Ferenc pápa a Gemelli-klinikán is dolgozik: február 25-én, kedden jóváhagyta többek között Venezuela első szentjének a kanonizálását. Venezuelában és egész Latin-Amerikában évek óta várták ezt a hírt, hiszen Hernández doktort szívükben hordozzák a helyi hívek.
Hétfőn, február 24-én este Ferenc pápa fogadta a kórházban Pietro Parolin bíboros államtitkárt és Edgar Peña Parra venezuelai érseket, helyettes államtitkárt; kórházi tartózkodása kezdete óta ez volt a második alkalom, hogy látogatók mentek hozzá, először Giorgia Meloni olasz miniszterelnök járt nála, magánemberként.
A hétfői látogatás okára másnap, február 25-én derült fény, amikor bejelentették: Ferenc pápa dekrétumokat hagyott jóvá, többek között szentté avatásokról is.
Szentté avatják Boldog José Gregorio Hernández venezuelai orvost, a szegények orvosát és Boldog Bartolo Longo olasz ügyvédet, a rózsafüzér apostolát. A Szentatya mindkét ügyben konzisztóriumot hívott össze; a szentté avatások időpontjáról még nem született döntés.
Venezuelában évek óta sóvárogva várták ezt a hírt: Hernández doktort szívükben hordozzák a helyi hívek; a személye iránti érdeklődés és tisztelet egyre erősödött az elmúlt években, hazájában, illetve egész Latin-Amerikában és a Karib-térségben.
Ferenc pápa a laikus venezuelai orvos alakjának szentelte a 2023. szeptember 13-i katekézist, megállapítva, hogy José Gregorio Hernández életének vezérlő csillaga volt a jótékonyság; jó és derűs ember volt, amellett intelligens, nagy tudású. Egy szent, aki számára az evangélium gazdagsága fontosabb volt, mint a vagyon, és életét a rászorulók megsegítésére áldozta – mondta róla Ferenc pápa. Méltatta az orvost lelkesedéséért, apostoli buzgalmáért is, amely a kegyelemből és az Istennel való bensőséges kapcsolatból forrásozott.
2021. április 30-án avatták boldoggá Hernández doktort a caracasi La Salle-iskola templomában, a szentmisét Aldo Giordano akkori venezuelai apostoli nuncius vezette. Emléknapja október 26-ra, születésének napjára került.
Szentté avatásának tegnapi hírét nagy örömmel fogadta a venezuelai egyház, Raúl Biord Castillo caracasi érsek kifejezte, ez
*
José Gregorio Hernández Cisneros 1864. október 26-án született Venezuela Trujillo államában, egy Isnotú nevű kisvárosban a hat, felnőttkort megérő testvér közül elsőként. Édesanyját nyolcéves korában veszítette el.
Caracasban szerzett diplomát orvostudományból 1888-ban – már akkor öt nyelven beszélt –, majd Párizsban, Berlinben, később Madridban és New Yorkban folytatott tanulmányokat. Egyetemi tanár lett, hazájában ő vezette be a mikroszkóp használatát, és a caracasi egyetemen megalapította a bakteriológia tanszéket.
Emléktáblája egykori egyetemén (Fotó: Wikimedia Commons)
Szakmáját hivatásként élte meg, főként a legszegényebbek érdekében, akiknek gyakran a saját pénzéből vette meg az orvosságokat.
Emellett vonzotta a megszentelt élet is, egészségi állapota akadályozta meg, hogy a szerzetesség és a papság útjára léphessen. Még 1899-ben belépett a ferences harmadrendbe. 1908-ban az olaszországi Lucca közelében, a farnetai karthauzi kolostorban lett novícius. Egészségügyi okokból azonban nem sokkal később vissza kellett utaznia Venezuelába, ahol szemináriumi tanulmányokba kezdett, bár továbbra is a szerzetesi élet vonzotta.
Három év múlva a római Latin-Amerikai Kollégiumban folytatta teológiai tanulmányait, azonban mellhártyagyulladás, majd kezdődő tuberkulózis sújtotta. Hazatérve végleg az orvoslásnak szentelte magát. Iskolát alapított, tudományos kutatásokat végzett, a spanyolnátha-járvány idején gondosan ápolta a betegeket.
1919. június 29-én hunyt el – egy idős betegéhez sietett, amikor elütötte egy autó, és a járdaszegélyre zuhanva súlyos koponyasérülést szenvedett. A fiatal sofőr maga vitte be a kórházba, de már nem tudtak rajta segíteni.
Az első exhumálásra 1975. október 23-án került sor, amikor a boldoggáavatási eljárása már folyamatban volt. A földi maradványokat ekkor a caracasi Déli köztemetőből a Gyertyaszentelő Boldogasszony (Nuestra Señora de la Candelaria) -templomba szállították. A szegények orvosát ugyanis már akkor is rendkívüli tisztelet övezte, és a köztemetőben lévő sírjához érkező látogatók nagy száma biztonsági és közrendvédelmi problémákat okozott; egyik alkalommal például a sírjára helyezett rengeteg égő gyertya tüzet okozott, ami kárt tett a sírkőben is.
A boldoggá avatására Ferenc pápa videoüzenetet küldött, melyben elárulta: „Megvallom nektek, hogy itt, a Vatikánban soha nem találkoztam olyan venezuelaival, aki a beszélgetés közepén meg ne kérdezte volna tőlem, hogy mikor lesz Gregorio boldoggá avatása.
Forrás: Catholic News Agency; Vatican News spanyol nyelvű szerkesztőség
Fotó: Vatican Media; Wikimedia Commons
Verestói Nárcisz/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
