maga Sütő egyébként tagja a szaktárca terméktanácsának is. Noha ennek a testületnek nincs semmilyen kompetenciája, tanácsot és ösztönzést mégis tud adni a döntéshozóknak. „Ezt kezdeményezem most, hogy hívjunk össze egy ülést, és ott tegyük fel ezeket a kérdéseket“ – zárta a borász.
Kapcsolódó cikkünk Bátorkeszi |
Péntek este egy tapasztalt növénypatológus ismertette a szőlő aranyszínű sárgaságát a bátorkeszi kultúrházban. Az önkormányzat és a gazdák a továbbiakban megpróbálnak összehangoltan, együtt cselekedni. A szakember felvillantott némi fényt is az alagút végén: egy szentpéteri borásznál már sikeresen kísérleteztek egy homepátiás készítménnyel.
„Borfalu“ – hirdeti magáról a csaknem 3300 fő által lakott Bátorkeszi. Ahogy más falvak a környéken, úgy ez a község is igyekszik minél nagyobb ismertséget és vonzerőt képezni a szőlőből, valamint a borból. Kisebb-nagyobb fesztiválok, profi és családi gazdaságok állnak vagy buknak azon, hogy mi lesz a szőlők sorsa, miután az amerikai szőlőkabóca által terjesztett betegség, a szőlő aranyszínű sárgasága elkezdett szélsebesen terjedni a régióban.
Kapcsolódó cikkünk Kisújfalu |
Rohamosan terjed a szőlő aranyszínű sárgasága a szlovákiai magyar borvidékek szőlőültetvényeiben is, a betegség ellen egyelőre nem lehet védekezni. A szőlészek-borászok szerint már aligha kezelhető a helyzet az állam hatékony közbeavatkozása nélkül. A kisújfalusi hegyközség „válsággyűlésén“ jártunk.
„Nagyon régen volt ilyen hegyközségi gyűlés, amelyen ennyien vettek volna részt“ – mondta a csaknem egy órán át tartó gyűlés végén Mátyás András ismert natúr borász, a hegyközség elnöke. Az elmúlt években sokféle ülésen vettem részt újságíróként, de ilyen hangulatot még sosem éreztem, mint a kisújfalusi kultúrházban összegyűlt mintegy 30 szőlősgazda között.
Ha kivágják, szőlő többet nem lesz az újfalusi hegyen
– hangzott az egyik gazda véleménye, ami alighanem jól érzékelteti a veszély nagyságát. Ám miről is van szó?
A védhetetlen pusztító kór
A gyűlést egy pusztító és gyógyíthatatlan betegség, a szőlő aranyszínű sárgasága miatt hívták össze. Mátyás András egy kiselőadás keretében ismertette az amerikai szőlőkabóca által terjesztett fitoplazmás kórt.
A betegség a szó szoros értelmében szétterjed az egész növényben, amelyet aztán lassan elpusztít. Évente akár meg is tízszereződhet a beteg tőkék száma.
Az egyik leginkább látványos tünet a fehérszőlőkön a sátorosan sodródó, sárguló levél – míg a kék fajtákon vöröses elszíneződés látható, amelyet száradás kísér.
Jellemző az is, hogy a hajtások nem kezdenek el fásodni, hanem fejletlenek maradnak. Noha az avatott szem meg tudja különböztetni más betegségektől (elsősorban a stolburt és az escát kell megemlíteni), ám ez nem minden esetben egyszerű feladat, s biztos választ csak egy laboratóriumi vizsgálat tud adni.
A fertőzött tőkék gyógyíthatatlanok, ezért az egyetlen megoldást a kivágásuk jelenti.
Maga a betegség az 1970-es években már súlyos gondokat okozott Spanyolországban és Franciaországban. Az évszámok ugyan különböznek abban, hogy mikor bukkant fel először Magyarországon, de ez már legalább 10 éve megtörtént, s lassan az ország összes borvidékén elterjedt.
Egyes borászok a „21. század filoxérájának” nevezik az aranyszínű sárgaságot – utalva az Európa, és így a Kárpát-medence szőlővidékeit a 19. század második felében elpusztító járványra.
Rovarirtással lehet lassítani
A szőlész-borászok egyelőre úgy látják, leginkább a mindössze néhány milliméteres hosszúságú szőlőkabóca irtásával lehet lassítani a betegség terjedését. A kisújfalusi gyűlésen többször elhangzott, hogy a ragacsos sárga lapok, rovarcsapdák segítségével kellene monitorozni a rovar elterjedését és szaporodását és ehhez igazítani a permetezéseket, amelyeket a legjobb volna koordináltan, egyszerre végezni.
Nem is annyira mellékes kérdés, hogy az Európa déli részére a tengerentúlról behurcolt kabóca hogyan jutott el Magyarország, majd Szlovákia területére az új évezred kezdetétől számítva. Úgy tűnik, hogy a klímaváltozás volt ebben a rovar „segítségére”, hiszen a kemény fagyok hiánya kedvez a szaporodásának. Eközben a permetszerek körében háttérbe szorult a rovarölők szerepe, ami szintén segíthette az elterjedését.
Rohamosan terjed a Vág és Garam közén
Egy-egy szőlőhegyen már gyakorlatilag apokaliptikus körülmények uralkodnak. Mátyás András tud olyan faluról, ahol a parcellák átlagban 30-40%-ban fertőzöttek. Van azonban olyan terület is, ahol 90%-os a fertőzöttség mértéke.
A kisújfalusi visszajelzések alapján a legtöbb gazda sokáig gyanútlanul figyelte a betegség megjelenését. Egy-egy tőke elpusztulását sokan még nem vélték rendkívülinek – akár a családi házak udvarán, akár a szőlőskertekben következett ez be.
Egyes szőlőfajták különösen kitettek a fertőzésnek, így elképzelhető, hogy az Alibernet vagy a Dunaj hamarosan ritkaságszámba fog menni.
Sokan attól félnek, hogy hatékony lépések híján három-négy év alatt teljes szőlőhegyek válhatnak pusztasággá. A tapasztalatok szerint nagyjából két évig ezt követően ráadásul pihentetni kell a földet, s csak ezt követően lehet új szőlőt telepíteni. Ám az első szürethez újabb két évre van szükség,
tehát akár öt-hat évig is eltarthat, míg egy terület elkezdi kiheverni az aranyszínű sárgaság pusztítását. Azok a borászok azonban, akik csak ebből élnek, ennyit nem várhatnak. Egy-egy családnál pedig egész életek, sőt több nemzedék munkája forog most kockán.
Állami közbelépésre lehet szükség
„Idén sok mindent már nem tudunk csinálni” – jelentette ki a feszülten figyelő gazdáknak a hegyközségi elnök. Kérdés azonban, helyi koordinációval mire mennek a betegség ellen.
Elsősorban a kürti helyzet miatt már a földművelési minisztérium és a Központi Mezőgazdasági Minőségvizsgáló és Ellenőrző Intézet (UKSUP) is foglalkozik az szőlőket sújtó járvánnyal. Kisújfalun egyértelmű volt a konszenzus, hogy a helyzet súlyossága már állami szintű közbeavatkozást és segítségnyújtást igényel.
Egy-egy községben, például Kürtön talán az jelentheti a megoldást, ha az állam karantént rendel el az adott szőlőhegyen, így is akadályozva a betegség terjedését. Mátyás András egyébként úgy tudja, a szaktárca már dolgozik egy intézkedéscsomagon, ami azt jelenti, hogy Pozsonyban is érzékelték: óriási a baj.
Külön problémát jelenthet az előállt helyzet azoknak, akik komolyabb összegű támogatásból telepítettek szőlőültetvényeket, amelyeket még bonyodalmasabb volna felszámolni, mint egyébként. Ehhez az államnak megfelelő jogi mentességet kellene adnia – ahogy a biotermeléssel és natúr borászattal foglalkozóknak is erre volna szükségük ahhoz, hogy például rovarirtó szereket használhassanak a kabócák ellen. Fontos az anyagi támogatás is, hiszen például egy hektárnyi szőlő kivágása 4-5000 euróba kerül –, és akkor még az újratelepítés költségeit nem számoltuk.
Sajátos és nagyon súlyos problémagócot képeznek az elhagyott szőlőskertek, hiszen a kabóca ezeken a helyeken is ugyanúgy fertőz. Kérdés, hogyan lehet rávenni az adott tulajt, hogy tisztítsa meg, rendezze el az elvadult parcellát. Ám ha nem teszi meg, s erre a hatóságok rákényszerülnének, akkor kérdés, hogy a munkálatok számláját be tudják-e hajtani az ingatlan tulajdonosán.
A gyűlés hangulata ugyanakkor nem azt sugározta, hogy Kisújfalun alkalmasnak tartják az állami szerveket hatékony, gyors és szakszerű cselekvésre.
