Loyolai Szent Ignác megtérésének 500. évfordulóját ünnepelte 2021–ben a Jézus Társasága. Idén többek közt arra emlékeznek a jezsuiták, hogy a Szentföldre tartó zarándokútja során a rendalapító éppn ötszáz évvel ezelőtt érkezett Barcelonába. Ferenc pápa ebből az alkalomból írt levelet Juan José Omella Omella barcelonai bíboros-érseknek, a spanyol püspöki konferencia elnökének november 12-én.
November 14-én Barcelonában különleges ünnepet tartanak annak emlékére, hogy 500 évvel ezelőtt érkezett a városba egy szegény katona – Loyolai Szent Ignác –, úton a Szentföld felé. Miután vére ontásáig szolgálta a királyt és saját meggyőződését, testben-lélekben megsebesülve mindenéből kivetkőzött, hogy Krisztust kövesse szegénységben és alázatban – szerepel a pápai levélben. – Már nem számított nerki, hogy szegények menhelyén tartózkodik vagy barlangba visszahúzódva imádkozik, tette azt annak ellenére, hogy mások hiábavaló és őrült dolognak tartották. A sors paradoxonának tekinthető, hogy öt évszázaddal később a térség polgári és egyházi hatóságai az általa alapított Jézus Társasága szerzetesrend legfőbb elöljárójával együtt ünneplik az eseményt.
„Szeretnék most én is ehhez az ünnephez társulni – írja Ferenc pápa levelében –, ezért is óhajtottam, hogy képviseletemben vigyék el üdvözletemet a jelen lévő polgári és egyházi hatóságoknak és ezáltal Isten hívő népének, mely áhítattal és szeretettel emlékezik Loyolai Szent Ignácra, továbbá minden jóakaratú embernek, akik őt feddhetetlen és meggyőződésében következetes emberként tisztelik, valamint a Jézus Társasága tagjainak, akik velem együtt rendalapítóként tisztelik őt.
Jelentőségteljes most arra gondolni, hogy az Isten háborút és járványt használt fel annak érdekében, hogy elvigye oda őt: a háború, amely kivonta őt Pamplona ostromából és megtérésének előidézője lett; és a pestist, amely megakadályozta, hogy Barcelonába jusson és így a manresai barlangban tartotta. Nagy lecke ez számunkra, hiszen ma sem vagyunk híján háborúknak és járványoknak, amelyek megtéréshez segíthetnek. Tekintsük ezeket lehetőségnek, hogy megfordítsuk az eddig követett irányt és inkább arra számítsunk, ami igazán fontos, függetlenül attól, milyen területen tevékenykedünk. (…)
Ilyen körülmények között Ignác engedelmeskedett a hívásnak, de ennél fontosabb, hogy soha nem tulajdonította magának ezt a kegyelmet, hanem kezdettől fogva másoknak szánt adománynak tartotta, olyan útnak és módszernek, amely segítheti az embereket, hogy találkozzanak Istennel, hogy megnyissák neki a szívüket, és hogy készek legyenek megszólításai befogadására. Ettől kezdve a lelkigyakorlatai – mint a tökéletesség útjai, mint Szent Benedek alázatának tizenkét lépcsőfoka, mint Szent Teréz benső szobái, vagy még egyszerűbben, mint a Szentlélek boldogságai és adományai – úgy mutatkoznak meg számunkra, mint
Az Úr áldjon meg téged, kedves testvér – fogalmaz a pápa a barcelonai érseknek szóló levelében –, áldja meg a földi zarándokútját járó népet, és vegye gondjaiba őket a Szent Szűz.”
Testvéri szeretettel,
Ferenc pápa
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Ignatian Spirituality/Facebook
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
