Véget vet a háborúnak, több millió embert deportál, vámokkal sújtja Európát – Trump legelképesztőbb választási ígéretei Nagy Roland2025. 01. 20., h – 14:15 Washington |
„Újra naggyá tesszük Amerikát” – hangoztatta Donald Trump, mielőtt megválasztották az Amerikai Egyesült Államok 47. elnökének. A kampány során számos ígéretet felsorolt, amelyekkel teljesíteni szeretné az említett célt. Összeszedtük az újonnan beiktatott elnöke legelrugaszkodottabb kijelentéseit.
Közép-európai idő szerint 18 órakor kezdődik Donald Trump beiktatási ceremóniája, amelyet követően az újonnan megválasztott elnök hivatalosan is átveszi az ország irányítását. A nemzetközi és a hazai sajtó azzal számol, hogy a hatalomátvétel után azonnal elindítja a választási ígéreteinek teljesítését, és pár óra alatt akár száz új rendeletet is aláírhat. Vannak azonban olyan ígéretek is, amelyeket a szakértők lehetetlen elképzeléseknek tartanak. Ezekből válogattunk.
24 órán belül véget ér az orosz–ukrán háború
A választási ígéretek közül az egyik leggyakrabban számonkért mondat, hogy Trump 24 órán belül elrendezi az orosz–ukrán háborút. Az új elnök már 2023 tavaszán is arról beszélt, ha újra átveheti a Fehér Ház irányítását, a konfliktus egy napon belül véget ér.
Hangsúlyozta, ki sem robbant volna a háború, ha Joe Biden helyett ő ült volna az elnöki székben. Sőt, odáig ment, hogy kijelentette, a NATO provokálta Vlagyimír Putyint azzal, hogy terjeszkedni akart az orosz határ felé.
Trump nem tisztázta, pontosan hogyan szeretne véget vetni a közel három éve húzódó konfliktusnak. Egy alkalommal úgy fogalmazott, közli Volodimir Zelenszkijjel, hogy elég volt és kösse meg a békét Putyinnal, az orosz elnöknek pedig azt fogja mondani, ha nem állapodik meg az ukrán féllel, Amerika sosem látott mértékű támogatást biztosít majd Zelenszkijnek.
Úgy tűnik azonban, hogy Trump eláll ettől a „tárgyalási stratégiától”, hiszen a stábja láthatóan próbál kifarolni a 24 órával kapcsolatos ígéretből. Maga az elnök nemrégiben már azt mondta, szeretné, ha véget tudna vetni a háborúnak az elkövetkező hat hónapban.
Deportálja az illegális bevándorlókat
Trump következő kijelentése, amely nagy figyelmet keltett a sajtóban, hogy a következő elnöki ciklusa során több millió illegális bevándorlót fog kitoloncolni az országból. A kampány idején 15–20 millió bevándorlót emlegetett. Az ígéret jelenleg kivitelezhetetlennek tűnik, bár annyi bizonyos, hogy az újonnan megválasztott elnök erős üzentet szeretne küldeni, hiszen már kedden elindíthatja a Safeguard elnevezésű akciót, melynek keretében 150 ügynököt küldhene Chicagóba azzal a céllal, hogy őrizetbe vegyék az illegális bevándorlókat.
A helyi rendőrség a hírre úgy reagált, nem fogják akadályozni az ügynökök munkáját, de nem is segítik azt, hiszen nem rendelkeznek a bevándorlókra vonatkozó adatokkal.
Vámokat vetne ki az európai uniós termékekre
Trump a választási kampány során sokat foglalkozott a gazdasági kérdésekkel is, és ebben a témában sem szűkölködött az ígéretekben: egyebek mellett adócsökkentésre, a kettős adózás eltörlésére, illetve az infláció letörésére vállalkozott. Európa szempontjából azonban a leglényegesebb kérdés az új vámok kivetése, amellyel az amerikai elnök még decemberben fenyegetőzött.
Trump korábban Mexikó, Kanada és Kína kapcsán beszélt vámokról, de az Európai Uniónak is azt üzente, ha nem kezdenek el nagyobb mennyiségű amerikai kőolajat és földgázt vásárolni, akkor az EU is számíthat a vámokra.
Ha az amerikai elnök betartja ezen ígéretét, az Szlovákia gazdaságára is negatív hatással lehet. Erről bővebben az alábbi cikkben olvashatnak:
Kapcsolódó cikkünk
Míg a magyar kormány részéről lelkes reakciók kísérték Donald Trump győzelmét, a Fico-kormány tisztviselői visszafogottabbak voltak a hír kapcsán. Megvolt rá az okuk: Fico személyesen nincs szoros kapcsolatban a kiszámíthatatlan viselkedéséről híres új amerikai államfővel, a szlovák gazdaságnak pedig sokat ártanának a Trump által kilátásba helyezett védővámok.
A november 5-i elnökválasztás éjszakáján Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem köntörfalazott, hanem bejelentette: „Győztünk!” A szlovák közszereplők ehhez képest feltűnően mérsékelten fogalmaztak. Robert Fico például arról beszélt, hogy tiszteletben tartják az eredményt és mindenki felteheti a kérdést, milyen következményei lesznek Trump újraválasztásának az USA, az Európai Unió, valamint a NATO aktivitásaira.
„Az gondolom, megizzadunk az Unióban, mert messze nem vagyunk annyira vadak, mint az új amerikai elnök adminisztrációja lesz” – tette még hozzá Fico. Mások is csak diplomatikusan gratuláltak Trump győzelméhez.
A legszabadosabban Tomáš Taraba, az SNS-jelölt környezetvédelmi miniszter fogalmazott, aki fantasztikus hírnek nevezte az eredményt, mivel az üzletember-politikustól a bürokrácia elleni fellépést, a nyugati befektetések elszivárgásának megakadályozását, valamint az ukrajnai háború megoldását is elvárta.
Szlovákia hídszerepben
Fico és Trump végül november végén, három héttel a választást követően beszéltek egymással először telefonon. Találtak is egy kézenfekvő kapcsolódási pontot: mindkettőjük ellen elkövettek sikertelen merényletet. A beszélgetésen – bár a szlovák fél elsősorban a lehetséges szankciók miatt aggódott – viszont nem a gazdasági témákat vitatták meg, hanem elsősorban az ukrán-orosz háború helyzetét és a lehetséges megoldásokat.
Az egyik fontos szlovák külpolitikai érdek biztosan egyezik Trump prioritásaival: a háború minél előbbi lezárása egy tartós fegyverszünet, vagy egy békemegállapodás révén.
Fico másik célkitűzése azonban már ellentétes lehet azzal amit az amerikai elnök szeretne: az orosz gáztranzit megújítása ismét megerősítheti Moszkva pozícióit Európában, amit Trump nem feltétlenül nézne jó szemmel.
A szlovák-amerikai viszony kapcsán január elsején egy bombasztikus hír is bejárta a sajtót: Lubomír Zaorálek volt cseh külügyminiszter kijelentette, hogy értesülései szerint már februárban Pozsonyban tartanák az orosz-amerikai-ukrán béketárgyalások első körét. Két hét távlatából kijelenthetjük, az értesülés valószínűleg kacsa volt, egy elnöki vizit előkészítése ugyanis hetekig tart és minden érintett fél cáfolt vagy hallgatott a téma kapcsán. Szlovákia szívesen lépne fel látványos közvetítőként az ukrán konfliktus megoldása kapcsán és Vlagyimir Putyin is jó kapcsolatokat ápol Pozsonnyal. Ugyanakkor Fico és Zelenszkij januárban rendkívül elmérgesedő viszonya miatt csökkent az esély arra, hogy Ukrajna ideális helyszínnek lássa a szlovák fővárost a Trumppal és Putyinnal való egyezkedésre.
Vámháború fenyeget
Míg az ukránkérdésben Trump és Fico akár könnyen közös nevezőre is juthat, Trump fenyegetései a védővámokról nagyon rosszul jönnének a szlovákiai gazdaságnak. Azt egyelőre csak sejteni lehet, hogy Szlovákia viszonylatában pontosan mire is vonatkoznának a rendkívüli amerikai vámok és mennyire lennének magasak – Mexikó, Kanada és Kína kapcsán Trump 10-25 százalékos tarifával fenyegetett és valószínűleg a vámok jobban érintenének néhány kritikus iparágat.
Szlovákia szempontjából elsősorban az autóipari korlátozások lennének fájdalmasak. Vladimír Vaňo, a Globsec gazdasági szakértője egy korábbi interjúban rámutatott, hogy Szlovákia a második legsérülékenyebb országnak számít uniós viszonylatban is az amerikai exporttermékek kiesése kapcsán, Írország után.
Míg az írek azonban elsősorban a kiszervezett szolgáltatások miatt szenvednék meg a rendkívüli vámokat, Szlovákia az autógyártás miatt érintett. Az országból elsősorban magasabb kategóriájú autók kerülnek az amerikai piacra. Amennyiben Washington védővámjai miatt visszaesnének a kulcsfontosságú szlovák partnerek, például Németország gazdasági mutatói, az szintén további problémákat okozna Szlovákiának.
