December 14-én, advent harmadik vasárnapján Varga László kaposvári megyéspüspök mutatott be szentmisét a szentbalázsi Szent Mihály-templomban. A főpásztor a szentmise elején megáldotta a templomtérben felállított betlehemet, melyet Simon Róbert akolitus közel hat héten át készített.
A szentmise elején Kisiván Csaba plébániavezető lelkész, majd Horváth Tamás, Szentbalázs polgármestere köszöntötte a főpásztort, valamint az egybegyűlt híveket.
Varga László püspök köszönetet mondott mindazoknak, akik csatlakoztak az egy évvel ezelőtt meghirdetett ima és böjt felhíváshoz, melyet az Egyház megújulásáért és megtisztulásáért, a szexuális vagy bármilyen jellegű visszaélések áldozataiért és az elkövetőkért ajánlott fel a főpásztor. A felhíváshoz több mint háromszázan csatlakoztak, vállalva, hogy havonta legalább egy szigorú böjti napot tartanak, melyben egy teljes órát imádsággal töltenek. A szentév lezárul Szent Család vasárnapján, de természetesen lehet folytatni a böjtöt és az imát is, hiszen mindkettő rendkívül fontos a keresztény életünk szempontjából – hangsúlyozta a főpásztor.
Majd az öröm vasárnapjához kapcsolódóan prédikációjában a Határtalan öröm – Fogyatékossággal élő testvérekkel a szinodális úton címmel, októberben, fogyatékkal élő személyeknek szervezett ünnepi konferenciáról beszélt, felidézve: „szinodális napot szerveztünk a székesegyházban azok számára,
A fizikai feltétele, hogy akadálymentes legyen a templom, hiszen egy kerekesszékes nehezen tud bejönni a templomainkba, melyek télen nagyon hidegek, s ezt egy fogyatékossággal élő személynek nehéz elviselnie. „De ami mégnagyobb akadály, hogy nem érzik otthon magukat közöttünk, mert sokan félnek tőlük, nem tudnak mit kezdeni azokkal, akiknek valamilyen látható fogyatékossága van.
Sokan attól szenvednek, hogy nemcsak félnek tőlük, de meg is vetik, lenézik őket, mert fogyatékosok. Szerettem volna egy olyan ünnepet szervezni, ahol ők otthon érezhetik magukat – emelte ki Varga László püspök. – Nagyon boldog voltam, hogy százhuszonöten regisztráltak és jöttek el látás-, mozgás- és értelmileg sérültek, s együtt ünnepelhettünk. Közel négyszázan voltunk azon a napon a segítőkkel és azokkal együtt, akik nyitottak voltak és érdeklődtek. Azért hoztam ezeket a gondolatok az öröm vasárnapján, mert
Azt jelezték vissza, különösen a hajléktalanok, akik szintén jelen voltak, hogy boldognak érezték magukat, mert itt őket senki sem nézte le, nem vetette meg, és nevük volt, mert mindenki, aki regisztrált, kapott egy névkártyát, melynek segítségével a nevükön szólították őket az ünnepen – idézte fel a kaposvári főpásztor. – A fogyatékosággal élő testvéreink boldogok voltak, mert meghallgatták őket, számított az, amit mondtak, s a többiek kíváncsiak voltak egymás véleményére; és nem vágtak közbe, nem állították le őket a mondandójuk közben.
s tiszteljük egymást. Ez nem kerül semmibe.
Ha tisztelettel és szertettel nézünk valakire, az örül, mert a személyét tiszteljük. S miért lehet minden embertestvérünket tisztelni? Mert egyetlenegy Atyának vagyunk a gyermekei – hangsúlyozta Varga László. – A mennyei Atya gyermekei vagyunk mindannyian. S akár fogyatékossággal, akár anélkül élünk, mindannyian Isten képmásai vagyunk, akikben ott van Isten szeretetének Szentlelke.
A temetési szertartásban is kifejezzük tiszteletünket, amikor a koporsót megtömjénezi a pap, hogy „legyen ez a tömjén a tisztelet jele a megkeresztelt ember teste iránt, amelyet a szentségek Isten templomává avattak”. Így tekintünk az emberi testre.
Mennyire megváltozna minden a kapcsolatainkban, ha erre, a szeretet alapszintjére eljutnánk, és tisztelnénk a másikban Isten szeretett gyermekét, képmását, a Szentlélek templomát. Kapcsolataink átalakulnának, és sok öröm szabadulna fel a szívünkből, mert ami jelenleg a legnagyobb ragály, az a panaszkodás, a morgás és elégedetlenség. Elégedetlenünk, morgunk, panaszkodunk, így nem látjuk az ajándékainkat sem magunkban, sem a másikban.
Miért van jogunk az örömre egy olyan világban, ami tele van panaszkodással, hiánnyal és erőszakkal? Az emberi lét titka a szeretet titka. Isten a szeretet, s mi a szeretet-Isten képmásai vagyunk, ő teremtett bennünket. Így mindannyiunknak lehetősége és joga van örömre, mert a szeretet ott él a szívében. A szeretet Szentlelke ott van a szívünkben, ezért mindig, minden körülmények között hálát adhatunk.
Aki azt éli meg, hogy szeretve van, annak az élete elkezd kinyílni. Nem csak a fogyatékossággal élő testvéreink életében van ez így, akik ha azt élik meg, hogy szeretik őket, akkor az egész életük megváltozik – ez mindannyiunkra érvényes. S ha nemcsak azt éljük meg, hogy szeretve vagyunk, hanem azt az ajándékot is, hogy tudunk szeretni, akkor az életünk teljessé válik. S az öröm, amely eredendően ott van a szívünkben, mert Isten szeretett gyermekei vagyunk, felszínre jön – hangzott el a prédikációban.
A szentmise végén a Plébániai Unió Szolgálatáért díjban részesült Posza Krisztián, aki az Unió területének több templomában is kántori szolgálatot lát el. Az elismerést Kisiván Csaba plébániavezető lelkész adta át Varga László megyéspüspökkel.
Forrás: Kaposvári Egyházmegye
Fotó: Kling Márk
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