Végül mintegy 90 helyi lakos gyűlt össze a bátorkeszi kultúrházban péntek este, hogy meghallgassa Bruno Gabel növénypatológus előadását a betegségről. A gazdák veszélyérzetének növekedését jelzi, hogy egy korábbi gyűlésre bő egy hónappal ezelőtt, amelyen ugyanez a szakember adott elő, csak heten jöttek el.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Szigorú és összehangolt lépésekre szólítja fel a hivatalos szerveket a Magyar Szövetség (MSZ). A párt szerint nem kérdés, hogy a szőlő aranyszínű sárgasága miatt csökkeni fog a szlovákiai szőlő- és bortermelés mértéke – egyben szisztematikus állami és nemzetközi segítséget látna szívesen a gazdák kármentesítésére.
Egyre több reakció érkezik az amerikai szőlőkabóca által terjesztett gyógyíthatatlan betegségre, amely a szlovákiai szőlővidékeken tizedeli a termést. A hegyközségi és falugyűlések mellett – ezek közül lapunk a kisújfalusiról számolt be még a múlt héten – csütörtökön az MSZ is megszólalt. A párt pozsonyi székházában Iván Tamás, az MSZ mezőgazdasági szakpolitikusa és Pereszlényi Csaba falugazdász állt ki a sajtó elé.
Kapcsolódó cikkünk Kisújfalu |
Rohamosan terjed a szőlő aranyszínű sárgasága a szlovákiai magyar borvidékek szőlőültetvényeiben is, a betegség ellen egyelőre nem lehet védekezni. A szőlészek-borászok szerint már aligha kezelhető a helyzet az állam hatékony közbeavatkozása nélkül. A kisújfalusi hegyközség „válsággyűlésén“ jártunk.
„Nagyon régen volt ilyen hegyközségi gyűlés, amelyen ennyien vettek volna részt“ – mondta a csaknem egy órán át tartó gyűlés végén Mátyás András ismert natúr borász, a hegyközség elnöke. Az elmúlt években sokféle ülésen vettem részt újságíróként, de ilyen hangulatot még sosem éreztem, mint a kisújfalusi kultúrházban összegyűlt mintegy 30 szőlősgazda között.
Ha kivágják, szőlő többet nem lesz az újfalusi hegyen
– hangzott az egyik gazda véleménye, ami alighanem jól érzékelteti a veszély nagyságát. Ám miről is van szó?
A védhetetlen pusztító kór
A gyűlést egy pusztító és gyógyíthatatlan betegség, a szőlő aranyszínű sárgasága miatt hívták össze. Mátyás András egy kiselőadás keretében ismertette az amerikai szőlőkabóca által terjesztett fitoplazmás kórt.
A betegség a szó szoros értelmében szétterjed az egész növényben, amelyet aztán lassan elpusztít. Évente akár meg is tízszereződhet a beteg tőkék száma.
Az egyik leginkább látványos tünet a fehérszőlőkön a sátorosan sodródó, sárguló levél – míg a kék fajtákon vöröses elszíneződés látható, amelyet száradás kísér.
Jellemző az is, hogy a hajtások nem kezdenek el fásodni, hanem fejletlenek maradnak. Noha az avatott szem meg tudja különböztetni más betegségektől (elsősorban a stolburt és az escát kell megemlíteni), ám ez nem minden esetben egyszerű feladat, s biztos választ csak egy laboratóriumi vizsgálat tud adni.
A fertőzött tőkék gyógyíthatatlanok, ezért az egyetlen megoldást a kivágásuk jelenti.
Maga a betegség az 1970-es években már súlyos gondokat okozott Spanyolországban és Franciaországban. Az évszámok ugyan különböznek abban, hogy mikor bukkant fel először Magyarországon, de ez már legalább 10 éve megtörtént, s lassan az ország összes borvidékén elterjedt.
Egyes borászok a „21. század filoxérájának” nevezik az aranyszínű sárgaságot – utalva az Európa, és így a Kárpát-medence szőlővidékeit a 19. század második felében elpusztító járványra.
Rovarirtással lehet lassítani
A szőlész-borászok egyelőre úgy látják, leginkább a mindössze néhány milliméteres hosszúságú szőlőkabóca irtásával lehet lassítani a betegség terjedését. A kisújfalusi gyűlésen többször elhangzott, hogy a ragacsos sárga lapok, rovarcsapdák segítségével kellene monitorozni a rovar elterjedését és szaporodását és ehhez igazítani a permetezéseket, amelyeket a legjobb volna koordináltan, egyszerre végezni.
Nem is annyira mellékes kérdés, hogy az Európa déli részére a tengerentúlról behurcolt kabóca hogyan jutott el Magyarország, majd Szlovákia területére az új évezred kezdetétől számítva. Úgy tűnik, hogy a klímaváltozás volt ebben a rovar „segítségére”, hiszen a kemény fagyok hiánya kedvez a szaporodásának. Eközben a permetszerek körében háttérbe szorult a rovarölők szerepe, ami szintén segíthette az elterjedését.
Rohamosan terjed a Vág és Garam közén
Egy-egy szőlőhegyen már gyakorlatilag apokaliptikus körülmények uralkodnak. Mátyás András tud olyan faluról, ahol a parcellák átlagban 30-40%-ban fertőzöttek. Van azonban olyan terület is, ahol 90%-os a fertőzöttség mértéke.
A kisújfalusi visszajelzések alapján a legtöbb gazda sokáig gyanútlanul figyelte a betegség megjelenését. Egy-egy tőke elpusztulását sokan még nem vélték rendkívülinek – akár a családi házak udvarán, akár a szőlőskertekben következett ez be.
Egyes szőlőfajták különösen kitettek a fertőzésnek, így elképzelhető, hogy az Alibernet vagy a Dunaj hamarosan ritkaságszámba fog menni.
Sokan attól félnek, hogy hatékony lépések híján három-négy év alatt teljes szőlőhegyek válhatnak pusztasággá. A tapasztalatok szerint nagyjából két évig ezt követően ráadásul pihentetni kell a földet, s csak ezt követően lehet új szőlőt telepíteni. Ám az első szürethez újabb két évre van szükség,
tehát akár öt-hat évig is eltarthat, míg egy terület elkezdi kiheverni az aranyszínű sárgaság pusztítását. Azok a borászok azonban, akik csak ebből élnek, ennyit nem várhatnak. Egy-egy családnál pedig egész életek, sőt több nemzedék munkája forog most kockán.
Állami közbelépésre lehet szükség
„Idén sok mindent már nem tudunk csinálni” – jelentette ki a feszülten figyelő gazdáknak a hegyközségi elnök. Kérdés azonban, helyi koordinációval mire mennek a betegség ellen.
Elsősorban a kürti helyzet miatt már a földművelési minisztérium és a Központi Mezőgazdasági Minőségvizsgáló és Ellenőrző Intézet (UKSUP) is foglalkozik az szőlőket sújtó járvánnyal. Kisújfalun egyértelmű volt a konszenzus, hogy a helyzet súlyossága már állami szintű közbeavatkozást és segítségnyújtást igényel.
Egy-egy községben, például Kürtön talán az jelentheti a megoldást, ha az állam karantént rendel el az adott szőlőhegyen, így is akadályozva a betegség terjedését. Mátyás András egyébként úgy tudja, a szaktárca már dolgozik egy intézkedéscsomagon, ami azt jelenti, hogy Pozsonyban is érzékelték: óriási a baj.
Külön problémát jelenthet az előállt helyzet azoknak, akik komolyabb összegű támogatásból telepítettek szőlőültetvényeket, amelyeket még bonyodalmasabb volna felszámolni, mint egyébként. Ehhez az államnak megfelelő jogi mentességet kellene adnia – ahogy a biotermeléssel és natúr borászattal foglalkozóknak is erre volna szükségük ahhoz, hogy például rovarirtó szereket használhassanak a kabócák ellen. Fontos az anyagi támogatás is, hiszen például egy hektárnyi szőlő kivágása 4-5000 euróba kerül –, és akkor még az újratelepítés költségeit nem számoltuk.
Sajátos és nagyon súlyos problémagócot képeznek az elhagyott szőlőskertek, hiszen a kabóca ezeken a helyeken is ugyanúgy fertőz. Kérdés, hogyan lehet rávenni az adott tulajt, hogy tisztítsa meg, rendezze el az elvadult parcellát. Ám ha nem teszi meg, s erre a hatóságok rákényszerülnének, akkor kérdés, hogy a munkálatok számláját be tudják-e hajtani az ingatlan tulajdonosán.
A gyűlés hangulata ugyanakkor nem azt sugározta, hogy Kisújfalun alkalmasnak tartják az állami szerveket hatékony, gyors és szakszerű cselekvésre.
