Tény, hogy a világ nagy része el van adósodva. Az emberek nagyobbik része kölcsönökre építi fel az életét.
Tartozunk a bankunknak, ahogy országaink is tartoznak valakinek, és a jegybankokon keresztül a pénz és a nemzeti vagyon szépen áramlik kifelé az országból.
Hogy mennyi egyes országok államadóssága, és arra mennyi a kamat, azt az egyszerű átlagpolgár nem is tudja, ugyanis a jegybankok függetlenek az országoktól és saját nemzetüktől is.
Annyi bizonyos, hogy több ország került már csődközeli állapotba, és kényszerült arra, hogy eladja bizonyos infrastruktúráit nagyvállalatoknak. (Lásd pireuszi kikötő, Görögországban 67%-ban kínai tulajdonban van.)
De vajon meddig lehet a világot és az országokat eladósítani?
Van-e kiút az adósrabszolgaságból?
Cikkünk kísérletet tesz a kriptovaluták világának bemutatására. Vizsgáljuk meg, hogy vajon a kriptovaluták széles körű elterjedése leválthatja-e a jelenlegi pénzrendszert, mely sokak szerint már nem tartható fenn sokáig!
Egy példa a pénzügyi rendszer hibájára (a 2008-as válság)
A kriptovaluta megalkotása egészen a 2008-as válságig vezethető vissza, amikor is sokakban fogalmazódott meg az a nem éppen alaptalan meglátás, hogy a jelenlegi pénzrendszer egy igazságtalan rendszer.
Nem csoda, hiszen, ha valaki egy kicsit utánajárt a válságot kiváltó okoknak, akkor tudhatja, hogy a pénzügyi problémákat az okozta, hogy az Egyesült Államokból a „tőke szabad áramlásának elve” alapján áthoztak bizonyos mérgezett értékpapírokat, („toxic assets”).
Ezek spekulációs buborékok révén keletkezett, illetve csőd, vagy csőd közelében lévő vállalatok értékpapírjai voltak, melyek fokozatosan eladhatatlan bankeszközökké váltak.
Egy kicsit érthetőbben fogalmazva, tehát ezek az értékpapírok nem értéket, sokkal inkább adósságot képviseltek, mely adósságot átnyomták az Európai Unió bankjaira.
Egészen pontosan 5087 milliárd euró adósságról van szó. A bankok túlnyomó része emiatt csaknem valamennyi európai országban fizetésképtelenné vált.
Ezen bankok terheit azután áthárították az országokra.
Így került a csőd szélére Görögország is.
Mi is az a kriptovaluta?
A fentebb említett problémára megoldást keresve alkotta meg az első digitális valutát, a Bitcoint egy Satoshi Nakamoto álnevet használó úriember, (vagy emberek) még 2008-2009-ben.
A kriptovaluta egy egyszerű ötletből származik: Mi lenne, ha a pénzed teljesen független lenne és nem kapcsolódna egyetlen szerverhez, bankhoz, vagy hitelintézethez sem?
Ez egy olyan digitális valuta, amelyik nem létezik a fizikai világban, csak online fizetőeszköz.
Erre persze az átlagemberek nagyrészében a következő kérdés fogalmazódik meg: „Ugyan ki bízna már meg egy olyan pénzben, ami csak számítógépes adat formájában létezik?”
A válasz erre az, hogy a jelenleg használt pénzünk nagy része sem létezik a fizikai világban.
Az USA dollárnak például csak 3%-a létezik fizikailag, a többi csak számítógépes adat formájában.
Hiszen, ha kártyával, illetve banki átutalással fizetünk, akkor sem használunk fizikai pénzt.
Azonban amíg a hagyományos valutát a kormány, vagy közösség alapján generálják, és valamilyen fizikai eszköz (arany, olaj, stb.) ad neki értéket, ezt a virtuális pénzt titkosítási technikákkal hozzák létre.
A titkosítási technikák garantálják az értéket és a folyamat megbízhatóságát.
Ez egy decentralizált valuta, ami azt jelenti, hogy a kormányok, bankok és pénzintézetek sem férnek hozzá ehhez a kriptopénzhez.
A valuta neve a „kriptográfia”, vagy titkosítás szóból származik.
Egyébként például a Paypal is bizonyos fokig virtuális valutának tekinthető, azonban szorosan kapcsolódik a hagyományos pénzhez.
Viszont ebben az esetben nem úgy mondjuk, hogy 100 Paypal coinunk van, hanem 100 eurónk.
Mik a kriptovaluta előnyei?
