Kedd este a baróti művelődési ház kistermében Tamás Sándor megyeitanács-elnök, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Benedek-Huszár János helyi polgármester a Tortoma Önképzőkör keretében Megszámláltatunk és… hogyan találtatunk? címmel tartott kerekasztal-beszélgetést a közelgő romániai népszámlálás és az anyaországi választások kapcsán. A cél az, hogy legalább egymillióan vallják magukat magyarnak vagy székelynek: nem lesz egyszerű, mert vészesen fogy közösségünk.
Az est házigazdája, Demeter Zoltán felvetésére – miért fontos nekünk, erdélyi magyaroknak a közelgő népszámláláson részt venni, illetve mit kell tudnunk arról – elsőként a megyevezető válaszolt. Tamás Sándor kijelentette, közösségünk számára rendkívül fontos kérdésről van szó. Fontos akkor, amikor egy település megmaradásáról van szó – az Esztelnekhez tartozó Csángótelepet az elnéptelenedés miatt szinte törölték a települések nyilvántartásából –, közigazgatási szempontból is, hiszen a közösségek számarányához fontos nyelvi jogok fűződnek, de településfejlesztési kérdések miatt is: bizonyos pályázatokon, programokban csak adott létszámon felüli helységek vehetnek részt. Lélektani szempontból sem mindegy, hogy hányan vagyunk. Ha egymillió alá mérik közösségünket, az sokak számára a jövőbe vetett hitet veheti el. E hit rendkívül fontos a szórványban élők számára: ahol a hit elvész, ott a magyarság felszámolódik – mondotta Tamás Sándor.
A megyevezető az RMDSZ politikai erejét hangsúlyozta annak kapcsán, hogy a népszámláláson vallhatjuk magunkat székelynek és magyarnak is, majd sajnálatát fejezte ki, hogy a moldvai magyarok esetében kudarcot vallottak: a magukat csángónak vallók ezen a népszámláláson is külön kategóriát fognak képezni.
Antal Árpád az 1850–1910 közötti népszámlálási statisztikákra támaszkodva elmondta: ezeken mindig a magyar nemzetiség szerepelt elöl, s csak zárójelben jegyezték meg, hogy székely az illető. Most mindegy, minek valljuk magunkat: a fontos, hogy valljunk magyarságunkról. Fontos, mert a román világ beköszöntésétől napjainkig gyakran voltak olyan pillanatok, amikor a román államnak az volt az érdeke, hogy különválassza a magyarokat és a székelyeket, és ezáltal gyengítse érdekképviseletünket. „Amikor tőlem valaki megkérdezte, akkor én most mi vagyok, azt mondtam, hogy én székely-magyar vagyok, és elég furfangos székely ahhoz, hogy tudjam azt, az az érdekem, hogy magyarnak valljam magam a népszámláláson. Persze mindenki úgy járjon el, ahogy akar. Én magyarnak fogom vallani magam, de attól még székely vagyok. Székelyföldön éltem, a szüleim is székelyek, gyerekeim is székelyek” – jelentette ki.
A sepsiszentgyörgyi elöljáró felhívta a figyelmet: ha a modernizáció adta kihívásra nem adunk megfelelő válaszokat, elveszítjük az esélyét is annak, hogy Székelyföld versenyképes régió legyen. „Fel kell vállalni a modernizációt, és fel kell vállalni a modernizációval járó veszteségeket is. Ha most nemet mondunk a fejlődésnek, ha nemet mondunk az autópályának, repülőtérnek, terelőútnak, mindennek, ami azt eredményezheti, hogy beruházók jöjjenek és versenyképes jövedelmet tudjanak a fiataloknak adni, elveszítünk még egy nemzedéket. Most lehetőség van arra, hogy a következő tíz évben akkorát tudjunk fejlődni, amekkorát az elmúlt huszonöt évben nem sikerült” – jelentette ki.
Benedek-Huszár János baróti népszámlálási adatokat ismertetett: 1990-ben még 10 970 főt számlált a város, 2011-ben viszont csak 8672-t, és félő, pár hónapon belül kiderül, hogy életvitelszerűen nyolcezernél is kevesebben élnek a városban. Mint mondotta, ennek a mínusz háromezer főnek a hiányát érzi a gazdaság és az iskolák is, ahol szinte feleannyi gyerek jár, mint néhány évtizede.
A magyarországi választásokkal kapcsolatosan mindhárom felszólaló azt mondta, annak örvendene, ha az elmúlt tizenkét évben elindult nemzetegyesítési és nemzetépítési munka tovább folytatódna. Antal Árpád szerint a magyar választási törvény alapján, bár a határon túliaknak szavazata valamennyivel kevesebbet ér – egyéni jelöltekre nem szavazhatunk –, de fontos, hogy éljünk a lehetőséggel, és voksoljunk. Tamás Sándor kiemelte a számok azt mutatták, hogy négy éve éppen a székelyföldi szavazatok biztosították a Fidesz számára azt a plusz egy mandátumot, amivel kétharmados többsége meglett. A megyeitanács-elnök szerint nem kell zavarjon, hogy szép számban akadnak olyan magyarországi politikusok – itt Gyurcsány Ferencet nevesítette –, akik úgy gondolják, nem kellene beleszóljunk az anyaországi politikába, hiszen nem adózunk ott: a magyar kormány döntése nemcsak a magyarországiakat érinti, hanem az egész nemzetet, ezért igenis kötelességünk voksolni – fejtette ki véleményét.
Figyeljünk nagyon jól oda – mondották –, hogy miként szavazunk. Ha nem értjük a szavazati lap mellé bonyolult bikkfanyelven írt útmutató szövegét, kérjünk segítséget azoktól, akiket felkészítettek erre, minden településen lesz néhány megbízott. Fontos viszont, hogy minden a szabályoknak megfelelően történjen, még a rosszindulatú egyéneknek se legyen mibe belekötni – hangsúlyozták egységesen.
A családvédelmi népszavazás fontosságáról szólva Tamás Sándor azt mondta, az arról szól, „hogy hagyják békén gyermekeinket.” „Az a mozgalom gőzerővel jön. Gőzerővel jön Magyarországon (…), és gőzerővel jön hozzánk is hamarosan. Kolozsvár Pride-ot már szerveztek, még csak az hiányzik, hogy Szekler Pride-ot szervezzenek” – fogalmazott.
Az est hátralevő részében a meghívottak hosszasan válaszoltak a résztvevők kérdéseire. Ekkor hangzott el az is, hogy aki nem bízik abban, hogy a szavazatát rejtő borítékot a román posta időben célba juttatja, forduljon bátran az EMSZ és RMDSZ irodáihoz, az egyházakhoz vagy akár a polgármesteri hivatalokhoz is, itt tudnak segíteni a levélszavazat csíkszeredai konzulátusra való eljuttatásában.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
