Apró lépésekben, ha úgy tetszik, tégláról-téglára, de az utóbbi hónapokban folyamatosan pártoltak el a szavazók a Tiszától.
Apró lépésekben, ha úgy tetszik, tégláról-téglára, de az utóbbi hónapokban folyamatosan pártoltak el a szavazók a Tiszától.
Ennek kapcsán Magyar Péter miniszterelnök korábban még úgy vélekedett hogy „van miből kopjon”, de az egyre romló gazdasági adatok komoly veszélyt jelenthetnek a Tisza népszerűségére. Ráadásul a kormánypárti sajtó már elkezdte az érzékenyítést, hogy megszorításokra van szükség, ha pedig Magyar Péter ezt meglépi, azzal saját maga vihet be egy komoly ütést a Tisza támogatottságának.
Közel öt hónapja tartották az országgyűlési választásokat, az eltelt idő során megjelent pártpreferencia-kutatások pedig azt mutatják, hogy elkezdett kopni a Tisza Párt tábora. Ezzel a kormánypárt számára lezárultak a mézeshetek, ugyanis közvetlenül a választások után tapasztalt növekedés (győzteshez húzás) után már többször is arról számoltak be a kutatóintézetek, hogy csökkent a kormánypárt támogatottsága.
Lapunk is beszámolt az Europion legújabb felméréséről, amely szerint az augusztusi 49 százalékot követően szeptemberben már csak a teljes felnőtt lakosság 47 százaléka szavazna a kormánypártra, amivel
a Tisza közelebb került az áprilisi szavazatarányához a teljes népesség körében (44 százalék) és a május-júniusi csúcshoz viszonyítva 5 százalékot esett vissza, nagyjából minden tizedik támogatóját veszítve el.
Hasonló ütemű erózió figyelhető meg a kormánypárti táborban a pártválasztók és a biztos szavazó pártválasztók bázisán is. A pártválasztók között az augusztusi 58 százalék után jelenleg 57 százalék, míg a biztos szavazók között az augusztusi 61 százalék után most 59 százalék támogatja a Tiszát. Havi összehasonlításban ezek hibahatáron belüli elmozdulások ugyan, de a teljes népességhez hasonlóan a pártválasztók és a biztos szavazók körében is 4-5 százalékot veszített a kormánypárt a május-júniusi csúcs óta.
A múlt héten a Publicus közölt felmérést, amely szerint az összes megkérdezett körében a Tisza Párt 48 százalékos támogatottságot ért el. Emellett a biztos szavazó pártválasztók körében a Tisza Párt 65 százalékos támogatottsággal rendelkezik, ami júliushoz képest 3 százalékpontos csökkenést jelent. Egy hónappal ezelőtt az Europion közvélemény-kutató ismertette, hogy a Tisza támogatottsága 50 százalék alá csúszott vissza a teljes népességben és 60 százalék alá a választani tudók bázisán, de a biztos szavazó pártválasztók körében.
Egy júliusi Publicus-kutatás szerint a Tisza támogatottsága májushoz képest három-öt százalékponttal csökkent. Akkor a kormánypárt a teljes népességben 52 százalékon állt, a biztos pártválasztók körében pedig 68 százalékos eredményt értek el. A Medián akkori felmérése ugyancsak arra a következtetésre jutott, hogy júniushoz képest három-öt százalékpontos visszaesés következett be a Tisza Párt támogatottságában.
A Political Capital július végi elemzése szerint a Tisza helyzete óriási erőfölénye ellenére sem egyszerű, hiszen épp a kiemelkedően magas támogatottságából adódóan egy rendkívül heterogén szavazótábornak kell megfelelnie. A politikai kutató- és elemzőintézet szerint Magyar Péter a mindent leuraló jelenlétével, az olykor óhatatlanul hibás döntéseivel és túlmozgásos kommunikációjával könnyen elkoptathatja magát, ha elmúlnak a mézeshetek. Azonban Magyar Péter akkor nem aggasztotta, hogy a pártja – valamint saját – népszerűsége csökkenő pályára állt, mivel a Political Capital elemzésére reagálva azt írta: „Van miből kopjon, a csiszolódás egyébként nem céltalan kopás.”
A Tisza Párt nyáron tapasztalt támogatottság-csökkenésének több oka is lehet. A cikk elején említett győzteshez húzás jellemzően minden választás után még feljebb tolja a kormánypárt támogatottságát, azonban ez a választói csoport jellemzően ugyanolyan gyorsan lemorzsolódik. A Tisza esetében az új köztársasági elnök jelölése körüli ellentmondás volt az első konfliktusos eset a választókkal.
Emlékezetes, hogy a tiszások körében felháborodást váltott ki, hogy a beígért társadalmi egyeztetés nélkül először Polgár Judit sakklegendát akarta államfőnek jelölni Magyar Péter.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökválasztása is kicsapta a biztosítékot sokaknál, ugyanis a Tisza-szimpatizánsok jelentős része Ligeti Miklóst, a Transparency International jogi igazgatóját szerette volna az ellenzék által csak új ÁVH-nak nevezett szervezet élén látni. Ligeti helyett viszont Unger Anna politológust, az ELTE Társadalomtudományi Karának docensét választották meg az NVVH elnökének. De a paksi fenékküszöb körüli összevisszaság, Magyar Péter stílusa, valamint a kampányban ígért jóléti intézkedések elmaradása is többeket elbizonytalaníthatott a Tisza-szimpatizánsai közül.
Bár Magyar Péter szerint „van miből kopjon”, amennyiben a következő hónapokban tovább folytatódik a Tisza Párt támogatottságának a csökkenése, azzal már jórészt olyan szavazókat veszíthetnek, akik a választásokon még rájuk szavaztak.
Ennek a lehetősége pedig messze nem elrugaszkodott gondolat, miután egyre rosszabb hírek jelentek meg a magyar gazdaság állapotáról.
A Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta az augusztusi államháztartási jelentést, ebből pedig az derült ki, hogy soha nem látott havi hiánnyal zárt a múlt hónapban az államháztartás központi alrendszere. Továbbá az államadósság jelentősen megugrott, valamint kilőttek a benzinárak is. Említésre méltó, hogy ezzel párhuzamosan a kormánypárti Telex érzékenyítésbe kezdett és hosszú írásokban érvelnek a rezsicsökkentés kivezetése vagy az adórendszer átalakítása mellett. A legújabb cikkükben már számon kérték a Tiszát, hogy kezdje meg a társadalom felkészítését a szerintük szükséges, de népszerűtlen döntések meghozatalára.
Ha viszont a kormány a lakosság számára fájdalmas megszorító intézkedéseket hozna, akkor a Tisza támogatottsága mélyütést kapna.
Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök (Fotó: Mirkó István)
Máté Patrik – www.magyarnemzet.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
