A Szent Szövetség égisze alatt, az osztrákok megsegítésére minden oroszok cárja 1849. június 16-án rendelte el a több, mint 1 millió fős orosz sereg Dukla-szoros felöli „általános előrenyomulását Magyarország felé”.Június 17-én indultak a „Sírból sírba”, vagyis a határszéli Grab, magyarul „Sír” faluból, hogy megássák Magyarország sírját. Miklós cár kíséretében déli 12-kor értek a magyar határt jelző kettős dombhoz. Este hatkor már 45 ezer kozák volt magyar területen…
Nagyándor József honvédtábornok hadteste 1849. aug. 2-én Debrecennél megütközött az orosz cári sereggel. Elveszítette az ütközetet. (hu.wikipedia.org)
Megkezdődött magyar szabadságharc 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletételbe torkolló utolsó felvonása.„1849. augusztus 17-én a cár visszaszólította a hadait.” Csak két hónapra engedélyezte a magyar hadjáratot, nehogy Napoleon katonáihoz hasonlóan a hazafelé tartó muszkák az orosz télben halálra fagyjanak.A „magyar vérrel jóllakott szibériai medve lassú cammogással indul hazafelé”. Paskievics hada augusztus 30-án hagyta el Magyarországot…, októberre az utolsó orosz is eltávozott.[1]GÖRGEYNEK CSAK KÉT HETET KELLETT VOLNA VÁRNIA A FEGYVERLETÉTELLEL…!Nem várt. Sietett. Áruló volt.Tizenhárom magyar tábornok sírját ásta meg. A lelkén szárad a magyar hadsereg pusztulása, tizenhárom tábornok aradi kivégzése, gr. Batthyányi Lajos magyar miniszterelnök meggyilkolása és a magyarság minden gyásza, könnye.Klapka még másfél hónapig kitartott. 1849. szeptember 27-én a várvédők szabad elvonulását kicsikarva adta fel Komárom várát. Tisztességes, hazáját szerető magyar tábornokként megmentette a benne bízó katonái életét.
[1] Gracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története, V. kötet, (1856-) Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) kiadása, Budapest, 1894. 488-489 és 806-807. pp.
Forrás:martonveronika.blog.hu
Tovább a cikkre »
