Az egyik ateista rögeszme szerint a vallás a háborúk legfőbb oka.
Persze háborús statisztikát nehéz csinálni. Az adatok sose pontosak.
De több forrást nézve, a 12 leghalálosabb háború az emberi történelem során ez, halálossági sorrendben, ahol nem teljesen világos mi volt, tettem egy kis megjegyzést:
- II. világháború (1939-1945),
- I. világháború (1914-1918),
- Tajping felkelés (1850-1864) – Kínán belüli polgárháború, felkelés az uralkodó Qing (Csing) dinasztia és annak nyugati támogatói ellen,
- An Lusan felkelése (755-763) – Kínán belüli polgárháború,
- 2. kínai-japán háború (1937-1945),
- Bangladesi háború (1971),
- Orosz polgárháború (1917-1922),
- Koreai háború (1950-1953),
- Dungan felkelés (1862-1877) – ez az egyetlen a listából, ahol tényleg volt erős vallási elem,
- Nigériai polgárháború (1967-1970),
- Kínai polgárháború (1927-1949),
- Napoleoni háborúk (1799-1815).
A legnagyobb valóban vallási alapú háború, a Harmincéves háború (1618-1648) nem fért rá a tizenkettes listára – bár kicsivel maradt csak le, ebben a háborúban kb. 400 ezer az éves átlag áldozatszám. S még a Harmicéves háború is átment lassan tisztán geopolitikai viszállyá: az eredetileg katolikus-protestáns vallásháború úgy ért véget, hogy katolikusok harcoltak katolikusok ellen, protestánsok meg protestánsok ellen, tisztán nemzeti alapon.
A listán említett Dungan felkelés az egyetlen, ahol tényleg vallási volt az alap, de ez is inkább etnikainak tekinthető. A Kína nyugati részén élő muszlim lakosság, akik azonban a kínaitól önálló etnikumot alkotnak, lázadt fel.
Kínában a muszlim lakosság kb. 45 %-a ujgur, 45 %-a huj, s 10 % mindenki más. Ezek közül a hujok érdekes eset, ők kínai származásúak, kínai anyanyelvűek, de az iszlám miatt nem tekintik se ők magukat, se őket a többiek kínaiaknak, ma is hivatalosan elismert kisebbségnek számítanak. Kicsit olyan, mint a balkáni szláv nyelvű muszlimok esete, a vallás etnizálódott náluk.
Szóval a Dungan felkelés a Kínában élő muszlimok nagy részének felkelése volt a központi hatalom ellen. Külföldi segítséggel, az angolok a felkelőket támogatták, míg az oroszok a kínai császárt. Mert angolk érdeke volt kína szétesése, míg orosz érdek volt az angol kudarc a térségben. Oroszország be is avatkozott katonailag, Kína területének egy részét magához csatolta, aztán a kínai központi hatalom győzelme után a területet visszadta Kínának 1881-ben. Máig ez az 1881-es megállapodás szerint van a mai immár kazah-kínai határ a Balhas-tó környékén.
Tudom persze mi lesz az ellenvetés: nem hasonlíthatóak összes az egyes korok, lásd a II. vh. ideján 600 millió volt Európa lakossága, míg a Harmincéves háború során ennek az ötöde. Ha lenne ilyen korrekció, akkor persze felkerüne a Harmincéves háború a listára, kb. a 7.-8. helyre.
De a mondanivalón ez nem változtatna. А lényeg: az emberiség történelmének háborúi jellemzően egyáltalán nem vallási okúak, s még ha van is vallási elem, az nem kizárólagos.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