A kriptovaluta teljes pénzügyi szabadságot jelent. Vagyis ez azt jelenti, hogy a titkosítások miatt a bankok és pénzintézetek, de még a kormányok sem tudják ellenőrizni az egyes személyek egyenlegét és pénzmozgásait.
Nem fordulhat elő tehát, hogy a kormány, a karhatalmi szervek, vagy egy pénzbehajtó cég hatására zárolják valakinek a számláját, vagy a virtuális pénztárcáját.
Ez lehet az oka annak, hogy amióta az emberek látóterébe kerültek a kriptovaluták némileg kétes hírnévre tettek szert. Ugyanis titkos mivolta miatt a kriptovaluta némileg vonzó lehet az illegális tevékenységet folytatók számára.
Hogyan működik? A kriptovalutát nem nyomtatják, hanem automatikusan generálódik meghatározott algoritmusok szerint.
A mások által kibányászott, digitálisan megalkotott kriptovalutát megvásárolhatjuk, vagy bányászhatunk magunknak. A tranzakciók eltárolásra kerülnek egy blokkláncnak nevezett főkönyvben. Ez a főkönyv folyamatosan frissül és minden egyes coint elszámolnak benne.
Mi az a blokklánc?
A blokklánc valójában egy hálózat, melyben minden tranzakció és minden coin eltárolódik. Ez egy olyan digitális hálózat, és általában a blokkláncra való hivatkozás a kriptovaluta mögötti technológiára utal.
A blokkláncot valójában a hálózat használói tartják karban. Ezt nevezik bányászatnak.
Ugyanis a rendszer úgy van felépítve, hogy a „bányászok” (karbantartók) is ösztönözve legyenek. Így a bányászat, vagy karbantartás által szintén coinokhoz, vagyis profithoz lehet jutni.
Vagyis magyarul olyan ez, mint egy szimbiózis, ami mindenkinek egyaránt kifizetődő.
A blokklánc hálózata „peer to peer” technológiát alkalmaz, ami azt jelenti, hogy mindenhol van és sehol sem. Ez a titkosság és decentralizáltság teszi a kriptovalutát olyan erőssé és forradalmivá.
Ezek a dolgok első hallásra kicsit bonyolultnak tűnnek, de talán könnyebb megértenie ezt a technológiát a fiatalabb generációnak, akik közül a legtöbben már ismerik a torrent fájlok fogalmát.
Sokan a kriptovaluták és Bitcoin által használt technológiát a torrent fájlok megosztásához hasonlítják.
De mi az a bányászat?
A kriptovaluta bányászat a nevével ellentétben nem valamilyen nehéz fizikai munka, amit csákánnyal és ásóval végzünk, hanem egy számítógépes folyamat.
A bányászat tulajdonképpen azt jelenti, hogy ha tranzakciókat tartalmazó virtuális blokk megtelt, akkor a bányász jóváhagyja az utolsó sor tranzakciót, majd blokkonként hozzáadja a nyilvános főkönyvtárhoz, vagy blokklánchoz.
A folyamat lezárása után a blokklánc végül automatikusan generál egy új kriptovaluta érmét.
Azonban a bányászok közti versengés miatt meglehetősen nehéz kibányászni akár egy kriptovaluta érmét is, különösen a legrégebbi típust, a Nakamoto által megalkotott Bitcoint.
Jelen cikk megírásakor a kriptovaluta árfolyama a következő: 1 BTC = 9047,7 Euro.
A bányászoknak meg kell oldaniuk egy meglehetősen nehéz kirakót (a neve hash). Ehhez nagyon nagy teljesítményű, és egy speciális ASIC chippel ellátott számítógépek kellenek.
Ezt a chipet kifejezetten a kriptovaluta bányászathoz fejlesztették ki. Eredetileg minden blokkért 50 Bitcoin járt, de 2016. júliusától már csak 12,5. A jutalom a későbbiekben is csökkenni fog a protokol által meghatározott ütemben, azaz minden 210 000 blokk után.
Szükséges-e ismernünk a működési elvet, ha kriptovalutát szeretnénk használni?
Ha a célunk nem a kriptovalutával való kereskedés, a fentebb felsorolt dolgokat és a működési elvet nem kell feltétlenül ismernünk.
Nem kell, hogy a látszólagos bonyolultság bárkit is eltántorítson!
Ugyanis, aki csak fizetésre szeretné használni ezt a virtuális pénzt, annak elég, ha csupán van egy virtuális pénztárcája egy privát kulccsal, és máris lehetősége nyílik a vásárlásra.
De térjünk kicsit vissza klasszikus pénzrendszerünkhöz!
