Lezárul a vagyonadóról, valamint a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvénytervezetek társadalmi egyeztetése szerdán éjfélkor.
A Pénzügyminisztérium (PM) háttérbeszélgetésén ismertetett tervezet alapján a vagyonadó évi 200 milliárd forintot hoz a költségvetésnek, az új adónem bevezetése nagyjából 15-25 ezer embert érint. A vagyonadó hatálybalépése 2026. december 15., az első fordulónap 2026. december 31., a bevallás határideje pedig 2027. augusztus 31. lesz.
A NAV az önbevalláshoz támogatást nyújt kalkulátorral, ennek a fejlesztése folyamatban van. A tervezet szerint az adómentes értékhatár egymilliárd forint, az e feletti nettó vagyonrész adózik, az adó kulcsa 1 százalék, a 100 milliárd forint feletti vagyonrészre 1,5 százalék. Az értékhatár házastársanként külön-külön érvényes, csak annak kell bevallást beadnia, akinek adófizetési kötelezettsége keletkezik a tervezet alapján.
A kata megújításával a fő szempont volt az önfoglalkoztatók, mikrovállalkozások számára egyszerű adónem kialakítása, a legális, egyszerű adózás lehetőségének biztosítása több százezer kisadózónak. Az új kata szélesebb körben lesz elérhető, visszatérnek a mellékállású egyéni vállalkozók.
Az értékhatár 18 millióról 22 millió forintra bővül, az értékhatár feletti bevételre megmarad a 40 százalékos különadó. Legjobb becslések szerint az adó költségvetési hatása semleges lesz.
Fontos változtatás a tervezetben, hogy lehetővé teszi a számlázást a magánszemélyeknek történő számlázáson túl céges irányba is.
A meghatározott bevételi értékhatáron túl – ami jelenleg 8 millió forint a főfoglalkozású kisadózókra és 4 millió forint a nem főfoglakozásúakra – jön a 15 százalékos kiegészítő adó akkor, ha valaki cégeknek számláz.
Az ellátási alap a főállású katások esetében 2027-ben 317 ezer forintra nő, 2028-tól pedig a minimálbérhez igazodik. Az adó mértéke főfoglalkozású kisadózó esetében havi 100 ezer forint, a nem főfoglalkozásúak esetében havi 50 ezer forint.
A tervezet szerint 2027. január 1. és 2028. december 31. között az új és a régi kata párhuzamosan működik, a régit csak az alkalmazhatja, aki 2026. december 31-én az adó alanya, változatlan feltételekkel, B2B számlázás nélkül. Az új katába bármikor át lehet lépni, a régi 2029. január elsején szűnik meg.
Új korlátokat vezetnek be a visszaélések ellen a tervezetben, így korábbi munkáltató esetében nem alkalmazható a kata, illetve ha egy kifizetőtől a teljes bevétel több mint 50 százaléka származik, akkor megszűnik az alkalmazásának lehetősége.
A szakmai szervezetek álláspontja vegyes a tervezett változtatásokról:
az IPOSZ és az MKIK üdvözölte, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint az aránytalan terhet jelentő rendelkezések módosításra szorulnak.
A kamara szerint a kata olyan problémákat old meg, amelyekre 2022 ősze óta jónéhány vállalkozás vár. A javaslat egyik nagy előnyének tartják, hogy újra kinyitja a számlázási lehetőséget az üzleti ügyfelek felé. Kedvező az MKIK szerint az is, hogy a vállalkozóknak magasabb lesz a tb-jogosultságuk a megemelkedett adóösszeg miatt.
A VOSZ értékelése alapján az új kata erősítheti a kisvállalkozásokat, hozzájárulhat a gazdaság fehéredéséhez, ám az indokolatlan korlátozást vagy aránytalan terhet jelentő rendelkezések módosításra szorulnak.
A VOSZ nem támogatja a vagyonadó jelenlegi tervek szerinti bevezetését, álláspontja szerint az veszélyezteti a magyar kkv-k fejlődését. A megoldást a vállalkozásban működő termelő tőke védelmében és a beruházásokat veszélyeztető szabályok átdolgozásában látja a szövetség.
Az ÁFEOSZ-COOP Szövetség szerint a tervezett vagyonadó a kistelepülési boltok fejlesztését és fennmaradását veszélyeztetheti, hátrányos helyzetbe hozná hazai kkv-k tulajdonosait, tovább gyengítené a cégek versenyképességét azokkal a külföldi hátterű versenytársakkal szemben, amelyekre a vagyonadó nem terjedne ki.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
