Az elmúlt hetekben a ma7 olvasói is naponta találkozhattak az orosz-ukrán válság híreivel. Alig esett azonban szó arról, hogyan élik meg az egyre inkább elharapódzó háborús feszültséget a kárpátaljai magyarok. Dunda Györgyöt, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatóját arról kérdeztük, hogyan próbálja túlélni a kárpátaljai magyarság a jelenlegi vészterhes időket.
Nem érzékelhető pánikhangulat
Dunda György a jelenlegi helyzetet a „legszörnyűbb” 2014-15-ös időszakkal összevetve kiemeli,
a magyarok, de általában a Kárpátalján élők az elmúlt nyolc évben megtanultak együtt élni az állandósuló konfliktussal, vagyis nem érzékelhető pánikhangulat.
Az újságíró hangsúlyozza, ennek legfőbb oka az, hogy most nincs általános mozgósítás. Nem úgy, mint 2014-ben a donbászi konfliktus kezdetén, amikor a behívások elől menekülve sokan hagyták el a szülőföldjüket.
Most szerencsére ilyen állapotokról nem beszélhetünk – teszi hozzá Dunda, aki szerint az amerikai-brit sajtó által az utóbbi hetekben sugallt kép inkább egy szándékos, provokatív hisztériakelés, hiszen 2014 óta hasonló módon gyakorlatilag bármelyik pillanatra rá lehetett volna fogni, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Valamiért a nyugati hatalmak éppen most élezték ki a feszült helyzetet – annak ellenére, hogy még Kijev is igyekszik nyugtatni a kedélyeket, hangsúlyozza az újságíró, aki szerint
az ukrán vezetés is tisztában van azzal, hogy a konfliktus elmérgesedése tovább rontja az amúgy sem rózsás gazdasági és szociális helyzetet.
Jogszűkítés, romló szociális helyzet
Ezt pedig mindenki megsínyli, éljen bár Beregszászon, Kijevben, Odesszában, vagy bárhol az országban, hiszen romlik az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya árfolyama – emlékeztet Dunda, hozzátéve, hogy
már így is „pokolian sokba” kerül a rezsi és a boltokban is emelkednek az árak, miközben a keresetek szintjén Ukrajna Európa egyik sereghajtója.
Az újságíró a nehéz szociális helyzet mellett aláhúzza, az elmúlt években meghozott ukrán törvények több területen is szűkítették a kárpátaljai magyarok jogait, nyelvhasználati lehetőségeit. Ez is rányomja a bélyegét a hétköznapokra, hiszen ahogy Dunda fogalmaz, mindez a kárpátaljai magyarság jövőjét, szülőföldön maradását kockáztatja.
Erre rakódik rá a mostani pánikkeltés, ami persze sokakat megijeszt, hiszen a kárpataljai magyarok körében is sokan olvassák a nyugati sajtót – teszi hozzá az újságíró, ismételten hangsúlyozva, hogy pánikhangulat szerencsére mégsem uralkodott el, s újabb kivándorlási hullám sem vette kezdetét.
Kárpátalján nincs ellenségeskedés, Kijev gátolja a magyar-ukrán közeledést
Az újságíró a „háborús médiazaj” egy magyar vonatkozású körülményére is emlékeztet, megfigyelhető, hogy az ukrán központi médiában korábban gyakori magyarellenes támadások a válság elharapódzása óta megritkultak, amit Dunda azzal magyaráz, hogy gyakorlatilag a teljes nyilvánosságot az orosz-ukrán konfliktus uralja. Dunda arra is emlékeztet, hogy
egy-két kivételtől eltekintve a magyarellenes sajtótámadások korábban is inkább csak a kijevi „központi” médiára voltak jellemzők,
Kárpátalján legfeljebb néhány helyi szinten is marginális szélsőséges sajtótermékben tapasztaltak ilyeneket.
Kárpátalján több évszázados hagyománya van a nemzeti közösségek együttélésének, ezért azután nagy ellenségeskedés a mai napig sincs, sőt inkább, ha konkrét ügyekről van szó, az együttműködés szándéka mutatkozik meg – húzza alá Dunda, hozzátéve, hogy a legfelsőbb politikai szinten ez az akarat már hiányzik.
Kijevben már évek óta semmire nem bólintanak rá, ami a kárpátaljai magyarság szempontjából hasznos lenne,
pedig a magyar kormány több ilyen kezdeményezést is felvetett, amit a kárpátaljai helyi megyei önkormányzat is támogatott.
Nagyon fontos lenne, hogy például új határátkelőhelyek létesüljenek, hiszen az újságíró szerint „bűn rossz” az átkelési lehetőség Magyarország és Ukrajna között. Hasonlóan nagy szükség lenne infrastrukturális fejlesztésekre a beregi térségben, amihez a magyar fél szintén hajlandó lenne segítséget nyújtani – teszi hozzá Dunda, aki szerint ezekről a programokról beszélünk, beszélünk, de a kijevi politikai szándék hiányzik a megvalósításukhoz.
A legfontosabb, hogy békés úton rendezzék a konfliktust
Visszatérve az utóbbi hetek háborús feszültségére, az újságíró arra emlékeztet,
a kárpátaljai magyarok számára a legfontosabb, hogy a konfliktust békés úton, diplomáciai eszközökkel rendezzék.
Dunda szerint érzékelhető, hogy a kijevi vezetés ezt a konfliktust is a saját politikai céljaira használja fel, felkorbácsolva a nacionalista hangulatot az országban. Az újságíró kiemeli, szerdára várták az orosz inváziót, ami szerencsére elmaradt, de a mai napon az ukrán médiában kötelező jelleggel az ukrán összetartást erősítő tematikus műsorokat sugároznak.
Dunda hozzáteszi,
a háborús hisztériakeltés közepette is megnyugtató a kárpátaljai magyar közösség számára, hogy számíthatnak az anyaország erkölcsi, anyagi és politikai támogatására.
A közösség jövőjét illetően az újságíró döntő fontosságúnak tartja, hogy olyan kijevi vezetés kerüljön hatalomra, amely megengedőbben viszonyul a kárpátaljai magyarsághoz. Az újságíró hangsúlyozza,
a magyaroknak nincsenek Kijev irányába nagy követelései: csak azt szeretnék, hogy ugyanazokkal a jogokkal élhessenek, mint a 2017 óta meghozott törvényeket megelőzően.
Dunda szerint Kijev bizonyítványáról sok mindent elárul, hogy még a Szovjetunióban, a kommunista rezsimben sem jutott senki eszébe, hogy ellehetetlenítsék a magyar nyelvű oktatást.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
