Valóban az alkoholisták országa vagyunk? A statisztikákból kiderült, hányan szorultak orvosi segítségre a szeszfogyasztás miatt

Valóban az alkoholisták országa vagyunk? A statisztikákból kiderült, hányan szorultak orvosi segítségre a szeszfogyasztás miatt

Valóban az alkoholisták országa vagyunk? A statisztikákból kiderült, hányan szorultak orvosi segítségre a szeszfogyasztás miatt Nagy Roland2025. 03. 18., k – 15:43

2023-ban közel 30 ezren szorultak pszichiátriai kezelésre az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémáik miatt – derült ki az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) legújabb elemzéséből. Valójában azonban sokkal több embernek nehezítheti meg az életét az alkoholhoz fűződő viszonya, hiszen ez a szenvedélybetegség gyakran rejtve marad.

Az NCZI friss, 2023-ra vonatkozó statisztikái alapján Szlovákiában egész pontosan 29 646 személy került pszichiátriai osztályra valamilyen alkohollal kapcsolatos egészségügyi probléma eredményeként. Háromnegyedüknél, tehát több mint 22 ezer személynél súlyos alkoholfüggőséget mutattak ki.

Az NCZI azonban az alkohollal kapcsolatos egészségügyi problémák közé sorolja például az elvonási tünetek által kiváltott fizikai és pszichés problémákat, illetve az olyan mentális eredetű tüneteket is, amelyek a hosszú távú alkoholfogyasztás eredményeként alakulhattak ki (például hallucinációk, tévképzetek, depresszió), mindezt úgy, hogy a betegnél az adott időszakban nem mutatkoztak a függőség jelei. A felsoroltakat figyelembe véve tehát az ilyen betegek száma 2023-ban megközelítette a 30 ezret.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Szlovákiában az utóbbi években csökkent az elfogyasztott tiszta szesz mennyisége, ugyanakkor az alkoholfogyasztók száma egyre magasabb – derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataiból, amelyet a Kábítószerfüggők Rehabilitációs Központja (CPLDZ) mutatott be szerdán. Ľubomír Okruhlica, a CPLDZ igazgatója rámutatott, az emberek egészsége szempontjából sok függ attól, hogy az adott országban milyen a szeszfogyasztás kultúrája, és Szlovákia ebben a tekintetben rosszul teljesít.

Zuzana Kamendy klinika pszichológus, a CPLDZ munkatársa szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, a WHO június végén publikálta az egész világra vonatkozó friss alkoholfogyasztási adatokat. Kamendy kiemelte, a Szlovákiával kapcsolatos információkhoz a WHO a hazai Statisztikai Hivataltól (ŠÚ SR) jutott hozzá. Az ŠÚ SR továbbította a megvásárolt szeszes italok mennyiségére vonatkozó adatokat a WHO-nak, amely egy összetett számítás keretében meghatározta, hogy Szlovákiában egy 15 év feletti állampolgár átlagban évi hány liter tiszta szeszt fogyaszt el.

Így derült ki, hogy az elfogyasztott alkohol tekintetében Szlovákia a középmezőnyben helyezkedik el, legalábbis európai viszonylatban. Egy 15 év feletti lakos átlagban 10,5 liter tiszta szeszt fogyaszt el egy év alatt.

Kevesebbet, de többen

Érdekesség, hogy az utóbbi tíz évben látványosan csökkent az elfogyasztott alkohol mennyisége: 2014-ben egy főre még 11,9 liter tiszta szesz jutott, idén viszont már 1,4 literrel kevesebb.

Kamendy ugyanakkor kiemelte, a kevesebb elfogyasztott alkohol nem jelenti azt, hogy az ország egészségesebb életmódra váltott. Éppen ellenkezőleg, ha csak az alkoholfogyasztók számát vesszük figyelembe, azt láthatjuk, hogy az elmúlt években egyre többen nyúltak a pohár után: 2014-ben és 2019-ben a 15 év feletti lakosság valamivel több mint 60 százaléka számított szeszfogyasztónak, mostanra azonban ez az arány 74 százalékra emelkedett. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ország lakosságának mintegy háromnegyede valamilyen formában iszik alkoholt.

Látványos különbségek figyelhetők meg a nemek között. Továbbra is érvényes, hogy a férfiak jóval többet isznak, mint a nők: a legfrissebb adatok alapján egy átlagos férfire 16,7 liter tiszta szesz jut, míg egy átlagos nőre 4,6 liter.

Bár nem ilyen feltűnő, de érezhető különbség van az alkoholfogyasztók arányában is. Szlovákiában a férfiak mintegy 82 százaléka szeszfogyasztónak számít, míg a nőknél ez az arány 66 százalék.

A fogyasztás kultúrája

Hírdetés

Az adatokból az is kiderült, hogy Szlovákiában továbbra is az égetett szeszt preferálja a fogyasztók többsége (41 százalék). A második legnépszerűbb alkoholos ital a sör (36 százalék), a bor pedig az utolsó helyen áll (23 százalék).

Ľubomír Okruhlica, a CPLDZ igazgatója rámutatott, szoros összefüggés van az alkoholfogyasztási szokások és a lakosság egészsége között. Elmondása szerint Szlovákiában a halálesetek mintegy 8 százaléka közvetlenül összefüggésbe hozható az alkoholfogyasztással, legyen szó az alkoholmérgezésről, májkárosodásról, alkohol okozta balesetekről vagy egyéb okokról. Szlovákia ezen a listán a hatodik az európai országok körében, tehát az élmezőnyben foglal helyet. Ezzel szemben a lista alján azok az országok foglalnak helyet, amelyek a Földközi-tenger térségében helyezkednek el, és amelyeket elsősorban a borfogyasztással hoznak összefüggésbe. Ide sorolható Görögország, Olaszország, Ciprus, Málta és Spanyolország. Okruhlica szerint nem véletlen, hogy a felsorolt országokban az alkohollal közvetlenül összefüggésbe hozható halálesetek száma 3 százalék körül mozog. Itt sem isznak feltétlenül ritkábban az emberek, viszont Szlovákiában kifejezetten jellemző az epizodikus, nagy mennyiségű égetett szesz fogyasztása, amely egészségügyi szempontból jóval károsabb, mint a kisebb mennyiségű, de rendszeres borfogyasztás.

Hasonló tendenciák figyelhető meg az egészségben leélt évek számában is: Szlovákiában sok esetben már 50 éves korban megjelennek azok a betegségek, amelyekben komoly szerepet játszik a szeszfogyasztás, legyen szó akár a kettes típusú cukorbetegségről, akár a daganatos megbetegedésekről. Ebben a tekintetben a Földközi-tenger térségében található országok szintén kiemelkedőek.

Okruhlica leszögezte, még ha az elfogyasztott tiszta szesz mennyisége csökkent is az utóbbi években, egészségügyi szempontból Szlovákia lakossága még mindig nagyon rosszul áll.

A férfiaknál sokkal gyakoribb

Az utóbbi évek adataival összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a pszichiátriára kerülő páciensek száma a koronavírus-járvány előtti két évben 30 ezer felett mozgott, majd a járvány berobbanásakor 27 ezerre esett vissza. A vírus visszaszorulásával azonban ismét nőni kezdett a betegek száma: 2022-ben például már 28 584 páciens került be a pszichiátriára.

Az viszont némi bizakodásra adhat okot, hogy a 2023-ban diagnosztizált betegek közül 6390 volt olyan, akinél életében először azonosítottak alkoholfogyasztással összefüggő problémát. Ez pedig azért kelthet reményt, mert 2011 óta nem volt ilyen alacsony azok száma, akik nem visszaeső betegnek számítanak.

A számokból továbbá az is kiderül, hogy a férfiaknál jóval nagyobb eséllyel merülnek fel alkoholproblémák, a 2023-ban diagnosztizált betegek háromnegyedét ugyanis a férfiak tették ki.

Mitől lesz valaki alkoholista?

A NCZI statisztikái ugyan rámutatnak arra, hogy hány olyan alkoholproblémával küzdő személy van az országban, akiknek állapota olyannyira súlyos, hogy pszichiátriai kezelésre szorul. Ezen adatok alapján azonban nem kapunk valós látleletet arról, hogy az országban hányan is küzdenek a szeszfogyasztásból adódó testi vagy lelki nehézségekkel, hiszen ezzel a problémával sokan nem keresnek fel szakembert. A Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR) alkoholfogyasztással kapcsolatos adataiból az derül ki, hogy 2022-ben egy átlagos szlovákiai állampolgárra évi 85,9 liter elfogyasztott szeszes ital jutott, ami a szakértők szerint igencsak magas számnak tekinthető.

A probléma ott kezdődik, hogy a legtöbben fel sem ismerik, hogy a szeszfogyasztással kapcsolatos szokásaik átlépték az egészséges mértéket. Ez nem meglepő, hiszen még a nemzetközi egészségügyi szervezetek sem feltétlenül értenek egyet abban, hogy milyen irányból kellene megközelíteni az alkoholizmus definícióját.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) például úgy látja, hogy a problémát nem az ivás rendszerességében kell keresni, hanem abban, hogy az alkohol milyen hatást vált ki az emberből.

A magyarországi Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) az alkoholisták három nagy csoportját különbözteti meg:

a szociális ivók azok, akik főként a társaság kedvéért isznak, de nem okoz gondot számukra rövidebb-hosszabb ideig lemondani a szeszfogyasztásról;a nagyivók közé tartoznak azok, akiknél az alkoholfogyasztás már kihat a munkahelyi teljesítményre és a szociális kapcsolatokra;az alkoholbetegek esetében pedig az adott személy már nem képes orvosi segítség nélkül abbahagyni az ivást.

 

A Magyar Orvosi Kamara 2022-es tanulmánya a fogyasztási küszöböt napi 8 és 42 gramm alkoholban határozza meg a nőknél, 10 és 52 gramm között pedig a férfiaknál.

Viszonyításképpen: egy deciliter bor körülbelül 10–15 gramm alkoholt tartalmaz.

A kamara egyúttal leszögezi, hogy itt általános irányelvekről van szó, és az alkoholfogyasztás károssága egyénenként változó lehet. A WHO szintén hangsúlyozza, hogy már a legkisebb mennyiségű szesz elfogyasztása is károkat okozhat a szervezetben.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »