A felvidéki magyar iskolákban évtizedek óta megoldatlan problémaként van jelen a szlovák nyelv oktatásának a kérdése. Szinte hihetetlen, hogy a magyar oktatási intézmények és pedagógusok egyértelmű állásfoglalása ellenére az államapparátusnak még ennyi év után sem sikerült megoldania, hogy a magyar iskolákban idegen nyelvként oktassák a szlovákot, nem pedig államnyelvként.
Nem szeretnék mélyebben belemenni egy nyelv idegen- vagy államnyelvként való oktatásának kérdésébe, abba, hogy mi a különbség a kettő között, hisz erről már számos szakember nyilatkozott. Csak annyit fűznék hozzá, hogy mindenki,
aki valamikor is tanult valamilyen nyelvet, pontosan tudja, nem lehet nehézkes konstrukciójú versek magolásával megtanítani egy gyereket szlovákul, sem más nyelven.
Jelenleg ugyanis ez zajlik a magyar iskolákban, ezért nem tudnak a magyar gyerekek szlovákul.
A szlovák nyelv oktatásának hiányosságaival a jelek szerint az oktatási tárca is elkezdett foglalkozni, külön kezelve a roma és magyar gyerekek helyzetét, akiknek nem anyanyelvük a szlovák. A tárca szerint különösen fontos lenne odafigyelni az óvodai nevelésre, hogy már ott elsajátítsák a szlovák nyelv fontos alapjait a gyerekek.
Tegyük fel, hogy sikerül módosítani a szlovák nyelv jelenlegi bizarr oktatását a magyar iskolákban, a gond csupán az, hogy mindez talán már későn is érkezik, hisz a nyelvhasználat terén új trendek tapasztalhatók.
Jó néhány éve a szlovák nyelvtudás (vagy annak hiánya), erősen befolyásolta egy magyar iskolából érkező, szlovákul nem igen tudó diák lehetőségeit a szlovákiai munkaerőpiacon, mert ha valaki tanárként, hivatalnokként, de akár csak bolti eladóként akart elhelyezkedni, szüksége volt a szlovák nyelvre. Mára azonban változott a helyzet, legalább is a fővárosban már érezhető az átalakulás.
Aki Pozsonyban él, és figyeli az itteni trendeket, láthatja, hogy a szlovák nyelv mindinkább leértékelődik, háttérbe szorul.
A fővárosban se szeri se száma azoknak a diákoknak, egyetemistáknak, vagy éppen harmincas éveikben járó dolgozóknak, akik vegyes, szlovák-angol nyelven beszélnek. Azzal kezdődött, hogy elkezdtek némely ismert angol frázist vagy szavakat belekeverni a szlovák nyelvbe. Mára eljutottunk odáig, hogy a neten lassan egy szlovák cikket nem tudunk már úgy elolvasni, hogy közbe ne kelljen legalább háromszor rákattintania az angol szótárra.
A szlovák fővárosban tagadhatatlanul kimutathatóak a nyugati trendek. Nagyon érzékelhető, hogy aki itt sikeres akar lenni, annak egyáltalán nem kell „leragadnia” a szlovák nyelvnél.
A mai Pozsonyban élő szlovák fiatalok jól beszélnek legalább egy idegen nyelvet, ami általában az angol, de Bécs közelsége miatt sokan bírják a német nyelvet is. És mi a helyzet a felvidéki magyar diákokkal?
Közben a mi gyerekeinket még mindig a szlovák nyelv tökéletes elsajátításával szekírozzák, de van-e ennek egyáltalán értelme? Mindenkinek meglehet erről a véleménye, de nekem valahogy megint olyan érzésem támadt, hogy a magyar gyerekek ezáltal ismét leragadnak valamiféle ósdi és elavult rendszerben, miközben a szlovák gyerekek a világ aktuális és modern követelményeinek fognak megfelelni.
Jelenleg számos fiatal nem Szlovákiában látja a jövője perspektíváját. Sokan külföldön próbálnak érvényesülni, ahol egyáltalán nincs szükségük a szlovák nyelvre.
Ugyanakkor, ha konkrétan Pozsonyt nézzük, a városban ma számos nemzetközi cég működik. Elég csak végig böngészni bármelyik szlovák állaskereső portál kínálatát, hogy lássuk, a leginkább jövedelmező álláshirdetések egyáltalán nem a szlovák nyelvtudást követelik meg. Ellenkezőleg, tudni kell tökéletesen angolul, sok helyen még németül is. A további plusz nyelvtudást értékelik, de egyáltalán nem féltétel.
A szlovákok igyekeznek megfelelni a trendeknek, Pozsonyban ezért sokan jó szinten beszélik az angol nyelvet (főleg ami a fiatalokat illeti). Ennek hatására pedig még az is megtörténhet, hogy a szlovák nyelv lassan kiszorul Pozsonyból, regionális szintre kerül.
Csak egy példa, jelenleg gőzerővel igyekeznek kiépíteni az új pozsonyi „downtown”-t (ahogy a szlovákok nevezik). De ha a hatalmas irodaházakat különböző külföldi cégeknek adják ki, akkor valószínű, hogy azok sokkal inkább alkalmaznak majd egy olyan személyt, aki lehet nem tud szlovákul, de jól tud jól angolul, vagy éppen németül.
A külföldi cégekre ugyanis sokszor a multikulturális közeg a jellemző, ahol valamelyik világnyelven kommunikálnak.
A konklúzió tehát az, hogy az államnyelvet tudni és ismerni kell, ugyanakkor különbség van, hogy valaki „beszéli a szlovák nyelvet”, vagy „anyanyelvi szinten” bírja azt. Meggyőződésem, ez utóbbi nem kell, hogy célkitűzés legyen a nem szlovák anyanyelvű gyerekek számára.
Egy nyelv tökéletes elsajátítása ugyanis sok munka, és akár hosszú évekbe is telhet. Eközben a világ változik, és nem szabad szem elől veszíteni a kor aktuális trendjeit sem. Nehogy megint hátránnyal induljon a munkaerőpiacon a magyar fiatal a szlovák fiatallal szemben.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