A Magyar Szövetség szerint totojázik az állam
Iván a háttérrel kapcsolatban arról beszélt, hogy az aranyszínű sárgaság terjedése mögött a globális felmelegedés súlyos hatásait kell keresnünk. A tavaly óta robbanásszerűen terjedő fitoplazma 2021-ben jelent meg az Érsekújvári járásban. A szakpolitikus kritizálta a szlovák kormányt, amely szerinte ezidáig tétlen volt.
„A kormányzat eddig nem ismerte fel, hogy ez ugyanolyan fajsúlyos probléma a szőlészekre, gazdákra, ezáltal pedig a gazdaságra és mezőgazdaságra nézve is, mint ahogyan a pár hónapja megjelent száj- és körömfájás volt az állattenyésztőkre és állattartókra“
– fogalmazott.
Pereszlényi Csaba úgy látja, az állami szervek cselekvőkészsége az utóbbi napokban kicsit javult. Ehhez szerinte elsősorban a borászok aktív és hatékony sürgetésére volt szükség a Központi Mezőgazdasági Minőségvizsgáló és Ellenőrző Intézet (UKSUP) és más intézmények irányába.
Végül szeptember első hetében karantén alá került az egész Érsekújvári járás. Pereszlényi egyelőre nem megerősített forrásokból arról is tud, hogy hamarosan hasonló minősítést kap a Komáromi járás.
Ez többek között azért fontos, mert a karanténzónán belül a borászok, illetve szőlészek számára lehetővé teszik olyan permetszerek használatát, amik egyébként tiltottak vagy csak szigorú ellenőrzés mellett használhatóak.
„Másrészt valószínűleg – de erre sincs még pontos információnk – olyan térítések is várhatók a gazdák részére, amelyek kárpótolják őket a kivágott tőkékért, illetve a felszámolt területek után“ – jelentette ki a falugazda. Tudomása szerint jelentős mozgás tapasztalható a szakmai társulások, települések és hegyközségek szintjén is: aki tud, szervezkedik.
Hozzáfűzte: „Ebből fel kell állni, új hozzáállást és felfogást kell kiépítenünk. Minden gazdának és a mezőgazdaságban működő cégnek át kell majd kicsit alakítania a gondolkodását.”
Összefüggő lépésekre van szükség
Iván Tamás egy hat pontból álló lépéssorozatot ismertetett a sajtóval. Mint fogalmazott, felszólítják majd a hivatalos szerveket, hogy mielőbb foganatosítsák ezeket.
Az első pont alapján a fertőzésveszélyes területeken központosított, összehangolt „permetezési kampányt“ kell lefolytatni, így visszaszorítva a betegséget hordozó és terjesztő amerikai szőlőkabócát. Továbbá a parlagon hagyott, fertőzött területeket fel kell számolni. Ezzel függ össze a harmadik pont, ugyanis a szőlőültetvények kivágása sok pénzbe kerül, főleg nagyobb területek esetén. Ezért az államnak „kutyakötelessége“ biztosítani az erre szolgáló anyagi forrásokat. Iván ide sorolta a megelőző permetezés és a szőlőtőkék későbbi újratelepítésének költségeit is.
A negyedik pont szerint folyamatos és szigorú növényegészségügyi ellenőrzéseket kell végezni. Ezzel összefügg az ötödik lépés is, mely alapján egységes kommunikációs és tájékoztató kampányra van szükség, amely során az állam összefogja a hegyközségeket, önkormányzatokat és a szakmai szervezeteket, hogy aztán közösen tudjanak kommunikálni a gazdák felé.
A hatodik lépésnek végül nemzetközi dimenziója is van – ugyanis az MSZ azt kéri a kormánytól, hogy támogassa Magyarország brüsszeli javaslatát, mely szerint az uniós borászati támogatások közé kerüljön be az arányszínű sárgaság elleni védekezés költségeinek 100%-os megtérítése.
Számos kérdőjel a terepen
A tájékoztatón a sajtó kérdései több praktikus problémára vonatkoztak. Iván Tamás a gazdátlan szőlőültetvényekről például elmondta, hogy
Kasnyik Tamás kürti borász szerint csak a közégük környékén 450 hektár elhagyatott szőlő van. Ez pedig óriási veszélyforrás, hiszen a „dzsungelben” található tőkékben akadálytalanul terjedhet a betegség, ha az amerikai szőlőkabóca szívogatja a nedvüket. A sajtótájékoztatón is elhangzott a máshol is ismételgetett adat, mely szerint 5-6 ezer euróba kerül az, ha egyhektáros szőlőskertet akar felszámolni valaki.
Pereszlényi az elhagyatott területekkel, pontosabban az ott található tőkék hatósági felszámolásával kapcsolatban elmondta: a jogszabályok megváltoztatásra van szükség. „A törvény per pillanat nem teszi lehetővé sem jogi, sem pedig fizikai személyeknek, hogy idegen területekre belépjen, és ott bármilyen tevékenységet végezzen“ – mondta. Hozzáfűzte, hogy a helyzet kezelése hosszú folyamat lesz, ám a legfontosabb lépés most az, hogy a meglévő szőlőket megmentsék.
Iván beszélt arról is, hogy biztosan csökkenni fog a hazai szőlő- és bortermelés mértéke. Ez maga után vonja majd az általános áremelkedést is, egyúttal valószínűleg több külföldi bor fog érkezni Szlovákiába.
A katasztrófa előszobájában
A gyűlés alaphangulatát már az megadta, amikor Gyöpös István, a helyi gazdákat tömörítő SZEGAB Polgári Társulás elnöke a felvezetés során úgy fogalmazott:
„Ha nem találunk megoldást, két-három év múlva nem lesz szőlő Keszin és környékén.“
Végül majdnem két és fél órán keresztül tartott a gyűlés, amelyen csak maga Bruno Gabel egy órán át beszélt a szőlőbetegségről, kiegészülve Simonka István kertész–szőlész mérnök szavaival. Lényegében véve párban járják a régiót, hogy lehetőleg minél több helyen elmagyarázzák: óriási a baj. Maga Simonka elmondta, hogy rövidesen valószínűleg négy hektárnyi szőlőjét kell kivágnia, annyira elharapódzott benne a szőlő aranyszínű sárgasága.
Gabel tényleg a teljességre törekedett az előadás során: nemcsak a betegség több mint 60 éves európai hátterét és terjedését vázolta fel, de bőven kitért a tünetekre és a védekezési eljárásokra is – utóbbinál abszolút kulcsszerepe van a szőlőkabóca gyérítésének, különösen a május környéki rajzási időszakában. Mindvégig rendkívül kritikus volt az állami és uniós szervek irányába, élesen bírálva azok tétlenségét, illetve azt, hogy túlzottan korlátozták bizonyos permetszerek használatát.
„2015-ben, amikor megtudtam, hogy az amerikai szőlőkabóca megjelent a Kis-Kárpátokban, akkor a rákos daganat azonosításának stádiumában voltunk. Most már az áttételeknél tartunk. Ez azt jelenti, hogy most érkezett el az az utolsó pillanat, hogy lépjünk, mert három év múlva nem lesz saját szőlőnk Szlovákiában“
– fogalmazott.
Új reménysugár?
Gabel előadásának egyik legérdekesebb pontján némi reménysugarat is adott a szomorúan figyelő hallgatóságnak. A szakember szoros kapcsolatban van Zsidek Vilmos szentpéteri borásszal. Idén kísérletképpen mezőgazdasági homeopátiás készítménnyel kezeltek nála 50 tőke egyértelműen fertőzött chardonnayt egy 21 éves ültetvényben.
Az ún. FD/NDM összetételű anyagot júliusban és augusztusban hat alkalommal öntötték bele a gyökérzet mellett ásott lyukakba. Augusztus utolsó napjaiban 48 tőkénél megállt a tünetek terjedése, amelyek aztán – és egyelőre – egészségeseknek tűnnek. Az eljárás lényege ugyanaz, mint bármelyik más homepátiás kezelésnél: felébreszteni az immunrendszert.
Mint minden kísérletezésnél, úgy még ennél sem látszik, hogy miként lehetne kiterjedten alkalmazni, de alagút végi fénynek ebben a pillanatban megteszi.
Azonnali teendők
Simonka István szerint most elsősorban a beteg tőkék megjelölése, kivágása a legfontosabb lépés. Ezt fogja majd követni jövő tavasszal a minél összehangoltabb védekezés.
Labancz Roland bátorkeszi polgármester „villámgyors“ cselekvésről beszélt, ami a helyi szereplőket illeti. Felszólalása alapján elkerülhetetlen, hogy a szőlőskertek tulajdonosai összefogjanak és segítsék egymást a védekezés során. Ez szerinte például úgy nézne ki, hogy amikor a betegséget terjesztő szőlőkabóca rajzási csúcsa bekövetkezik, úgy a helyzettel tisztában levő borászok azonnal közöljék az információt mindenkivel, s így lehetne összehangoltan permetezni – úgy a szőlőhegyen, mint a családi házak kertjeiben. Ugyancsak nélkülözhetetlennek tartja, hogy az állam támogassa a kór miatt kivágott szőlőskertek újratelepítését – ahogy Magyarországon is. A polgármester megígérte: az önkormányzat mindent meg fog tenni a gördülékeny kommunikációért a gazdák és a környező falvak közt is.
Van ahol kevesebb, máshol magasabb a fertőzöttségi arány
„A szőlő fitoplazma fertőzöttségi szintje jelenleg 3–5% között mozog. Bár ez a mérték még viszonylag alacsonynak számít, a helyi szőlészek és borászok aggodalommal figyelik a helyzetet, mivel a betegség gyorsan terjedhet, és rövid időn belül komoly gazdasági károkat okozhat. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a további fertőzések elkerülése érdekében elengedhetetlen az összehangolt, időben megkezdett védekezés“
– tájékoztatta lapunkat Szabó Tibor helyi szőlész-borász, Bátorkeszi alpolgármestere.
Hozzátette: „A kivágások pontos mértékéről jelenleg még nincsenek megbízható adatok. A gazdák egy része már megkezdte a fertőzött tőkék eltávolítását, azonban az intézkedések mértéke és üteme területenként eltérő. A helyi önkéntesek kora tavasszal egy kontrollátjárást terveznek, amelynek során felmérik, milyen arányban történt meg a beteg tőkék eltávolítása, és milyen hatékonynak bizonyultak az eddigi védekezési lépések. Az eredmények alapján várhatóan pontosabb képet lehet majd kapni a helyi helyzetről és a további teendőkről.“
Bátorkeszin igyekeztek pontosan meghatározni a nem gondozott, elhagyott ültetvények arányát, hiszen ezek kulcsszerepet töltenek be a betegség terjedésében. A rendezetlen tulajdonviszonyok és a regisztrálatlan ültetvények magas aránya jelentősen nehezíti a védekezést Szabó Tibor szerint.
„A magántulajdonban lévő területek összesen mintegy 120 hektárt tesznek ki (50 hektár a Szentlászló-, 70 hektár a Galambos-dűlőben), azonban ezeknek csak körülbelül 70%-a ténylegesen művelt szőlőterület, és mindössze 10%-a hivatalosan nyilvántartott ültetvény. Ez megnehezíti a hatósági beavatkozásokat és a védekezés koordinálását. Ugyanakkor a gazdák együttműködési szándéka erősödik, így megfelelő kommunikáció és közös szervezés mellett a következő hónapokban hatékonyabb, összehangolt fellépés valósulhat meg“ – fejtette ki lapunknak.
A kárpótlás módját teljes homály fedi
Az eddigi fejlemények alapján Kürt neves szőlőit jobban sújtja a járvány, amelyet az is okozhat, hogy itt nagyobb mértékben termesztenek több olyan szőlőfajtát, amelyet a fitoplazma különösen „kedvel“.
Kapcsolódó cikkünk Kürt |
Tömegesen vágják ki a gazdák a beteg szőlőtőkéket számos szlovákiai ültetvényen a járványszerűen terjedő aranyszínű sárgaság miatt. Sütő Zsolt kürti borász szerint helyben kizárólag a tudatos, fegyelmezett és egységes fellépés mentheti meg az ültetvényeket a gyógyíthatatlan kórtól.
Noha nem először ülök le beszélgetni Sütő Zsolttal, a hangvétele most egészen más. A közvetlen, nyitott emberben olyan feszültséget érzek, ami valami rendkívülire utal. Ezen azonban a legkevésbé sem kell csodálkozni.
„A 11 hektárnyi szőlőmből tavaly mintegy 1200-1300 tőkét vágtam ki. Az idén még lemetszettünk egy újabb adagot csupaszra. Ez 5000 tőke fölött van“
– sorolja a számokat, amelyek magukért beszélnek.
Kürtön nem túlzás azt mondani, hogy katasztrofális a helyzet. Ennek egyik oka, hogy itt nagyon sok Alibernet és Dunaj van a szőlőhegyen – amelyet különösen szeretnek a szőlő aranyszínű sárgaságát terjesztő kabócák. Nem kellett volna azonban, hogy ez idáig fajuljon. Sütő tavalyi tőkekivágása mutatja, hogy már egy éve is lehetett volna verni a vészharangot – sőt már 2023-ban lehetett volna beszélni a fenyegető betegségről, valamint aktívan védekezni ellene.
„Bűnösök ebben a borászok és a szőlészek is, mert az elején azt hitték, hogy kisebb problémával állnak szemben, és nem tudatosították, hogy a gond katasztrofális méreteket is ölthet. Most már a minisztérium és az inspektorok is elkezdtek mozogni, holott mindezt már két éve meg kellett volna lépni” – állapítja meg a kürti borász.
Ez nem Franciaország – de tanulhatunk tőlük
Franciaországban már évtizedek óta együtt élnek az aranyszínű sárgasággal. Hol fellángol, hol lecsillapodik a terjedése. Ám Sütő arra figyelmeztet, hogy a francia példát nem követhetjük egy az egyben.
„Nálunk mind a szőlőterületeknek, mind a tulajdonjogoknak teljesen más a struktúrája, mint azokban az országokban, ahol ezt a betegséget már kordában tudják tartani. Azokban nagy területeken és kevés tulajdonossal egységesek a szőlőterületek, s így ők jobban össze tudnak fogni a betegség ellen. Nálunk nagyon sok a kis parcella és az elhagyatott szőlőterület, ami óriási veszélyforrás”
– ecseteli Sütő.
Másfelől azonban szerinte nem hagyhatjuk figyelmen kívül a franciák eljárásait – merthogy más módszer jelenleg egyszerűen nincs a járvány kezelésére. Ha ott eddig nem tudtak közvetlenül a fertőzött tőkéket meggyógyító eljárást felfedezni, akkor azzal egyelőre nem számolhatunk. Sütő szerint emiatt kár most a tőkék megmentésében reménykedni, s el kell fogadnunk, hogy a beteg szőlő menthetetlen – s eszerint kell cselekedni is mostantól fogva.
A kórt terjesztő szőlőkabócák gyérítése (alapvetően permetezéssel és a háncsokon levő kabócatojások elpusztításával) mellett a beteg tőkék gyökerestől való eltávolítása a legfontosabb teendő a következő hónapokban.
Vagy együtt vagy sehogyan
„Ez egy társadalmi, egy közösségi teszt lesz minden egyes közösségnek“
– szögezi le a borász, hogy milyen próbát kell most kiállniuk a szőlőhegyek tulajdonosainak, de valójában a települések lakosságainak is. Mint mondja, a felelősség óriási, hiszen az egzisztenciális tét mellett a tájképről, a tudásátadásról vagy épp a „hely géniuszáról” is beszélünk akkor, amikor a szőlőültetvényekről van szó.
„Kürtön januártól kezdve egy adatbázis létrehozásán dolgozunk. Fölmértük a tulajdonviszonyokat, az adóbefizetést. Összegyűjtöttük a telefonszámokat, e-maileket. Ez alapján szeretnénk tájékoztatni a gazdákat a pontos cselekvési ritmusról, a védekezés módszertanáról” – fejtegeti Sütő, hogy milyen módon fognak védekezni a következő hónapokban.
Kapcsolódó cikkünk Kisújfalu |
Rohamosan terjed a szőlő aranyszínű sárgasága a szlovákiai magyar borvidékek szőlőültetvényeiben is, a betegség ellen egyelőre nem lehet védekezni. A szőlészek-borászok szerint már aligha kezelhető a helyzet az állam hatékony közbeavatkozása nélkül. A kisújfalusi hegyközség „válsággyűlésén“ jártunk.
„Nagyon régen volt ilyen hegyközségi gyűlés, amelyen ennyien vettek volna részt“ – mondta a csaknem egy órán át tartó gyűlés végén Mátyás András ismert natúr borász, a hegyközség elnöke. Az elmúlt években sokféle ülésen vettem részt újságíróként, de ilyen hangulatot még sosem éreztem, mint a kisújfalusi kultúrházban összegyűlt mintegy 30 szőlősgazda között.
Ha kivágják, szőlő többet nem lesz az újfalusi hegyen
– hangzott az egyik gazda véleménye, ami alighanem jól érzékelteti a veszély nagyságát. Ám miről is van szó?
A védhetetlen pusztító kór
A gyűlést egy pusztító és gyógyíthatatlan betegség, a szőlő aranyszínű sárgasága miatt hívták össze. Mátyás András egy kiselőadás keretében ismertette az amerikai szőlőkabóca által terjesztett fitoplazmás kórt.
A betegség a szó szoros értelmében szétterjed az egész növényben, amelyet aztán lassan elpusztít. Évente akár meg is tízszereződhet a beteg tőkék száma.
Az egyik leginkább látványos tünet a fehérszőlőkön a sátorosan sodródó, sárguló levél – míg a kék fajtákon vöröses elszíneződés látható, amelyet száradás kísér.
Jellemző az is, hogy a hajtások nem kezdenek el fásodni, hanem fejletlenek maradnak. Noha az avatott szem meg tudja különböztetni más betegségektől (elsősorban a stolburt és az escát kell megemlíteni), ám ez nem minden esetben egyszerű feladat, s biztos választ csak egy laboratóriumi vizsgálat tud adni.
A fertőzött tőkék gyógyíthatatlanok, ezért az egyetlen megoldást a kivágásuk jelenti.
Maga a betegség az 1970-es években már súlyos gondokat okozott Spanyolországban és Franciaországban. Az évszámok ugyan különböznek abban, hogy mikor bukkant fel először Magyarországon, de ez már legalább 10 éve megtörtént, s lassan az ország összes borvidékén elterjedt.
Egyes borászok a „21. század filoxérájának” nevezik az aranyszínű sárgaságot – utalva az Európa, és így a Kárpát-medence szőlővidékeit a 19. század második felében elpusztító járványra.
Rovarirtással lehet lassítani
A szőlész-borászok egyelőre úgy látják, leginkább a mindössze néhány milliméteres hosszúságú szőlőkabóca irtásával lehet lassítani a betegség terjedését. A kisújfalusi gyűlésen többször elhangzott, hogy a ragacsos sárga lapok, rovarcsapdák segítségével kellene monitorozni a rovar elterjedését és szaporodását és ehhez igazítani a permetezéseket, amelyeket a legjobb volna koordináltan, egyszerre végezni.
Nem is annyira mellékes kérdés, hogy az Európa déli részére a tengerentúlról behurcolt kabóca hogyan jutott el Magyarország, majd Szlovákia területére az új évezred kezdetétől számítva. Úgy tűnik, hogy a klímaváltozás volt ebben a rovar „segítségére”, hiszen a kemény fagyok hiánya kedvez a szaporodásának. Eközben a permetszerek körében háttérbe szorult a rovarölők szerepe, ami szintén segíthette az elterjedését.
Rohamosan terjed a Vág és Garam közén
Egy-egy szőlőhegyen már gyakorlatilag apokaliptikus körülmények uralkodnak. Mátyás András tud olyan faluról, ahol a parcellák átlagban 30-40%-ban fertőzöttek. Van azonban olyan terület is, ahol 90%-os a fertőzöttség mértéke.
A kisújfalusi visszajelzések alapján a legtöbb gazda sokáig gyanútlanul figyelte a betegség megjelenését. Egy-egy tőke elpusztulását sokan még nem vélték rendkívülinek – akár a családi házak udvarán, akár a szőlőskertekben következett ez be.
Egyes szőlőfajták különösen kitettek a fertőzésnek, így elképzelhető, hogy az Alibernet vagy a Dunaj hamarosan ritkaságszámba fog menni.
Sokan attól félnek, hogy hatékony lépések híján három-négy év alatt teljes szőlőhegyek válhatnak pusztasággá. A tapasztalatok szerint nagyjából két évig ezt követően ráadásul pihentetni kell a földet, s csak ezt követően lehet új szőlőt telepíteni. Ám az első szürethez újabb két évre van szükség,
tehát akár öt-hat évig is eltarthat, míg egy terület elkezdi kiheverni az aranyszínű sárgaság pusztítását. Azok a borászok azonban, akik csak ebből élnek, ennyit nem várhatnak. Egy-egy családnál pedig egész életek, sőt több nemzedék munkája forog most kockán.
Állami közbelépésre lehet szükség
„Idén sok mindent már nem tudunk csinálni” – jelentette ki a feszülten figyelő gazdáknak a hegyközségi elnök. Kérdés azonban, helyi koordinációval mire mennek a betegség ellen.
Elsősorban a kürti helyzet miatt már a földművelési minisztérium és a Központi Mezőgazdasági Minőségvizsgáló és Ellenőrző Intézet (UKSUP) is foglalkozik az szőlőket sújtó járvánnyal. Kisújfalun egyértelmű volt a konszenzus, hogy a helyzet súlyossága már állami szintű közbeavatkozást és segítségnyújtást igényel.
Egy-egy községben, például Kürtön talán az jelentheti a megoldást, ha az állam karantént rendel el az adott szőlőhegyen, így is akadályozva a betegség terjedését. Mátyás András egyébként úgy tudja, a szaktárca már dolgozik egy intézkedéscsomagon, ami azt jelenti, hogy Pozsonyban is érzékelték: óriási a baj.
Külön problémát jelenthet az előállt helyzet azoknak, akik komolyabb összegű támogatásból telepítettek szőlőültetvényeket, amelyeket még bonyodalmasabb volna felszámolni, mint egyébként. Ehhez az államnak megfelelő jogi mentességet kellene adnia – ahogy a biotermeléssel és natúr borászattal foglalkozóknak is erre volna szükségük ahhoz, hogy például rovarirtó szereket használhassanak a kabócák ellen. Fontos az anyagi támogatás is, hiszen például egy hektárnyi szőlő kivágása 4-5000 euróba kerül –, és akkor még az újratelepítés költségeit nem számoltuk.
Sajátos és nagyon súlyos problémagócot képeznek az elhagyott szőlőskertek, hiszen a kabóca ezeken a helyeken is ugyanúgy fertőz. Kérdés, hogyan lehet rávenni az adott tulajt, hogy tisztítsa meg, rendezze el az elvadult parcellát. Ám ha nem teszi meg, s erre a hatóságok rákényszerülnének, akkor kérdés, hogy a munkálatok számláját be tudják-e hajtani az ingatlan tulajdonosán.
A gyűlés hangulata ugyanakkor nem azt sugározta, hogy Kisújfalun alkalmasnak tartják az állami szerveket hatékony, gyors és szakszerű cselekvésre.
A védekezés egyben az állam tesztje is…
A karanténintézkedéseken túl egyelőre még mindig totojázik az állam. Lapunk még a három héttel ezelőtti kisújfalusi gyűlés után fordult a földművelésügyi minisztériumhoz általános tájékoztatásért – ám választ azóta sem kaptunk tőlük.
Sütő Zsoltot ez nem lepi meg, a kürtiek minden tapasztalata azt mutatja, hogy csak nagyon lassan mozdulnak meg az állami szervek. Több járásban karanténintézkedések vannak érvényben, ám például még mindig nincs egy protokolláris eljárási rend arra, hogy az adott szőlősgazda bejelentse a fertőzéseket és a kivágásokat – noha a szőlő felszámolását már kötelességük megtenni. Innentől kezdve azonban az már teljesen homályos, hogy a termelők miként kaphatnak majd kárpótlást az elszenvedett kárért.
A kürti borász elkeseredésében mesterséges intelligencia segítségével próbaképp 10 perc alatt legyártott egy szabványos, átlátható űrlapot – olyat, amelyet minden további nélkül használhatna akármelyik állami szerv.
Maga Sütő egyébként tagja a szaktárca terméktanácsának is. Noha ennek a testületnek nincs semmilyen kompetenciája, tanácsot és ösztönzést mégis tud adni a döntéshozóknak. „Ezt kezdeményezem most, hogy hívjunk össze egy ülést, és ott tegyük fel ezeket a kérdéseket“ – zárta a borász.
Kapcsolódó cikkünk Bátorkeszi |
Péntek este egy tapasztalt növénypatológus ismertette a szőlő aranyszínű sárgaságát a bátorkeszi kultúrházban. Az önkormányzat és a gazdák a továbbiakban megpróbálnak összehangoltan, együtt cselekedni. A szakember felvillantott némi fényt is az alagút végén: egy szentpéteri borásznál már sikeresen kísérleteztek egy homepátiás készítménnyel.
„Borfalu“ – hirdeti magáról a csaknem 3300 fő által lakott Bátorkeszi. Ahogy más falvak a környéken, úgy ez a község is igyekszik minél nagyobb ismertséget és vonzerőt képezni a szőlőből, valamint a borból. Kisebb-nagyobb fesztiválok, profi és családi gazdaságok állnak vagy buknak azon, hogy mi lesz a szőlők sorsa, miután az amerikai szőlőkabóca által terjesztett betegség, a szőlő aranyszínű sárgasága elkezdett szélsebesen terjedni a régióban.
Kapcsolódó cikkünk Kisújfalu |
Rohamosan terjed a szőlő aranyszínű sárgasága a szlovákiai magyar borvidékek szőlőültetvényeiben is, a betegség ellen egyelőre nem lehet védekezni. A szőlészek-borászok szerint már aligha kezelhető a helyzet az állam hatékony közbeavatkozása nélkül. A kisújfalusi hegyközség „válsággyűlésén“ jártunk.
„Nagyon régen volt ilyen hegyközségi gyűlés, amelyen ennyien vettek volna részt“ – mondta a csaknem egy órán át tartó gyűlés végén Mátyás András ismert natúr borász, a hegyközség elnöke. Az elmúlt években sokféle ülésen vettem részt újságíróként, de ilyen hangulatot még sosem éreztem, mint a kisújfalusi kultúrházban összegyűlt mintegy 30 szőlősgazda között.
Ha kivágják, szőlő többet nem lesz az újfalusi hegyen
– hangzott az egyik gazda véleménye, ami alighanem jól érzékelteti a veszély nagyságát. Ám miről is van szó?
A védhetetlen pusztító kór
A gyűlést egy pusztító és gyógyíthatatlan betegség, a szőlő aranyszínű sárgasága miatt hívták össze. Mátyás András egy kiselőadás keretében ismertette az amerikai szőlőkabóca által terjesztett fitoplazmás kórt.
A betegség a szó szoros értelmében szétterjed az egész növényben, amelyet aztán lassan elpusztít. Évente akár meg is tízszereződhet a beteg tőkék száma.
Az egyik leginkább látványos tünet a fehérszőlőkön a sátorosan sodródó, sárguló levél – míg a kék fajtákon vöröses elszíneződés látható, amelyet száradás kísér.
Jellemző az is, hogy a hajtások nem kezdenek el fásodni, hanem fejletlenek maradnak. Noha az avatott szem meg tudja különböztetni más betegségektől (elsősorban a stolburt és az escát kell megemlíteni), ám ez nem minden esetben egyszerű feladat, s biztos választ csak egy laboratóriumi vizsgálat tud adni.
A fertőzött tőkék gyógyíthatatlanok, ezért az egyetlen megoldást a kivágásuk jelenti.
Maga a betegség az 1970-es években már súlyos gondokat okozott Spanyolországban és Franciaországban. Az évszámok ugyan különböznek abban, hogy mikor bukkant fel először Magyarországon, de ez már legalább 10 éve megtörtént, s lassan az ország összes borvidékén elterjedt.
Egyes borászok a „21. század filoxérájának” nevezik az aranyszínű sárgaságot – utalva az Európa, és így a Kárpát-medence szőlővidékeit a 19. század második felében elpusztító járványra.
Rovarirtással lehet lassítani
A szőlész-borászok egyelőre úgy látják, leginkább a mindössze néhány milliméteres hosszúságú szőlőkabóca irtásával lehet lassítani a betegség terjedését. A kisújfalusi gyűlésen többször elhangzott, hogy a ragacsos sárga lapok, rovarcsapdák segítségével kellene monitorozni a rovar elterjedését és szaporodását és ehhez igazítani a permetezéseket, amelyeket a legjobb volna koordináltan, egyszerre végezni.
Nem is annyira mellékes kérdés, hogy az Európa déli részére a tengerentúlról behurcolt kabóca hogyan jutott el Magyarország, majd Szlovákia területére az új évezred kezdetétől számítva. Úgy tűnik, hogy a klímaváltozás volt ebben a rovar „segítségére”, hiszen a kemény fagyok hiánya kedvez a szaporodásának. Eközben a permetszerek körében háttérbe szorult a rovarölők szerepe, ami szintén segíthette az elterjedését.
Rohamosan terjed a Vág és Garam közén
Egy-egy szőlőhegyen már gyakorlatilag apokaliptikus körülmények uralkodnak. Mátyás András tud olyan faluról, ahol a parcellák átlagban 30-40%-ban fertőzöttek. Van azonban olyan terület is, ahol 90%-os a fertőzöttség mértéke.
A kisújfalusi visszajelzések alapján a legtöbb gazda sokáig gyanútlanul figyelte a betegség megjelenését. Egy-egy tőke elpusztulását sokan még nem vélték rendkívülinek – akár a családi házak udvarán, akár a szőlőskertekben következett ez be.
Egyes szőlőfajták különösen kitettek a fertőzésnek, így elképzelhető, hogy az Alibernet vagy a Dunaj hamarosan ritkaságszámba fog menni.
Sokan attól félnek, hogy hatékony lépések híján három-négy év alatt teljes szőlőhegyek válhatnak pusztasággá. A tapasztalatok szerint nagyjából két évig ezt követően ráadásul pihentetni kell a földet, s csak ezt követően lehet új szőlőt telepíteni. Ám az első szürethez újabb két évre van szükség,
tehát akár öt-hat évig is eltarthat, míg egy terület elkezdi kiheverni az aranyszínű sárgaság pusztítását. Azok a borászok azonban, akik csak ebből élnek, ennyit nem várhatnak. Egy-egy családnál pedig egész életek, sőt több nemzedék munkája forog most kockán.
Állami közbelépésre lehet szükség
„Idén sok mindent már nem tudunk csinálni” – jelentette ki a feszülten figyelő gazdáknak a hegyközségi elnök. Kérdés azonban, helyi koordinációval mire mennek a betegség ellen.
Elsősorban a kürti helyzet miatt már a földművelési minisztérium és a Központi Mezőgazdasági Minőségvizsgáló és Ellenőrző Intézet (UKSUP) is foglalkozik az szőlőket sújtó járvánnyal. Kisújfalun egyértelmű volt a konszenzus, hogy a helyzet súlyossága már állami szintű közbeavatkozást és segítségnyújtást igényel.
Egy-egy községben, például Kürtön talán az jelentheti a megoldást, ha az állam karantént rendel el az adott szőlőhegyen, így is akadályozva a betegség terjedését. Mátyás András egyébként úgy tudja, a szaktárca már dolgozik egy intézkedéscsomagon, ami azt jelenti, hogy Pozsonyban is érzékelték: óriási a baj.
Külön problémát jelenthet az előállt helyzet azoknak, akik komolyabb összegű támogatásból telepítettek szőlőültetvényeket, amelyeket még bonyodalmasabb volna felszámolni, mint egyébként. Ehhez az államnak megfelelő jogi mentességet kellene adnia – ahogy a biotermeléssel és natúr borászattal foglalkozóknak is erre volna szükségük ahhoz, hogy például rovarirtó szereket használhassanak a kabócák ellen. Fontos az anyagi támogatás is, hiszen például egy hektárnyi szőlő kivágása 4-5000 euróba kerül –, és akkor még az újratelepítés költségeit nem számoltuk.
Sajátos és nagyon súlyos problémagócot képeznek az elhagyott szőlőskertek, hiszen a kabóca ezeken a helyeken is ugyanúgy fertőz. Kérdés, hogyan lehet rávenni az adott tulajt, hogy tisztítsa meg, rendezze el az elvadult parcellát. Ám ha nem teszi meg, s erre a hatóságok rákényszerülnének, akkor kérdés, hogy a munkálatok számláját be tudják-e hajtani az ingatlan tulajdonosán.
A gyűlés hangulata ugyanakkor nem azt sugározta, hogy Kisújfalun alkalmasnak tartják az állami szerveket hatékony, gyors és szakszerű cselekvésre.
Végül mintegy 90 helyi lakos gyűlt össze a bátorkeszi kultúrházban péntek este, hogy meghallgassa Bruno Gabel növénypatológus előadását a betegségről. A gazdák veszélyérzetének növekedését jelzi, hogy egy korábbi gyűlésre bő egy hónappal ezelőtt, amelyen ugyanez a szakember adott elő, csak heten jöttek el.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Szigorú és összehangolt lépésekre szólítja fel a hivatalos szerveket a Magyar Szövetség (MSZ). A párt szerint nem kérdés, hogy a szőlő aranyszínű sárgasága miatt csökkeni fog a szlovákiai szőlő- és bortermelés mértéke – egyben szisztematikus állami és nemzetközi segítséget látna szívesen a gazdák kármentesítésére.
Egyre több reakció érkezik az amerikai szőlőkabóca által terjesztett gyógyíthatatlan betegségre, amely a szlovákiai szőlővidékeken tizedeli a termést. A hegyközségi és falugyűlések mellett – ezek közül lapunk a kisújfalusiról számolt be még a múlt héten – csütörtökön az MSZ is megszólalt. A párt pozsonyi székházában Iván Tamás, az MSZ mezőgazdasági szakpolitikusa és Pereszlényi Csaba falugazdász állt ki a sajtó elé.
Kapcsolódó cikkünk Kisújfalu |
Rohamosan terjed a szőlő aranyszínű sárgasága a szlovákiai magyar borvidékek szőlőültetvényeiben is, a betegség ellen egyelőre nem lehet védekezni. A szőlészek-borászok szerint már aligha kezelhető a helyzet az állam hatékony közbeavatkozása nélkül. A kisújfalusi hegyközség „válsággyűlésén“ jártunk.