Trump további ígéretei is problémákat okozhatnak a szlovák gazdaságnak. Amennyiben az Egyesült Államok eláll a párizsi éghajlatvédelmi egyezménytől, az hátrányos helyzetbe hozza az európai vállalatokat, veszélybe kerülhetnek az Amerikából érkező cseppfolyós földgáz (LNG)-szállítmányok. Ha az USA követelni fogja a fegyverkezési kiadások emelését a NATO-tagság kapcsán, forrásokat kell átcsoportosítani a költségvetésből a védelmi büdzsé emelésére.
A szakértők és a politikusok is abban reménykednek, hogy Trump több választási ígérete is blöff, vagy nem teljesen komoly.
Az optimista vélekedés szerint az új amerikai elnök úgy tárgyalhat, mint egy üzletember: sokat kér és fenyeget, hogy tudjon miből engedni. A szándékok komolyságára azonban az Unió, köztük Szlovákia is akkor fog valójában rádöbbenni, ha Trump elkezdi az érdemi kormányzást.
Kanada és Grönland megkaparintása
Bár nem egy klasszikus választási ígéretnek tekinthető, de mindenképpen említést érdemelnek Trump nemrégiben tett kijelentései, amelyekkel gyakorlatilag átrajzolná az USA térképet. Az elnök január elején beszélt arról, hogy nemes egyszerűséggel megvásárolná Grönland szigetét, amely jelenleg Dánia fennhatósága alatt áll. Nem meglepő módon a dán kormány nem fogadta kitörő lelkesedéssel Trump területi igényeit.
Az amerikai elnök azonban nem állt le: pár nappal később, Justin Trudeau kanadai kormányfő lemondása nyomán arról elmélkedett, Kanada az USA 51. tagállamaként csatlakozhatna az Egyesült Államokhoz. Nem utolsó sorban pedig a Panama-csatorna ellenőrzéséről is beszélt, mivel nehezményezte az ott közlekedő amerikai hajókra kivetett tarifa nagyságát.
Kapcsolódó cikkünk
Donald Trump megválasztott amerikai elnök hétfőn Justin Trudeau kanadai kormányfő lemondása nyomán a Truth Social közösségi oldalán felvetette, hogy Kanada 51. tagállamként csatlakozhatna az Egyesült Államokhoz.
„Számos ember Kanadában szeretne az 51. tagállam lenni. Az Egyesült Államok nem viselheti el többé a masszív kereskedelmi hiányt és támogatásokat, amelyekre Kanadának szüksége van, hogy a felszínen tudja tartani magát. Justin Trudeau tudta ezt és lemondott. Amennyiben Kanada egyesülne az Egyesült Államokkal, nem lennének vámok, az adók nagyban csökkennének és teljesen biztonságban lennének az őket folyamatosan körülvevő orosz és kínai hajók fenyegetésétől. Együtt ez milyen nagyszerű nemzet lehetne!” – írta Trump.
Trump korábban felvetette a Dániához tartozó Grönland megvételét – amit a koppenhágai kormány elutasított -, illetve azzal fenyegetett, hogy a Panama-csatornát ismét amerikai ellenőrzés alá vonja, ha a Csendes- és az Atlanti-óceánt összekötő víziút vezetősége nem csökkenti az amerikai hajók tarifáját. „Az országunk és a csatornánk szuverenitása nem képezi tárgyalás tárgyát” – reagált Trump utóbbi kijelentésére akkor José Raúl Mulino panamai elnök három panamai exelnökkel közösen.
A reakciók sem maradtak el
Donald Trump kijelentései pedig nem maradtak reakció nélkül. X. Frigyes dán király még a történészeket is meglepte, amikor bejelentette, hogy megváltoztatja a királyi címert. Az új szimbólumon hangsúlyosabban szerepel Grönland és a Feröer-szigetek.
Az elmúlt 500 évben a korábbi dán királyi címerek három koronát ábrázoltak, amelyek a Dánia, Norvégia és Svédország közötti Kalmari Uniót jelképezték. Az uniót 1397 és 1523 között Dánia vezette, de a három korona Svédország fontos szimbóluma is. Az új változatban azonban a koronákat eltávolították, és helyüket egy hangsúlyosabb jegesmedve és kos vette át, amelyek Grönlandot, illetve a Feröer-szigeteket szimbolizálják.
Egyesek szerint a lépéssel a király az Egyesült Államok következő elnökének szeretne üzenni. Egyébként nem ez az első eset, hogy Donald Trumpnak területi igényei vannak, már az előző hivatali ideje alatt is meg akarta venni, akkor a dánok nemet mondtak.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
