Az RMDSZ egyes javaslatait figyelembe véve fogadta el tegnap a kormány azt a törvénytervezetet, amelytől az előirányzottnál jóval magasabb államháztartási hiány csökkentését reméli. A tervezetet úgynevezett kormányzati felelősségvállalással, parlamenti vita nélkül akarja életbe léptetni a héten a Marcel Ciolacu vezette kabinet. Ezt csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a törvényhozás.
A tegnapi kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök általánosságokban beszélt a tervezetről. Kiemelte, hogy véglegesítése előtt egyeztettek az érintett szakszervezetek, munkáltatói szövetségek, civil szervezetek, illetve a helyi önkormányzatok képviselőivel, és javaslataik nagy részét belefoglalták a tervezetbe. Az intézkedések célja az, hogy véget vessenek a közpénzek pazarlásának, fellépjenek az adóelkerülés ellen és méltányos alapokra helyezzék az adórendszert. A kormányfő szerint a jelenlegi adókedvezmények évi 75 milliárd lejtől fosztják meg az államkasszát, az adóelkerülés pedig további 150 milliárd lejtől. Ezek összesen a bruttó hazai termék (GDP) 15 százalékát teszik ki. „Románia nem engedheti meg magának többé ezeket a kedvezményeket. (…) Nincs az a modern állam, amelyik ilyen körülmények között működni tudna” – szögezte le. Beszélt arról is, hogy az ország költségvetése a munkavállalók adólejeire, a fogyasztásra és az állami beruházásokra alapoz. Ugyanakkor „aberráns paradoxonnak” nevezte, hogy míg európai viszonylatban Romániában a legmagasabb a munka adóterhe, a tőke megadóztatásának szintje a legalacsonyabbak között van. „Kormányfőként kötelességem Románia érdekeit azon elégedetlen csoportok érdekei fölé helyezni, akik így nem milliárdos, hanem csak százmilliós nagyságrendű nyereségre tesznek szert” – jelentette ki. Hozzátette: az intézkedésekre azért is nagy szükség van, hogy Románia végre tudja hajtani a helyreállítási tervben (PNRR) vállalt reformokat és hozzáférjen az uniós alapokhoz. „A tét több mint 70 milliárd euró és Románia OECD-csatlakozása, amely külföldi beruházások egész sorát vonná maga után. Nem sodorhatjuk veszélybe ezeket a stratégiai célkitűzéseket” – vélekedett.
Ciolacu ismét hangsúlyozta, hogy nem „megszorításokról” van szó. Mint mondta, megszorító intézkedéseket 2010-ben vezettek be, amikor csökkentek a fizetések és a nyugdíjak, az általános áfakulcs pedig 19 százalékról 24 százalékra nőtt. Most az élelmiszerek és a gyógyszerek áfája 9 százalék, a tűzifa, a villamos energia és a földgáz áfája 5 százalék marad, így nem áll fenn annak a veszélye, hogy télen emelkedjenek az árak. Ugyanakkor 10 százalékkal, 3300 lejre, az építkezési szektorban pedig 4500 lejre nő a minimálbér – emlékeztetett. Végül így összegezett: a kormány az állami apparátus eddigi legambiciózusabb reformját készül véghezvinni, amely már rég várat magára. „Mivel ez eddig nem történt meg, én majd végigviszem. Nem áll szándékomban meghátrálni. Nagy szükség van erre a reformra, és én felvállalom, mert ez Románia egyetlen esélye a fejlődésre” – nyilatkozta Marcel Ciolacu.
A magánszféra kapja a nehezét
Negatívan véleményezte tegnapi ülésén a munkáltatók, a szakszervezetek és a civil szervezetek képviselőit tömörítő Gazdasági és Szociális Tanács (CES) a kormány deficitcsökkentő csomagjáról szóló törvénytervezetet. A testület szerint a kiadások lefaragását célzó intézkedések nem meggyőzőek, és negatív hatással lesznek a gazdaságra.
Közleményében a CES megemlítette, hogy negatívan véleményezte korábban azt a sürgősségirendelet-tervezetet is, amely szerint az adómódosítások a Hivatalos Közlönyben való megjelenésüktől számított hat hónapnál korábban is hatályba léphetnek. A testület szerint a törvénytervezet aránytalan terhet ró az üzleti szférára, amelytől a kormány 100 milliárd lejes pluszbevételre számít, miközben a költségcsökkentő intézkedések csak 16 milliárd lejes megtakarítást eredményeznek.
Közleményükben emlékeztettek arra, hogy a költségvetési hiány fedezése a magánszektor adóterheinek növelésével a múltban éppen ellenkező hatást váltott ki.
„Az adók növelése ösztönzi az adóelkerülést, és az állami hatóságok eddig képtelenek voltak az adóelkerülés és a feketemunka megfékezésére; az üzleti környezetnek kiszámíthatóságra és stabilitásra van szüksége az egészséges gazdasági fejlődéshez” – olvasható a közleményben. A CES arra utalt: a kormány azt szeretné, hogy a tervezett adómódosítások a Hivatalos Közlönyben való megjelenésüktől számított hat hónap helyett már három hónapon belül hatályba lépjenek. A mikrovállalkozásokra kivetett többletadó az adójukat eddig is tisztességesen fizető cégeket fogja terhelni, és nem érinti majd az adóelkerülőket. Bevezetése azt fogja eredményezni, hogy ezt a terhet az érintett vállalkozások a fogyasztókra hárítják drágítások révén, vagy elbocsátásokra, netán tevékenységük korlátozására kényszerülnek – véli a CES. A nagyvállalatokra kivetett árbevétel-arányos különadó szintén negatívan hat majd a gazdaságra, elsősorban a kiskereskedelemre, az energiaszektorra és az autógyártásra, mert csökkenti az ágazatok versenyképességét és egyfajta áfaként begyűrűzik majd az árakba is. A testület ugyanakkor kifogásolja, hogy a különadó bevezetését nem átmeneti intézkedésnek szánja a kormány.
A CES megállapította azt is, hogy a nagy értékű ingatlanok és gépkocsik megadóztatása a törvény életbelépése előtt beszerzett javakra is vonatkozik, így visszamenőleges hatálya van és sérti a jogbiztonság elvét. A 375 ezer lejnél drágább gépkocsik megadóztatása ráadásul akadályozhatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló európai erőfeszítéseket, mivel elriasztja a fogyasztókat környezetkímélő járművek beszerzésétől.
A testület az IT-szektor, az építőipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar adókedvezményeinek részleges eltörlését indokolatlannak tartja. Az intézkedés a CES szerint várhatóan csökkenti az érintett ágazatok versenyképességét és vonzerejét a befektetők számára, súlyosbítja a munkaerőhiányt, ösztönzi a feketemunkát, az adóelkerülést és a tisztességtelen versenyt.
A közlemény emlékeztetett, hogy a kormány álláspontja szerint az étkezési utalványok nem veszítenek az értékükből a tízszázalékos egészségbiztosítási hozzájárulás bevezetésével, mert a támogatás munkanaponkénti összege már augusztustól 35 lejre nőtt, januártól pedig 40 lejre emelkedik. Csakhogy a Ciolacu-kabinet megfeledkezik arról, hogy a törvény szerint a munkáltatók nem kötelesek a maximális összegű utalványt biztosítani az alkalmazottaiknak – figyelmeztet a CES.
A gazdasági és szociális tanács szerint a betöltetlen állások megszüntetése személyzethiányt fog eredményezni az állami vállalatoknál, amelyek így versenyhátrányba kerülnek a magáncégekkel szemben. Ugyanakkor az 50 főnél kisebb személyzetű iskolák összevonása akadályozni fogja az érintett tanintézetekben zajló oktatási tevékenységet.
Ami módosult
A „közpénzek pazarlásának megállításáról”, az adóelkerülés elleni küzdelemről és a méltányos adózás biztosításáról szóló törvénytervezetet Mihai Constantin kormányszóvivő ismertette. Elmondása szerint a szavazás előtt a kabinet megvitatta a véleményező minisztériumok észrevételeit. A jogszabályjavaslat hamarosan a parlamentbe kerül, ahol a képviselők és szenátorok módosító indítványokat nyújthatnak be, amelyeket szintén egy későbbi ülésén szintén megvitat a kormány, amit pedig elfogad, azt beépíti a végleges tervezetbe, amiért felelősséget vállal a parlament előtt.
A közvitára bocsátott változathoz képest a törvénytervezet több pontban módosult. Az egyik változás az, hogy a munkáltatók kizárólag utalványkártyára folyósíthatják az étkezési támogatást, az utalványokat kibocsátó vállalatok jutalékát pedig a kormány egy héten belül sürgősségi rendeletben korlátozni fogja.
Az előadásokra, koncertekre, kulturális és sporteseményekre szóló jegyek áfája 9 százalék lesz, de törölték azt az előírást, hogy az önkormányzatok csak a költségvetésük 2,5 százalékát fordíthatják kulturális, sport- vagy szabadidős rendezvények finanszírozására, és az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kulturális intézmények esetleges összevonása sem lesz kötelező, a helyi hatóságokra bízzák a döntést.
A nagyvállalatokra kivetendő különadó annyiban módosul, hogy adózás előtt a cégek üzleti forgalmából a beruházások mellett levonják a jövedéki adót. A nyereségadó 16 százalékos marad, de nem lehet kisebb az előbb ismertetett formában kiszámolt árbevétel 1 százalékánál. Az építőiparban és a mezőgazdaságban alkalmazott minimálbért egy különálló sürgősségi rendeletben készül szabályozni a kormány, és az országos bruttó minimálbér 3300 lejre emeléséről is határozatot fogad el.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
