Az ilyen cikkekre a tipikus ballib reakció: „hamis adat”, „én 90 ezerért dolgozom napi 12 órában”, s „bele van számolva Mészáros húsztrilliós bére is”.
Persze lehet valós kritika is: az, hogy az többen vannak, akik az átlag alatt keresnek, mint akik felette. Ez tény, de ez mindenhol a világon így van, ilyen az átlagszámítás természete.
Valójában az ilyen adatok 2 dologra hasznosak: összehasonlításra, mégpedig a múltbéli adatokhoz képest, valamint más országokhoz képest.
Akit érdekel valóban a kérdés, az összehasonlítja a szintet a régióssal. Mert ez a leghazugabb ballib narratíva: hogy Magyarországon jelentős lemaradásban van a régióhoz képest.
Persze nem elég a nettó átlagfizetést nézni, hiszen az árszint nem azonos. Így minden esetben korrigálni kell az adatokat, hiszen:
- a gazdagabb helyeken az árszint jellemzően még aránytalanul is magasabb,
- a legszegényebb helyeken sokszor aránytalanul olcsóbb az élet.
Ez még egy régión belül is igaz.
Én utánaszámoltam, megnézve az összes kelet-európai országot (ez alatt az ex-kommunista európai államokat értve). Az eredmény: Magyarország a régiós átlag felett van, de nincs az élmezőnyben.
Az öt éllovas: Litvánia, Lengyelország, Szlovénia, Románia, Csehország. Magyarország az ezt követő csapat tagja.
A következtetés az, hogy az EU-tag kelet-európai országok közül senki sincs jelentősen lemaradva. Az utolsó helyen egyébként nem Bulgária van, hanem Lettország – hiába magasabb a lett bérszint a bolgárnál, az árszint aránytalanul magasabb. De Lettország is csak kicsivel van lemaradva.
Valójában az egész régió Nyugat-Európa alatt van, két kivétellel: Görögországot és Portugáliát több kelet-európai ország is megelőzi, nem sokkal, de megelőzi őket.
Ami az EU-kívüli országokat illeti, itt már tényleg van komoly lemaradás.
Míg az Bosznia, Észak-Macedónia és Montenegró jó szinten van, azaz kb. az EU-tag Kelet-Európa szintjén, addig a Ukrajna és a kaukázusi térség jelentős lemaradásban van. A többiek meg a kettő között vannak.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