„Nagyon régen volt ilyen hegyközségi gyűlés, amelyen ennyien vettek volna részt“ – mondta a csaknem egy órán át tartó gyűlés végén Mátyás András ismert natúr borász, a hegyközség elnöke. Az elmúlt években sokféle ülésen vettem részt újságíróként, de ilyen hangulatot még sosem éreztem, mint a kisújfalusi kultúrházban összegyűlt mintegy 30 szőlősgazda között.
Ha kivágják, szőlő többet nem lesz az újfalusi hegyen
– hangzott az egyik gazda véleménye, ami alighanem jól érzékelteti a veszély nagyságát. Ám miről is van szó?
A védhetetlen pusztító kór
A gyűlést egy pusztító és gyógyíthatatlan betegség, a szőlő aranyszínű sárgasága miatt hívták össze. Mátyás András egy kiselőadás keretében ismertette az amerikai szőlőkabóca által terjesztett fitoplazmás kórt.
A betegség a szó szoros értelmében szétterjed az egész növényben, amelyet aztán lassan elpusztít. Évente akár meg is tízszereződhet a beteg tőkék száma.
Az egyik leginkább látványos tünet a fehérszőlőkön a sátorosan sodródó, sárguló levél – míg a kék fajtákon vöröses elszíneződés látható, amelyet száradás kísér.
Jellemző az is, hogy a hajtások nem kezdenek el fásodni, hanem fejletlenek maradnak. Noha az avatott szem meg tudja különböztetni más betegségektől (elsősorban a stolburt és az escát kell megemlíteni), ám ez nem minden esetben egyszerű feladat, s biztos választ csak egy laboratóriumi vizsgálat tud adni.
A fertőzött tőkék gyógyíthatatlanok, ezért az egyetlen megoldást a kivágásuk jelenti.
Maga a betegség az 1970-es években már súlyos gondokat okozott Spanyolországban és Franciaországban. Az évszámok ugyan különböznek abban, hogy mikor bukkant fel először Magyarországon, de ez már legalább 10 éve megtörtént, s lassan az ország összes borvidékén elterjedt.
Egyes borászok a „21. század filoxérájának” nevezik az aranyszínű sárgaságot – utalva az Európa, és így a Kárpát-medence szőlővidékeit a 19. század második felében elpusztító járványra.
Rovarirtással lehet lassítani
A szőlész-borászok egyelőre úgy látják, leginkább a mindössze néhány milliméteres hosszúságú szőlőkabóca irtásával lehet lassítani a betegség terjedését. A kisújfalusi gyűlésen többször elhangzott, hogy a ragacsos sárga lapok, rovarcsapdák segítségével kellene monitorozni a rovar elterjedését és szaporodását és ehhez igazítani a permetezéseket, amelyeket a legjobb volna koordináltan, egyszerre végezni.
Nem is annyira mellékes kérdés, hogy az Európa déli részére a tengerentúlról behurcolt kabóca hogyan jutott el Magyarország, majd Szlovákia területére az új évezred kezdetétől számítva. Úgy tűnik, hogy a klímaváltozás volt ebben a rovar „segítségére”, hiszen a kemény fagyok hiánya kedvez a szaporodásának. Eközben a permetszerek körében háttérbe szorult a rovarölők szerepe, ami szintén segíthette az elterjedését.
Rohamosan terjed a Vág és Garam közén
Egy-egy szőlőhegyen már gyakorlatilag apokaliptikus körülmények uralkodnak. Mátyás András tud olyan faluról, ahol a parcellák átlagban 30-40%-ban fertőzöttek. Van azonban olyan terület is, ahol 90%-os a fertőzöttség mértéke.
A kisújfalusi visszajelzések alapján a legtöbb gazda sokáig gyanútlanul figyelte a betegség megjelenését. Egy-egy tőke elpusztulását sokan még nem vélték rendkívülinek – akár a családi házak udvarán, akár a szőlőskertekben következett ez be.
Egyes szőlőfajták különösen kitettek a fertőzésnek, így elképzelhető, hogy az Alibernet vagy a Dunaj hamarosan ritkaságszámba fog menni.
Sokan attól félnek, hogy hatékony lépések híján három-négy év alatt teljes szőlőhegyek válhatnak pusztasággá. A tapasztalatok szerint nagyjából két évig ezt követően ráadásul pihentetni kell a földet, s csak ezt követően lehet új szőlőt telepíteni. Ám az első szürethez újabb két évre van szükség,
tehát akár öt-hat évig is eltarthat, míg egy terület elkezdi kiheverni az aranyszínű sárgaság pusztítását. Azok a borászok azonban, akik csak ebből élnek, ennyit nem várhatnak. Egy-egy családnál pedig egész életek, sőt több nemzedék munkája forog most kockán.
Állami közbelépésre lehet szükség
„Idén sok mindent már nem tudunk csinálni” – jelentette ki a feszülten figyelő gazdáknak a hegyközségi elnök. Kérdés azonban, helyi koordinációval mire mennek a betegség ellen.
Elsősorban a kürti helyzet miatt már a földművelési minisztérium és a Központi Mezőgazdasági Minőségvizsgáló és Ellenőrző Intézet (UKSUP) is foglalkozik az szőlőket sújtó járvánnyal. Kisújfalun egyértelmű volt a konszenzus, hogy a helyzet súlyossága már állami szintű közbeavatkozást és segítségnyújtást igényel.
Egy-egy községben, például Kürtön talán az jelentheti a megoldást, ha az állam karantént rendel el az adott szőlőhegyen, így is akadályozva a betegség terjedését. Mátyás András egyébként úgy tudja, a szaktárca már dolgozik egy intézkedéscsomagon, ami azt jelenti, hogy Pozsonyban is érzékelték: óriási a baj.
Külön problémát jelenthet az előállt helyzet azoknak, akik komolyabb összegű támogatásból telepítettek szőlőültetvényeket, amelyeket még bonyodalmasabb volna felszámolni, mint egyébként. Ehhez az államnak megfelelő jogi mentességet kellene adnia – ahogy a biotermeléssel és natúr borászattal foglalkozóknak is erre volna szükségük ahhoz, hogy például rovarirtó szereket használhassanak a kabócák ellen. Fontos az anyagi támogatás is, hiszen például egy hektárnyi szőlő kivágása 4-5000 euróba kerül –, és akkor még az újratelepítés költségeit nem számoltuk.
Sajátos és nagyon súlyos problémagócot képeznek az elhagyott szőlőskertek, hiszen a kabóca ezeken a helyeken is ugyanúgy fertőz. Kérdés, hogyan lehet rávenni az adott tulajt, hogy tisztítsa meg, rendezze el az elvadult parcellát. Ám ha nem teszi meg, s erre a hatóságok rákényszerülnének, akkor kérdés, hogy a munkálatok számláját be tudják-e hajtani az ingatlan tulajdonosán.
A gyűlés hangulata ugyanakkor nem azt sugározta, hogy Kisújfalun alkalmasnak tartják az állami szerveket hatékony, gyors és szakszerű cselekvésre.
A Magyar Szövetség szerint totojázik az állam
Iván a háttérrel kapcsolatban arról beszélt, hogy az aranyszínű sárgaság terjedése mögött a globális felmelegedés súlyos hatásait kell keresnünk. A tavaly óta robbanásszerűen terjedő fitoplazma 2021-ben jelent meg az Érsekújvári járásban. A szakpolitikus kritizálta a szlovák kormányt, amely szerinte ezidáig tétlen volt.
„A kormányzat eddig nem ismerte fel, hogy ez ugyanolyan fajsúlyos probléma a szőlészekre, gazdákra, ezáltal pedig a gazdaságra és mezőgazdaságra nézve is, mint ahogyan a pár hónapja megjelent száj- és körömfájás volt az állattenyésztőkre és állattartókra“
– fogalmazott.
Pereszlényi Csaba úgy látja, az állami szervek cselekvőkészsége az utóbbi napokban kicsit javult. Ehhez szerinte elsősorban a borászok aktív és hatékony sürgetésére volt szükség a Központi Mezőgazdasági Minőségvizsgáló és Ellenőrző Intézet (UKSUP) és más intézmények irányába.
Végül szeptember első hetében karantén alá került az egész Érsekújvári járás. Pereszlényi egyelőre nem megerősített forrásokból arról is tud, hogy hamarosan hasonló minősítést kap a Komáromi járás.
Ez többek között azért fontos, mert a karanténzónán belül a borászok, illetve szőlészek számára lehetővé teszik olyan permetszerek használatát, amik egyébként tiltottak vagy csak szigorú ellenőrzés mellett használhatóak.
„Másrészt valószínűleg – de erre sincs még pontos információnk – olyan térítések is várhatók a gazdák részére, amelyek kárpótolják őket a kivágott tőkékért, illetve a felszámolt területek után“ – jelentette ki a falugazda. Tudomása szerint jelentős mozgás tapasztalható a szakmai társulások, települések és hegyközségek szintjén is: aki tud, szervezkedik.