Ha egy kicsit megvizsgáljuk országaink adórendszerét, akkor láthatjuk, hogy munkánk valódi értékének csupán a töredékéből vagyunk képtelenek gazdálkodni.
Ugyanis munkabérünkből elvezetésre kerül az úgynevezett jövedelemadó és különböző szociális levonások.
Viszont a kézhez kapott munkabérünket az élelmiszerekre és egyes szolgáltatásokra kiszabott adók által újra megcsapolják.
Így, ha jól belegondolunk „kétszer fizetünk adót”.
És, ha valaki azt gondolná, hogy mindez a társadalom szempontjából szükséges dolog, akkor felmerül a kérdés, hogy a külföldön dolgozóknak miért kell hazai adóbevallásukban informatív módon feltüntetni külföldi keresetüket?
Mindebből úgy tűnik, hogy az adó és adóbevallás legfontosabb funkciója az állampolgárok kontrol alatt tartása.
Bár kevesen tudják, de a jövedelemadó kitalálója nem más, mint maga Karl Marx.
A titkosított valuták valóban kiutat jelenthetnek a bankok és „állambácsi” szorításából?
Ha azonban a kriptovaluták és a Bitcoin működési elvét és mechanizmusát közelebbről megismerjük, akkor minden valószínűség szerint arra következtethetünk, hogy ez minden pénzügyi elnyomó politikai rendszer rémálma.
Ugyanis, ha sem az állami szervek, sem a bankrendszer nem láthatja át vagyonunkat, akkor nem is tudnak arra adót kivetni.
Ebből magától értetődően következik, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszer fenntartói nem érdekeltek abban, hogy a kriptovaluták és a Bitcoin széles körben elterjedjenek.
Éppen ellenkezőleg.
Valószínűsíthető, hogy minden erejükkel azon lesznek, hogy megakadályozzák, egy ilyen rendszer elterjedését. Hiszen ezzel ők maguk veszítenek a legtöbbet, és elveszítik az állampolgárok feletti teljes kontrolt. Nem csoda hát, hogy sokan fogalmaznak meg a kriptovalutával szemben kritikus véleményt, beleértve olyan személyiségeket, mint a Microsoft tulajdonosa Bill Gates, vagy a világ egyik leggazdagabb részvénybefektető üzletembere, Worrem Buffet.
Viszont, ha ezek a valuták mégis elterjednének széles körben, akkor a bankrendszer pénzszivattyúi nem tudnának tovább működni.
Hiába szeretné az USA központi bankja a Federal Reserve (FED), – amely egy magánbank – alkotmányellenesen tovább nyomtatni a fedezetlen Amerikai dollárt, ha nem lenne, aki használja ezt a pénzt. Így a bolygó jelenlegi egyik legnagyobb üzlete, – amelyből ezek a bankárcsaládok tetemes vagyonra tettek szert, – nem hozna további profitot számukra. Mindezeket figyelembe véve tehát úgy tűnik, hogy két pénzügyi csoport egymásnak feszüléséről szól mindez.
Az egyik egy globális, pénzügyi bankárhatalom, amelyik jelenleg is a legnagyobb befolyással bír a világ pénzrendszerére.
Ők azok, akiknek a jelenlegi pénzrendszer fenntartása áll érdekükben és befolyásuk alá tartoznak a legnagyobb globális bankrendszerek, mint az Amerikai FED, az IMF, vagy a nemzetközi fizetésekre használt SWIFT, illetve SEPA rendszerek.
A másik csoport, akik szeretnék felszámolni a teljes pénzügyi kontrollt és decentralizálni a világ pénzrendszerét.
Ez utóbbi csoport minden valószínűség szerint a gyengébb. Ez abból is látszik, hogy a kriptovaluta megalkotójait a nagy nyilvánosság nem ismeri és a Satoshi Nakamoto álnév mögé bújnak.
Hogy melyik csoporté lesz a győzelem és lecserélődik-e lesz egyszer véglegesen a világ jelenlegi pénzrendszere, felszámolva ezáltal a bankok pénzügyi hegemóniáját, az egyenlőre még a jövő zenéje.
A mi részvételünk mindebben annyi lehet, hogy rajtunk múlik, hogy kinek szavazunk bizalmat.
Megfelel-e számunkra a jelenlegi rendszer, vagy idővel szeretnénk lecserélni valami újra? Hiszen egy pénz, vagy pénzrendszer, csak akkor életképes, ha a felhasználói bizalmat szavaznak neki és alkalmazzák, írja Végh Tamás a Körképen.
The post Vannak akik ezen dolgoznak: Kiút pénzünk többszörös megcsapolásából appeared first on .
Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »
