Már az ukrán határtól távolabb is kijelöltek itthon menekültszállásokat, a vásárosnaményi művelődési házban nemcsak Kárpátaljáról, hanem Harkivből és Kijevből is fogadtak már átmeneti vendégeket.
Már nemcsak a közvetlen határ menti településekre, de a távolabbiakba is érkeznek menekültek. Vásárosnaményban például a művelődési központban alakítottak ki átmeneti szállást. Iványi Tamás, a vásárosnaményi Balázs József Városi Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója elmondta, már rutinosak a vendégek fogadásában, mert árvízi védekezés idején is hasonló feladatot kapnak. Ilyenkor kiürítik a termeket, és átmeneti szállást rendeznek be: jelenleg ötven ágy áll rendelkezésre négy helyiségben, de vész esetén még tudják bővíteni a kapacitást.
„Naponta egyszer meleg ételt biztosít a városi konyha a menekülteknek, ezenkívül konzerv, hideg élelem rendelkezésre áll, és akik nálunk megszállnak, van módjuk mosni, fürdeni. Azt is tapasztaljuk, hogy
van, aki tőlünk vár valamiféle útmutatást, hogy hova menjen, ebben botcsinálta koordinátorokként igyekszünk segíteni,
megpróbáljuk megkeresni azokat a csatornákat, ahol a föltett kérdésekre választ lehet kapni” – mondta az igazgató.
Vásárosnaményban ezt az intézményt jelölték ki menekültek fogadására, és itt elsősorban átmenő vendégeket látnak el, akik határozott céllal mennek valahová, csak egy-két napot kell itt tölteniük. Iványi Tamás szerint tipikus modell az, hogy a nők gyerekekkel eljönnek idáig, és az Európában dolgozó férj értük jön, és itt várják meg őt.
„Erre vagyunk talán alkalmasabbak, és kevésbé arra, hogy hosszan, tartósan, gazdasági okokból menekülteket itt állomásoztassunk, de azért ilyenből is akad” – mondta az igazgató, és példaként említette, hogy belső Ukrajnából, Harkivból, Kijevből is voltak lakóik. Velük az a gond, hogy nem beszélnek magyarul, ezért a városban dolgozó kárpátaljaiakat kérik tolmácsolásra, fordításra, és ha nincs kéznél senki, akkor kihangosított telefonnal kérnek nyelvi segítséget.
A menekültek másik részét azok alkotják Vásárosnaményban, akik közelebbről, Kárpátaljáról érkeznek, ahol még háborús események nem nagyon történnek, de már aggódnak vagy egyszerűen gazdasági okokból átlépik a határt, és úgy kerülnek a szállásra.
„Olyan is volt, aki visszafordult.
Átjött, aztán itt szembesült azzal, hogy végül is nincs határozott célja és senki sem tud itt neki rövidtávon letelepedési és elhelyezkedési segítséget nyújtani, és akkor inkább visszament” – mondta a művelődési központ igazgatója.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
