A katonai biztonság, az energiabiztonság, valamint a migrációval, a klímaváltozással és a terrorizmussal összefüggő biztonsági kérdéseket vitatták meg a közép-európai országok vezetői a varsói Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón, amelyen közös üzleti fórum létrehozásáról fogadtak el nyilatkozatot, s amelyen vendégként az amerikai elnök is részt vett. Donald Trump felhívta a figyelmet a terrorizmus elleni harcra, bírálva Oroszország magatartását.
A kezdeményezésben érintett 12 kelet-, illetve közép-európai ország (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Észtország, Litvánia, Lettország, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia) államfője találkozott ezen a helyen.
Különleges figyelem kísérte Donald Trump beszédét, hiszen a Fehér Ház lakójának ez volt az első jelentős programjellegű és politikai fellépése Kelet-Közép-Európában.
„Hűek maradunk a Washingtoni Szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkelyének betartásához”
– hangsúlyozta a varsói Krasinski téren elmondott, a lengyel néphez intézett beszédében. Méltatta Lengyelország történelmi érdemeit. Megköszönte Lengyelországnak, hogy nagylelkűen fogadták az amerikai katonákat az országban.
Trump felszólította Oroszországot, hogy állítsa le az Ukrajna „és más országok” destabilizációjára irányuló lépéseket, valamint „az ellenséges rezsimek, ezen belül Szíria és Irán támogatását”, és „kapcsolódjon be a felelősségteljes, a közös ellenségek ellen harcoló, Szíriában pedig magát a civilizációt védő nemzetek közösségébe”.
Az amerikai elnök szerint közösen kell fellépni a terrorizmus, a terroristák hálózatai, finanszírozóik és ideológiáik támogatói ellen. Hangsúlyozta:
„a közös ellenségeink ellen, a civilizációnk védelmében együtt kell harcolnunk”.
Szorgalmazta: minden NATO-tagállam eleget kell tegyen pénzügyi kötelezettségeinek,
„Európának többet kell tennie”.
Trump szerint a társadalmi élet középpontjában a családnak, nem pedig a kormánynak és a bürokráciának kell állnia. Szerinte ez fűzi össze szövetségesként a lengyel és az amerikai népet, az egész civilizációt.
A találkozón történteket Áder János foglalta össze a közmédiának. Elmondta: szó volt a katonai biztonságról, amelynek fedezete a transzatlanti együttműködés, ami lényegében a NATO-n belüli együttműködést jelenti és amely mellett az amerikai elnök ma Varsóban „látványosan elkötelezte magát”.
Beszéltek az energetikai együttműködésről, amelynek fedezete az Európai Unió és a Varsóban megjelent 12 ország egyre szorosabb kooperációja – közölte. Mint mondta, a migrációval kapcsolatos biztonsági kérdéseket is megvitatták, ezek legfontosabb záloga a közös európai határok megvédése, és úgy tűnik, ebben egyre több uniós tagállam egyetért.
Az államfő említette a klímaváltozással összefüggő biztonsági kérdéseket, ebben a tekintetben a párizsi megállapodás betartásának jelentőségét emelte ki. Ugyancsak szó volt a terrorizmussal kapcsolatos biztonsági kérdésekről, az államfő szerint az eddigi nemzetközi együttműködés hatékonyságát kell javítani.
Áder János úgy vélte, a katonai biztonság és az energiabiztonság tekintetében teljes körű az egyetértés a részt vevő országok között, csak a végrehajtás ütemezésében van vita. Mint mondta, migrációügyben van, aki a szolidaritásra helyezi a hangsúlyt, van, aki – hasonlóan Magyarországhoz – a közös határok megvédésre. Észtország arra hívta fel a figyelmet, hogy a kvóták nem működnek, mert azt tapasztalta, hogy a befogadott migránsok rövid időn belül továbbálltak más országba – közölte.
A köztársasági elnök kijelentette: klímaügyben nincs különbség a részt vevő országok között, közös cselekvési tervet vállaltak a párizsi megállapodás aláírásával. Arra is kitért, hogy a terrorizmus tekintetében szintén nem volt véleménykülönbség a résztvevők között.
Áder János a csúcstalálkozó alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott Kersti Kaljulaid észt, valamint Rumen Radev bolgár elnökkel.
Közös üzleti fórum létrehozásáról fogadtak el nyilatkozatot a résztvevők. Ezt Andrzej Duda lengyel elnök közölte a Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnökkel közösen tartott sajtóértekezleten.
Bejelentette: Klaus Iohannis román elnök javaslatára jövőre Bukarestben tartják meg a regionális összefogás következő csúcstalálkozóját.
Lengyelország az ország északnyugati határától egészen a horvátországi Krk szigetéig húzódó, egységes gázfolyosó létrehozását szeretné elérni – jelentette ki Duda megnyitó beszédében. Elmondta, hogy három területen, a befektetések és az infrastruktúra terén, valamint az egységes álláspontok kialakításában remél előrelépést a térség országainak együttműködésétől.
Jelezte: Lengyelország rövid időn belül hosszabb távú szerződést köthet amerikai cseppfolyós gáz szállítására.
Moszkvából Trump beszédére érkezett reagálás a nap folyamán. A Kreml nem ért egyet Donald Trump amerikai elnökkel abban, hogy Oroszország destabilizáló ország – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön egy konferenciabeszélgetésben.
„A Kreml sajnálja, hogy Oroszország és az Egyesült Államok nem tudják összeegyeztetni a jövőbeni viszonyukkal kapcsolatos elvárásaikat. Pontosan emiatt várjuk már a két elnök első találkozóját. Ott személyesen tudják majd kicserélni gondolataikat a legtöbb fontos kérdésben, de a legfontosabb, hogy most lesz alkalmuk összeismerkedni, és a végén megérteni a másik valódi álláspontját a kétoldalú kapcsolatokról, nem pedig azt, amelyet a tömegmédia közvetít”
– mondta Peszkov.
Trump és Putyin pénteken találkozik először, a G20-as csoport országainak hamburgi csúcstalálkozóján.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
