Nicolás Maduro venezuelai elnök az USA nyomásgyakorlásának fokozódása közepette Oroszországhoz, Kínához és Iránhoz fordult katonai segítségért. A The Washington Post birtokába jutott amerikai kormányzati dokumentumok szerint Maduro leveleket készített elő Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint iráni tisztviselők számára, amelyekben védelmi eszközöket, repülőgép-javításokat és rakétarendszereket is kért. A cél a venezuelai hadsereg megerősítése az Egyesült Államok növekvő karibi katonai jelenlétével szemben.
A caracasi vezetőnek elsősorban légvédelmi eszközökre, katonai tanácsadókra és fegyvertranszferekre lenne szüksége. A kérelmi listán rakéták és radarok is szerepelnek.
A vezető amerikai lap tudomása szerint Maduro megírta a leveleket, de egyelőre nem bizonyítható, hogy ezeket ténylegesen el is küldték vagy átadták volna. Az amerikai kormányzati dokumentumok alapján a Putyinnak szánt levél „az orosz fővárosba utazó magas rangú venezuelai tisztviselő látogatása során” került volna átadásra, de még nem világos, hogy ez az út megtörtént-e, és mi volt Moszkva válasza.
A kínai és iráni levelek esetében a helyzet hasonló. A hírszerzési dokumentumok szerint Maduro elkészítette a szövegeket, amelyekben katonai együttműködést, radar- és dróntechnológiát, illetve elektronikai hadviselési eszközöket kért, de nem áll rendelkezésre bizonyíték arra, hogy a kéréseket kézbesítették-e Pekingbe vagy Teheránba.
Trump engedélyezte a CIA-nak, hogy megbuktassa Madurót
Akár átadták, akár nem – a levelek létezése jelzi, mennyire elszigetelődött és védekezésre kényszerült Maduro. A venezuelai hadsereg – bár papíron jelentős – súlyos technikai és karbantartási problémákkal küzd, és a legtöbb orosz eredetű eszköz évek óta részben működésképtelen. Az elnök levelei ezt az állapotot igazolják vissza.
Maduro a haditechnikai kéréseket nem készpénzes vásárlásként, hanem politikai és gazdasági barterként próbálja megvalósítani, ami olaj- és gázalapú elszámolásra épülne. A caracasi rezsim korábban is jórészt csereügyletekkel fizetett, amikor energiajogokat, kitermelési engedélyeket vagy jövőbeli olajszállításokat adott át fegyverekért, alkatrészekért és technikai támogatásért.
A megszerzett levelek alapján most is hasonló modell körvonalazódik, részben orosz és kínai állami vállalatokon, részben iráni közvetítőkön keresztül. A konstrukció lényege, hogy nem igényel konvertibilis devizát, viszont Madurónak számolnia kell azzal, hogy tovább mélyíti politikai függését a keleti partnerektől.
Trump: Az Egyesült Államok nem fog háborúba menni Venezuelával
A hatalom megtartása érdekében a függőség ára ma már aligha szempont Caracasban, mert Madurót inkább a politikai túlélés ösztöne vezérli, mintsem az önállóság illúziója.
A világ egyik legkorruptabb államaként számon tartott Venezuela 180 ország közül a 177. helyen áll a Transparency International rangsorában, ami szintén jelzi, miért omlott össze egy olajban gazdag, de politikailag szétrothadt gazdaság. Donald Trump Maduroval kapcsolatban a napokban úgy fogalmazott, hogy a napjai megszámláltattak.
Euronews, Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
