Věra Jourová tájékoztatta vétóügyben Zuzana Čaputová államfőt

Věra Jourová tájékoztatta vétóügyben Zuzana Čaputová államfőt

A balliberális politikusok közös narratívával próbálnak nyomást gyakorolni Magyarországra és Lengyelországra a vétóügy kapcsán. Bár a német soros elnökség viszonylag optimistán nyilatkozott nemrég, a baloldali fősodor igyekszik elszigetelt zsarolóként beállítani a két országot. Nincs ez másképp Zuzana Čaputová szlovák államfő esetében sem, akit ma az elég botrányosra sikeredett jogállamisági jelentés egyik szerzője, Věra Jourová uniós biztos tájékoztatta a vétóügy fejleményeiről. Erről maga az elnökasszony számolt be a facebookon, bejegyzéséből az nem derült ki, milyen apróból tárgyaltak az éteren keresztül.

„Egyeztettünk az EU új költségvetéséről és az Újjáépítési Alapról is. A gazdasági csomagokról szóló végleges megállapodást Lengyelország és Magyarország vétója blokkolja. Ezek az országok elutasítják, hogy az uniós források merítése a jogállamisági elvek betartásától váljon függővé”

írta Čaputová, majd elismételte a balliberálisoktól számtalanszor hallott érveket a jogállamiság, a sajtó pluralitása és a bíróságok függetlensége fontosságáról. Hozzátette:

„Jourová tájékoztatott a Lengyelországgal és Magyarországgal zajló tárgyalások menetéről, amelyek egyelőre nem hoztak érdemi előrelépést, továbbra is több lehetőség áll nyitva”

mondta.

Hírdetés

Beszélt a V4-ről, és e tekintetben szinte szóról szóra megismételte Ivan Korčok (SaS) külügyminiszter korábbi érvelését, miszerint bár Szlovákia is tagja V4-nek, csak ott hangolja össze álláspontját partnereivel, ahol érdekeik egyeznek.

A politikai retorika szempontjából Čaputová és Korčok alapvetően szembehelyezkedik Budapesttel és Varsóval. Mindketten többször a Brüsszeli narratívát másolva nyilatkoztak a vétóügyről, azt hangoztatva, hogy milyen fontosak a jogállamisági elvek. Ahogy arra már többször felhívtuk a figyelmet, azt rendre elhallgatják, hogy a jogállamisági klauzula kettős mérce alkalmazását teszi lehetővé, egyes tagállamok megrendszabályozására szolgál, és akár lehetőséget ad a beavatkozásra a tagállamok belügyeibe. (Elég csak arra gondolni, hogy Brüsszel a magyar sajtó helyzetével van elakadva, miközben Máltán és Szlovákiában baloldali kormányok idején gyilkoltak újságírókat).

Jóval fontosabb azonban, hogy a témában politikai súllyal is rendelkező személy (pl. Igor Matovič kormányfő) egyelőre nem fordított hátat visegrádi partnereinek. Belpolitikai okokból ugyan igyekszik nyíltan álláspontot felvállalni, de korábban megjegyezte, hogy tisztában van vele, hogy a jogállamisági vita jórészt kulturális-etikai (pl. LMBTIQ) értelmezési konfliktus.

Jelenleg kilenc olyan tagállamról tudni, akik valójában kifogásolják a kemény jogállamisági feltételrendszert, de egyelőre csak Budapest és Varsó vállalta fel a konfrontációt, illetve kisebb részt Szlovénia.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »