Egy héttel az aláírásgyűjtés vége előtt vasárnap még 44 394 szignó hiányzott a szükséges egymillióból ahhoz, hogy a Minority SafePack nevű európai kisebbségvédelmi petíció sikeres lehessen. Az akció online számlálóján az is látható, hogy a minimálisan kötelező hét uniós tagállam után hirtelen Bulgáriában is összejött a minimális kvóta. Ha az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által kezdeményezett heroikus gyűjtés sikeres lesz, az Európai Bizottságnak jogszabálymódosítást kezdeményező javaslatot kell tennie kisebbségvédelmi téren.
Az akció hangsúlyos eleme az a gondolat, hogy a jövő Európájában nem lenne előnyös, ha kizárólag a nagy népek akarata érvényesülne minden döntéshozatali szinten. Az európai őshonos kisebbségek ügyében egyébként meglehetősen rosszul teljesítenek az európai uniós intézmények, többek között épp ezért is indult a nemzetközi akció. Ennek gyökere leginkább abban keresendő, hogy csak a 2009-ben életbe lépett lisszaboni szerződésben sikerült eljutni arra a szintre, hogy a kisebbségvédelem az elsőrendű uniós jogforrás része legyen. De az EU alapjogi chartája sem ad kiemelt státust a baszkok, bretonok, katalánok, frízek, dél-tiroliak, szorbok, lappok, számik vagy éppen a határon túli magyarok elidegeníthetetlen jogainak. Talán az is kellően alátámasztja, hogy a nemzeti kisebbségi közösségek nincsenek az Európai Bizottság figyelmének fókuszában, hogy az alapjogi charta érvényesüléséről szóló tavalyi jelentésben a témát csak egy mondatban említik. Vannak ugyanakkor, akik az aláírásgyűjtésnél mint népi kezdeményezésnél jobbnak tartják a kisebbségek jogának erősítését az intézményi keretek adta lehetőségeken belül. Ezt a vonalat képviseli például Nagy József szlovákiai európai parlamenti képviselő.
A FUEN életében egyébként – bár magát nemzetközi szervezetként definiálja – hangsúlyos szerepet játszanak erdélyi fiatalok, valamint elnökük, Vincze Lóránt, aki egyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség európai parlamenti képviselőinek tanácsadója. Az aláírásgyűjtést is hatékonyan segítette az RMDSZ, mert aktivistáik nemcsak "Romániában", hanem Horvátországban és Szlovéniában is tevékenyek voltak. Ennek megfelelően az RMDSZ segített csúcsra pörgetni a kampányt, Kelemen Hunor szövetségi elnök a múlt héten Brüsszelben, a FUEN irodaavatóján aktivizálta az unió lakosságát. – Mi nem bajkeverők vagyunk, ahogy ezt a román diplomácia nevezte az elmúlt hónapokban, években. Mi azt mondjuk: a sokszínűség és a több kultúra érték. Ezt meg kell őrizni, nem szabad fölszámolni – mondta Kelemen Hunor. Ezt a gondolatot visszhangozta Soltész Miklós államtitkár is, aki szombaton a hazai nemzetiségek képviselőivel együtt Gárdonyban írta alá a kezdeményezést. – Európa szegényebb lesz, ha egyetlen kisebbség is elvész. A színes Európa sok nemzetből és azok sok hagyományából áll – mondta.
A kellő számú aláírás tehát nyolc uniós tagállamban gyűlt össze, Bulgáriában, Dániában, Horvátországban, Lettországban, Magyarországon, Romániában, Spanyolországban és az ún. Szlovákiában. Viszont még mindig aggodalomra okot adó tényező, hogy biztonságosan – tehát a rontott aláírások kizárásával – akkor van meg az egymillió érvényes aláírás, ha április 3-ig ennél még 10 százalékkal többet, tehát egymillió-egyszázezret sikerül bemutatni az Európai Bizottságnak. A kezdeményezés még aláírható a Jogaink.eu oldalon.
(MNO nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
