Gyenes Csaba tiszaszigeti plébános az ukrán határhoz látogatott csapatával március 2-án, hogy a menekülteknek, gyerekeknek és segítőiknek naponta ezerszámra kedveskedjen palacsintával. A „palacsintakirály” néven is ismert pap több Guiness-rekordot is felállított már. Ezt a tapasztalatát a mostani tragikus helyzetben önkéntesen kamatoztatja azok javára, akik menekülnek, éheznek és félnek.
A tiszaszigeti plébános eddig csapatával nagyjából 150 rendezvényen vett részt, ahol kb. félmillió palacsintát sütöttek. „A menekülteknek, gyerekeknek és a segítőknek is szerettünk volna kedveskedni. Szerdán este 300 palacsintát sütöttünk, aminek nagyon örültek mindannyian.
abból nemcsak ide, hanem a tarpai gyűjtőpontra is viszünk” – ismerteti a terveket Gyenes Csaba.
A plébános csapatába 40–50 fő tartozik, velük több Guiness-rekordot is felállított már, és százötvennél is több rendezvényen már vagy félmillió palacsintát sütöttek. „A csoportos 24 órás palacsintasütés Guiness-rekordját mi tartottuk 33 ezer darabbal, amit Kevermesen sütöttünk. Dunaföldvár megkeresett minket, mert szerették volna a rekordot megdönteni. Elfogadtuk a meghívást, ott 48 ezer sült ki 24 óra alatt 1300 kilogramm lisztből.” A Guiness-rekordok felállítása is mindig valamilyen jótékonykodáshoz kötődik, például iskolák javára ajánlják fel a kész palacsintákat. Rengeteg jószándékú ember adja össze a nyersanyagot vagy a pénzt, amiből megveszik a hozzávalókat és a tölteléket.
A mostani önkéntes alkalomra is jöttek segítők. „Én maradok, még nem tudom, meddig, amíg tudok.” Sokan azt gondolhatnánk, elég lenne egy papnak imádkozni a békéért. Ő nem marad meg az imánál, hiszen „imádkozni minden pap tud”. Látva a háború szörnyűségei elől menekülőket hozzáteszi: „Szeretettel várjuk Putyin urat és a tanácsadóit a béke jegyében egy palacsintapartira.”
A beregsurányi plébánián már gyülekeznek a csapatának a tagjai, nők és férfiak, hogy kora délután belefogjanak a hatalmas adag palacsinta sütésébe. Asztalokat hoznak egy terembe, gázpalackokat, mindegyikre két képlatnis rezsót kapcsolnak. Közben hatalmas dézsákban keverik frissen a tésztát.
Gyenes Csaba az épület udvarán azt is elmondta, 24 sütővel fognak sütni, újakat is beszereztek.
Csodálkozom, hogyan alakult ki ennek a monumentális palacsintasütésnek a szokása, mire elmondja: „Az első nagy palacsintasütés 2001-ben volt árva gyerekek számára. Akkor 3085 darab készült 24 óra alatt. Ezután elkezdett szerveződni egy kis csapat hittanosokból, barátokból, ismerősökből, akikre számíthatok. Ha hat–nyolcezer palacsintát kell megsütnünk, akkor általában huszan elmegyünk.” Évente nyolc-tíz rendezvényre hívják őket, de most maguk ajánlották fel, hogy szívesen jönnek ezzel a gesztussal segíteni. „Tegnap a segítők között volt olyan, aki több mint 500 kilométert utazott. Csongrád és Békés megyéből is érkeztek busszal vagy autóval. Tiszasziget mellett van Újszentiván és Kübekháza, onnan is jöttek barátaink.
Gyenes Csaba 1999 óta pap. Hogyan lehetséges, hogy egy pap palacsintát süt? Hogy fér össze ez a két, látszólag ellentmondásos dolog? A plébános felidézi a történetet, ami egészen 1992-re nyúlik vissza. Ugyanis akkor voltak a makói cserkészekkel Dömösön táborozni. A főszakácsuk id. Ferenczi Károly volt, akit reggel, a kirándulás előtt megkérdeztek, mit fog nekik főzni. „Mondta, hogy palacsintát. Mi kinevettük, mert Karcsi bácsi mindig poénkodott.” A Rám-szakadékba indult a társaság, de eltévedtek. Kimerülve, elcsigázottan értek vissza. Több száz palacsinta várta őket egy nagy halomban.
„Ezt meg kell tanulni, mert ez a világ legjobb dolga” – gondolta Gyenes Csaba. Belekezdett hát a palacsintasütés mesterségének elsajátításába. Először két-három sütővel próbálkozott, később megtanulta a fortélyokat. Példaképe, Karcsi bácsi 1997-ben meghalt, így ő nem láthatta már Gyenes Csabát palacsintát sütni, aki „átvette a stafétát” tőle, és ezzel egy különleges kötődés alakult ki.
Papként még egyelőre nem fordulnak hozzá a menekültek, de nyitott a lelki beszélgetésre vagy a papi szolgálat hagyományos formáira itt is.
Gyenes Csaba 2018 óta plébános Tiszaszigeten, előtte Békés megyében szolgált. „Mire megérkeztem, tudták a hívek, hogy „palacsintakirályt” kapnak plébánosnak. A mai világban gyorsan terjedt ennek a híre. Gyereknapokon és gyerektáborokban ott is évente többször sütünk, mint ahogy Újszentivánon, Kübekházán is.
Szerző: Vámossy Erzsébet
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
