Bár a béke partjairól indult útnak Európa, jelenleg veszélyes vizeken hajózik – jelentette ki az igazságügyi miniszter egy hétfői, a kontinens jövőjéről szóló webináriumon.
Varga Judit nyitotta meg az Országházban tartott, részben azonban online Dialogue on the future of Europe: How to build a more effective and genuinely strong Union? (Párbeszéd Európa jövőjéről: hogyan építsünk hatékonyabb és valóban erős uniót?) című, angol és francia nyelven meghirdetett konferenciát, amelyet az Igazságügyi Minisztérium és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet szervezett.
A tárcavezető azt mondta: bár lehetett tudni, hogy jönnek majd kihívások, senki nem volt képes felmérni azoknak a nehézségeknek a nagyságát, amelyeket az utóbbi tizenöt évben tapasztalt meg a közösség.
Először a gazdasági világválság, majd a migrációs krízis és a britek kilépése (Brexit) okozott gondot, jelenleg pedig a koronavírus-járvánnyal kell szembenézni – sorolta a kihívásokat.
„A múlt hegeit továbbra is hordozzuk. De tanulhatunk is a tapasztalatainkból. A reflexió egy gyakran elfeledett összetevője a sikernek” – fogalmazott a miniszter.
Bár a koronavírus-járvány átrendezte a fontossági sorrendeket, nem szabad elhanyagolni az erősebb Európa létrehozásának tervét.
„Kötelezettségünk van az állampolgárainkkal és kötelezettségünk a gyermekeinkkel szemben. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy még tovább várjunk, párbeszédet kell folytatnunk Európa jövőjéről” – hangoztatta.
A magyarok mindig nyitottak voltak a közös elmélkedésre az „egység a sokféleségben” mottó jegyében. A magyar álláspont az, hogy miközben azonosítjuk az együttműködés kölcsönösen előnyös területeit, tiszteletben kell tartanunk a hagyományos különbözőséget és a szellemi függetlenséget is. A különbözőség nem probléma, hanem érték, ezért hűnek kell maradni az Európai Unió (EU) eredeti jellegéhez. Az unió csak akkor lehet erős, ha tagállamai erősek, és csak egy ilyen, cselekvőképes EU tudja kiállni az idők próbáját – jelentette ki Varga Judit.
A Brexit megmutatta, hogy az állampolgároknak határozott véleményük van, és azt figyelembe kell venni. Mégis növekszik a szakadék a lakosság és az európai intézmények között.
A szubszidiaritás elvét tiszteletben kell tartani. A koronavírus-járvány megmutatta, hogy a válságot leggyorsabban és leghatékonyabban tagállami szinten lehet kezelni – vélekedett a tárcavezető.
Az európai intézményeknek tanulniuk kell a tagállamoktól. A magyar kormány szoros kapcsolatot ápol az állampolgáraival, rendszeresen nemzeti konzultációt tart – mondta.
A miniszter arról is beszélt, hogy Európának hosszú távon kell gondolkodnia, a bővítés a stabilitás alapvető eszköze.
Dubravka Suica demokráciáért és demográfiáért felelős biztos, az Európai Bizottság alelnöke szerint ez a konferencia is lehetőséget ad arra, hogy kapcsolódjanak az állampolgárokhoz.
Úgy fogalmazott, hogy a demokrácia nehéz időket él meg manapság. Az emberek hibáztatják a rendszert, pedig az a létező legjobb találmány. A demokráciát ugyanakkor nem szabad adottnak tekinteni.
Az állampolgárok jobban részt akarnak venni a politikában, ezért erre lehetőséget kell nekik biztosítani. Bevonásuknak ugyanakkor együtt kell járnia a kritikus gondolkodás terjesztésével, mivel az álhírek és a populizmus világát éljük – mondta Dubravka Suica.
Szájer József fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő egy panelbeszélgetésen azt hangoztatta, hogy válságok mindig vannak, emiatt azonban nem lehet várni Európa jövőjének megtárgyalásával, ha azt akarjuk, hogy hatékony maradjon az EU.
Az uniónak a kölcsönös tiszteletre, a másik megértésére és tiszteletben tartására kell épülnie. Hatékony Európa csak az együttműködés talaján működhet – jelentette ki.
Megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány egyik tagállami parlamentet sem bénította meg, mindegyik megtalálta a módját, hogy jogszerűen működjön. Az EP azonban erre nem volt képes, bár az ülések elmaradását az uniós képviselőkön kívül senki más nem érzékelte igazán – tette hozzá.
A jogállamisággal kapcsolatban Szájer József arról is beszélt, hogy amikor az EP Magyarországról tárgyal, akkor soha nem ad ugyanannyi időt a másik félnek, hogy az megvédje magát.
Antonio Tajani, az EP alkotmányügyi bizottságának elnöke, a parlament korábbi elnöke úgy vélekedett, erős európai fellépés szükséges. Az EP-nek nagyobb hatáskört kell biztosítani – hangoztatta.
A szervezők az esemény fő céljaként azt tűzték ki, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a jelenlegi problémákról és az állandó kérdésekről, valamint a jövő bizonytalanságairól.
Az elmúlt évtizedben az EU-ban tapasztalható folyamatos válságokból levont tanulságok alapján, a küszöbönálló kihívásokra való tekintettel a tagállamok és az uniós intézmények együttesen felelősek a hatékonyabb és valóban erősebb Európa kereteinek kialakításáért – írták.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