Hozzáfűzte: „Ebből fel kell állni, új hozzáállást és felfogást kell kiépítenünk. Minden gazdának és a mezőgazdaságban működő cégnek át kell majd kicsit alakítania a gondolkodását.”
Összefüggő lépésekre van szükség
Iván Tamás egy hat pontból álló lépéssorozatot ismertetett a sajtóval. Mint fogalmazott, felszólítják majd a hivatalos szerveket, hogy mielőbb foganatosítsák ezeket.
Az első pont alapján a fertőzésveszélyes területeken központosított, összehangolt „permetezési kampányt“ kell lefolytatni, így visszaszorítva a betegséget hordozó és terjesztő amerikai szőlőkabócát. Továbbá a parlagon hagyott, fertőzött területeket fel kell számolni. Ezzel függ össze a harmadik pont, ugyanis a szőlőültetvények kivágása sok pénzbe kerül, főleg nagyobb területek esetén. Ezért az államnak „kutyakötelessége“ biztosítani az erre szolgáló anyagi forrásokat. Iván ide sorolta a megelőző permetezés és a szőlőtőkék későbbi újratelepítésének költségeit is.
A negyedik pont szerint folyamatos és szigorú növényegészségügyi ellenőrzéseket kell végezni. Ezzel összefügg az ötödik lépés is, mely alapján egységes kommunikációs és tájékoztató kampányra van szükség, amely során az állam összefogja a hegyközségeket, önkormányzatokat és a szakmai szervezeteket, hogy aztán közösen tudjanak kommunikálni a gazdák felé.
A hatodik lépésnek végül nemzetközi dimenziója is van – ugyanis az MSZ azt kéri a kormánytól, hogy támogassa Magyarország brüsszeli javaslatát, mely szerint az uniós borászati támogatások közé kerüljön be az arányszínű sárgaság elleni védekezés költségeinek 100%-os megtérítése.
Számos kérdőjel a terepen
A tájékoztatón a sajtó kérdései több praktikus problémára vonatkoztak. Iván Tamás a gazdátlan szőlőültetvényekről például elmondta, hogy
Kasnyik Tamás kürti borász szerint csak a közégük környékén 450 hektár elhagyatott szőlő van. Ez pedig óriási veszélyforrás, hiszen a „dzsungelben” található tőkékben akadálytalanul terjedhet a betegség, ha az amerikai szőlőkabóca szívogatja a nedvüket. A sajtótájékoztatón is elhangzott a máshol is ismételgetett adat, mely szerint 5-6 ezer euróba kerül az, ha egyhektáros szőlőskertet akar felszámolni valaki.
Pereszlényi az elhagyatott területekkel, pontosabban az ott található tőkék hatósági felszámolásával kapcsolatban elmondta: a jogszabályok megváltoztatásra van szükség. „A törvény per pillanat nem teszi lehetővé sem jogi, sem pedig fizikai személyeknek, hogy idegen területekre belépjen, és ott bármilyen tevékenységet végezzen“ – mondta. Hozzáfűzte, hogy a helyzet kezelése hosszú folyamat lesz, ám a legfontosabb lépés most az, hogy a meglévő szőlőket megmentsék.
Iván beszélt arról is, hogy biztosan csökkenni fog a hazai szőlő- és bortermelés mértéke. Ez maga után vonja majd az általános áremelkedést is, egyúttal valószínűleg több külföldi bor fog érkezni Szlovákiába.
A katasztrófa előszobájában
A gyűlés alaphangulatát már az megadta, amikor Gyöpös István, a helyi gazdákat tömörítő SZEGAB Polgári Társulás elnöke a felvezetés során úgy fogalmazott:
„Ha nem találunk megoldást, két-három év múlva nem lesz szőlő Keszin és környékén.“
Végül majdnem két és fél órán keresztül tartott a gyűlés, amelyen csak maga Bruno Gabel egy órán át beszélt a szőlőbetegségről, kiegészülve Simonka István kertész–szőlész mérnök szavaival. Lényegében véve párban járják a régiót, hogy lehetőleg minél több helyen elmagyarázzák: óriási a baj. Maga Simonka elmondta, hogy rövidesen valószínűleg négy hektárnyi szőlőjét kell kivágnia, annyira elharapódzott benne a szőlő aranyszínű sárgasága.
Gabel tényleg a teljességre törekedett az előadás során: nemcsak a betegség több mint 60 éves európai hátterét és terjedését vázolta fel, de bőven kitért a tünetekre és a védekezési eljárásokra is – utóbbinál abszolút kulcsszerepe van a szőlőkabóca gyérítésének, különösen a május környéki rajzási időszakában. Mindvégig rendkívül kritikus volt az állami és uniós szervek irányába, élesen bírálva azok tétlenségét, illetve azt, hogy túlzottan korlátozták bizonyos permetszerek használatát.
„2015-ben, amikor megtudtam, hogy az amerikai szőlőkabóca megjelent a Kis-Kárpátokban, akkor a rákos daganat azonosításának stádiumában voltunk. Most már az áttételeknél tartunk. Ez azt jelenti, hogy most érkezett el az az utolsó pillanat, hogy lépjünk, mert három év múlva nem lesz saját szőlőnk Szlovákiában“
– fogalmazott.
Új reménysugár?
Gabel előadásának egyik legérdekesebb pontján némi reménysugarat is adott a szomorúan figyelő hallgatóságnak. A szakember szoros kapcsolatban van Zsidek Vilmos szentpéteri borásszal. Idén kísérletképpen mezőgazdasági homeopátiás készítménnyel kezeltek nála 50 tőke egyértelműen fertőzött chardonnayt egy 21 éves ültetvényben.
Az ún. FD/NDM összetételű anyagot júliusban és augusztusban hat alkalommal öntötték bele a gyökérzet mellett ásott lyukakba. Augusztus utolsó napjaiban 48 tőkénél megállt a tünetek terjedése, amelyek aztán – és egyelőre – egészségeseknek tűnnek. Az eljárás lényege ugyanaz, mint bármelyik más homepátiás kezelésnél: felébreszteni az immunrendszert.
Mint minden kísérletezésnél, úgy még ennél sem látszik, hogy miként lehetne kiterjedten alkalmazni, de alagút végi fénynek ebben a pillanatban megteszi.
Azonnali teendők
Simonka István szerint most elsősorban a beteg tőkék megjelölése, kivágása a legfontosabb lépés. Ezt fogja majd követni jövő tavasszal a minél összehangoltabb védekezés.
Labancz Roland bátorkeszi polgármester „villámgyors“ cselekvésről beszélt, ami a helyi szereplőket illeti. Felszólalása alapján elkerülhetetlen, hogy a szőlőskertek tulajdonosai összefogjanak és segítsék egymást a védekezés során. Ez szerinte például úgy nézne ki, hogy amikor a betegséget terjesztő szőlőkabóca rajzási csúcsa bekövetkezik, úgy a helyzettel tisztában levő borászok azonnal közöljék az információt mindenkivel, s így lehetne összehangoltan permetezni – úgy a szőlőhegyen, mint a családi házak kertjeiben. Ugyancsak nélkülözhetetlennek tartja, hogy az állam támogassa a kór miatt kivágott szőlőskertek újratelepítését – ahogy Magyarországon is. A polgármester megígérte: az önkormányzat mindent meg fog tenni a gördülékeny kommunikációért a gazdák és a környező falvak közt is.
Sütő Zsolt helyi ismert borász szerint egyes kürti parcellákon 80-90%-os a fertőzöttségi arány, azonban azt nehéz megmondani, hogy milyen az általános mérték. Egyébként a kürti borászok is terveznek egy helyi felmérést, saját szervezésben. Ahogy arról pedig korábban beszámoltunk, év eleje óta egy adatbázison dolgoznak, amellyel megkönnyítenék a fitoplazma elleni védekezést.
A községben jelenleg legfőképpen azon dolgoznak, hogy a gazdák megfelelően dokumentálják az ültetvényeik fertőzöttségét és a kivágásokat. Utóbbiakkal nem várhatnak, hiszen a biztosan fertőzött tőkéket a saját érdekükben likvidálniuk kell. A gondot az okozza, hogy a földművelésügyi minisztérium még mindig nem dolgozta ki azt a kárpótlási rendszert, amely alapján a gazdák segítséget remélhetnek.
Bátorkeszin a szőlészek-borászok egy része saját kezdeményezésre igyekszik dokumentálni a kivágásokat és a védekezési munkálatokat, többnyire írásos jegyzőkönyvek formájában. „A dokumentálás önkéntes alapú, ugyanakkor jól jelzi a termelők elkötelezettségét a betegség visszaszorítása iránt“ – közölte Szabó Tibor.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
