Végh Lászlónak ítélték oda az idei Patria-díjat Udvardon, a Mérföldkövek országos találkozóján Száz Ildikó2024. 11. 30., szo – 13:05 Udvard |
A 27. Mérföldkövek találkozón, a szlovákiai magyar helytörténészek országos rendezvényén Végh Lászlót, a somorjai Bibliotheka Hungarica igazgatóját tüntették ki Patria-díjjal.
A rangos elismerést lánya, Vermesné Végh Annamária vette át, felolvasva a díjazott üzenetét: „Reményeim szerint az általam megkezdett munkálatok ösztönözni fogják a fiatalabb generációkat, hogy ők is elhivatottan szolgálják a közösségüket.” A kitüntetettet Kaszás Kornél méltatta, aki elmondta, hogy olyan ember előtt tisztelgünk, aki élete és munkássága révén nem csak a szűkebb közösséget, hanem a szlovákiai kulturális és tudományos élet egészét gazdagította. Végh László Somorján érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem politológia–szociológia szakán szerzett diplomát és doktori címet. 1981-ig a pozsonyi Kultúrakutató Intézet tudományos munkatársa, 1981 és 1990 között a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának nemzetiségi ügyekben illetékes főelőadója, majd 1990-től 1992-ig A. Nagy Lászlónak, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökének a szaktanácsadója volt, információival sokban segítette a magyarság jogaiért küzdőket. 1993–1995 között a Csemadok Országos Választmányának a főtitkára. „Megkerülhetetlen szellemi támogatója, alapítója, majd igazgatója a szlovákiai magyarok egyetlen speciális könyvtárának, a Bibliotheca Hungarica-nak, az alapítvány megszűnte óta a Fórum Intézet munkatársa, a somorjai Könyvtár, Levéltár és Adattár, a Bibliotheca Hungarica igazgatója. A hagyományok iránti tiszteletét mutatja, hogy 2010 és 2020 között szerepet vállalt a somorjai honismereti ház vezetésében. Munkássága nem csak a múltat, hanem a jövőt is formálja, számos közéleti és tudományos kezdeményezést segített. A kezdetektől, 1997-től társrendezője ennek az immár 27. alkalommal megrendezett Mérföldkövek konferenciának, mind a mai napig a szlovákiai magyarság egyik meghatározó egyénisége annak ellenére is, hogy személyesen nem mindig tud ott lenni, mégis figyelemmel kíséri a szlovákiai magyar közéleti és tudományos élet legfontosabb történéseit, mindig szót emel, véleményt alkot és folyamatosan segít” – hangsúlyozta Kaszás Kornél. A Mérföldkövek idei találkozóján is kihelyezték az emlékezés koszorúját a kitelepítettek és deportálták udvardi emlékműjéhez, ám a beszédet, a közös emlékezést a művelődési házban tartották. Farkas Tibor, Udvard alpolgármestere beszédében fontosnak tartotta elmondani, hogy az emlékmű igazi értéke nem csak maga a művészi alkotás, amelyen a kinyújtott kéz és az öt ujj a külhonba szakadt magyarságot jelképezi. „Mi voltunk az elsők Udvardon, akik a kommunizmus sötét évtizedei után vettük a bátorságot és hazahívtuk a kitelepítetteinket, amit csaknem egyéves kutatómunka előzött meg. Ez a nemzet képes a megújulásra. El szoktuk mondani az emlékműnél, hogy kitartóan várjuk azt, hogy végre megkeressenek bennünket, bocsánatot kérjenek a felvidéki magyarságtól, a szülőföldről elüldözöttektől, de nem bírjuk kivárni. Jogos elvárásunk, hogy megkövessenek bennünket. Úgy tűnik azonban, hogy önmagunkkal szemben semmilyen elvárásunk nincs. Mi, akik átéltük a meghurcoltatást, megengedhetjük-e magunknak, hogy így éljünk, hogy megbélyegezzük, hogy megítéljük, libsizzük egymást? Minden fórumot ki kell használnunk arra, hogy elmondjuk, hogy ezt mi nem engedhetjük meg magunknak!” — hangsúlyozta Farkas Tibor. A szombati tanácskozás fő témája a Csemadok volt, amihez a bevezetőt Sztruhár Izrael Diána, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának elnöke tartotta. Diána hangsúlyozta, hogy rendkívül időszerű témáról van szó, amelyet tapasztalt előadók elemeznek. Az előadó szerint megdöbbentő és szembetűnő látni, hogy néhány generáció alatt hogyan vagyunk képesek nem csak nyelvet váltani, hanem az értékeket is eldobni. A Csemadok is ilyen érték, meg kell írni a történetét, meg kell őrizni az eseményeket. „Mindig találok minden kiadványban utalást a Csemadokra, hogy milyen fontos szerepe volt a helyi közösségek életében. Ha egy könyvben nem íródik meg az, hogy a felvidéki magyarság életében a 20. század második felében milyen fontos szerepe volt és hogy megkerülhetetlen tényezővé vált a Csemadok, akkor ezt néhány évtized múlva már nem lesz aki megírja és nem lesz, akitől megkérdezzük, hogyan működött a Csemadok” – mondta Sztruhár Izrael Diána. A Mérföldkövek találkozót a Pro Patria Honismereti Szövetség, a Csemadok Országos Tanácsa, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya, a Csemadok Udvardi Alapszervezete, Udvard önkormányzata és a somorjai Bibliotheca Hungarica szervezi. Az ifjabb generáció is képviseltette magát a találkozón, bemutatkoztak munkáikkal a 2024-es év Kincskereső konferencia résztvevői Alsószeliből és Felsőszeliből. Roncz Melinda a Bibliotheca Hungarica könyvtár gyűjteményében lévő Csemadok-kiadványokról, Varga László helytörténész, pedagógus a Csemadok-történetek feldolgozásáról tartott előadást. Társadalmi viharok csemadokos jegyzőkönyvek tükrében című előadásával Kiss Beáta a Csemadok országos elnökségi tagja gazdagította a tartalmas találkozót. Duba Ernő, Karrier Vámbéry Ármin árnyékában elnevezéssel Ömer Ferídun (Elek Jónás) kalandos életét mutatta be előadásában.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
