Az elmúlt három évben eltűnt a Békés megyei őztörzsállomány mintegy egyharmada, a szakemberek találagatják az okot. Szóba került a sakálok pusztítása, a fokozott mezőgazdasági méreghasználat, ismeretlen betegség és az őzek meddősége is. A vadászok elmondása alapján az Alföld többi megyéjében és a Partiumban is hasonló jelenséggel állnak szemben. Az InfoRádió a Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének elnökét, a Békési Vadász Szövetség elnökét, Hrabovszki Jánost kérdezte.
Békés vármegyében az őzállomány a legfontosabb nagyvad, a legnagyobb árbevételt biztosítja a vadászatra jogosultaknak a vadgazdálkodás, az állomány szabályozása. Ez a tevékenység 70 éve meghatározó a régióban.
2022 nyarán vették észre, hogy valami probléma van. Akkor volt ugyanis az a bizonyos mérhetetlen nagy szárazság, aszály az Alföldön, és az őszi vadászat kezdetekor azt figyelték meg, hogy nincsenek gidák. Ezt követően jött a 2023-as tavaszi őzszámlálás, és akkor már megrökönyödve tapasztalták, hogy jelentős őztörzsállomány-csökkenés történt a vármegyében. Ekkor még bizakodóak voltak, de mostanra már aggodalomra ad okot a helyzet.
„Sajnos most 2024 ősze van már, és folyamatos a csökkenés. Mindenféle kutatások és vizsgálatok mennek. Nem vegyszer. Nem is mérgezés – tavaly nagy pocokinvázió volt, ezért felmerült, hogy a gazdák nem szakszerű mérgezése okozza az őzek elhullását. Az elhullott egyedeket bevittük laboratóriumi vizsgálatra, ami nem igazolta vissza a gyanút” – mutatott rá az InfoRádióban Hrabovszki János, a Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének elnöke.
Ez idő tájt került képbe a sakál is, de a csökkenés jelentősebb annál, mint amit a sakálok okoznak. A szakemberek úgy látják, hogy valami más probléma van, mert az elejtett vagy elhullott egyedekből zsigermintát, szövetmintát vesznek, és azt tapasztalják, hogy valamilyen belső fertőzés vagy gyulladásos betegség van bennük, élősködőket találnak az állatokban, tehát valami fertőzés van az őzállományban.
„Természetesen a sakál is jelentős probléma, lényegében nem tudjuk féken tartani, pedig az Országgyűlés is jóváhagyta, hogy hőkamerákkal és más módszerekkel próbáljunk meg fellépni ellenük, de az állományuk folyamatosan növekszik, már meghaladja a 800-at is Békés vármegyében a sakál-elejtések száma. Ráadásul úgy, hogy Békés nem optimális a sakál számára élőhelyként, mert itt intenzív mezőgazdaság zajlik és nincs olyan erdősültség sem, amilyen például a Dunántúl számos területén” – világított rá a körülményekre.
Azt így sem tudják egyértelműen kijelenteni, hogy betegségről van szó.
„70 évvel ezelőtt alig volt az Alföldön szabad területen őz. Aztán növekedni kezdett az állomány, 2022-ben csak ebben a vármegyében 20-25 ezer egyed élt. Ma a harmadát-felét elvesztettük ennek, de nem tudjuk pontosan, miért. Tapasztalatunk szerint a gidákkal van baj, nem marad meg a szaporulat” – fejtegette. Elpusztult állatokat sem találnak nagy számban, de ezeket megtalálni is nehéz, hiszen a beteg állatok elvonulnak, ezeket pedig a sakálok, rókák elfogyasztják. De nincs annyi elhullás, hogy valami pestisszerű betegség álljon az állományfogyás hátterében.
Most elindul az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával egy kutatás, az elejtett vagy elhullott egyedekből szövetmintát vesznek, ezeket vizsgálják. Még kiderülhet az is, hogy nincs eredménye a nyári üzekedésnek, násznak, tehát még meddőségről is szó lehet.
„Mindenütt, minden vadászatra jogosult vadásztársaság visszafogottan hasznosítja az őzállományt. Ez látszik már az őzbak elejtéséből is, ami igazán a pénzt hozza a társaságoknak. Normálisan Békés vármegyében 4000-4200 darab őzbak került elbírálásra trófea tekintetében. Ebben az évben csupán mintegy 3000 őzbak lett terítékre hozva, ami a vadászatra jogosultaknak nagyon nagy kiesést jelent” – mutatott rá a gazdasági károkra Hrabovszki János.
A Békés vármegyei elnök úgy látja, a más vármegyei vadásztársak és kamarai vezetők hasonló problémákat tapasztalnak az egész Alföldön, Csongrád, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is.
Romániával is kapcsolatban vannak, Arad és Nagyvárad térségében is hallanak hasonló észrevételekről.
A teljes interjú meghallgatható alább.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
