Bíróság elé került a vádirat Viktor Janukovics régebben menesztett ukrán elnök és Volodimir Bogatir volt igazságügyi miniszterhelyettes ellen jogellenes hatalomátvétel miatt.
Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) közölte, a vizsgálat során megállapították, hogy 2010 szeptember-októberében Janukovics és Ukrajna igazságügyi miniszterhelyettese alkotmányellenesen állította vissza Ukrajna egy korábbi, 1996-os alkotmányát, ami az államfő hatalmának jogosulatlan megnövekedéséhez vezetett. Az eredeti alkotmány 1996. június 28-án lépett életbe, öt évvel az ország függetlenné válása után. Az alaptörvényt azóta többször módosították. 2004-ben, a narancsos forradalom idején a Leonyid Kucsma akkori elnök és Viktor Janukovics államfőjelölt mögött álló politikai erők követelésére a parlament olyan alkotmánymódosítást fogadott el, amely jelentősen csökkentette az elnöki jogköröket a parlament javára, ily módon korlátozva a Janukovicsot végül a választásokon legyőző Viktor Juscsenko elnök hatalmát. 2010-ben viszont – azután, hogy Janukovics megnyerte az elnökválasztást – az alkotmánymódosítást eltörölték, és az államfő visszakapta korábbi széles jogköreit.
Az európai integrációt és hatalomváltást követelő kijevi Majdan-tüntetések nyomán 2014-ben visszaállították a 2004-es alkotmányt, és jelenleg is ez van érvényben. Ezzel ismét visszatért Ukrajna a parlamenti-elnöki modellhez, amely kevesebb jogkört biztosít az államfőnek, mint az 1996-os eredeti alaptörvény.
Azt követően, hogy Janukovics elmenekült Ukrajnából, az ukrán hatóságok összesen tíz büntetőeljárást indítottak ellene, egyebek mellett két elnöki rezidencia illegális lefoglalása, a Majdan-tüntetések közepette elfogadott, a gyülekezési jogot sértő törvények szavazási eredményének meghamisítása, tüntetők elleni erőszak és számos súlyos gazdasági bűncselekmény miatt, például könyvek szerzői jogdíjának álcázott kenőpénz ügyében.
2019. január 24-én az illetékes kijevi kerületi bíróság bűnösnek találta Janukovicsot hazaárulás vádjában – ezt a bűnt az orosz csapatok Ukrajnába hívásával követte el a Krím félsziget 2014-es Oroszország általi önkényes elfoglalásakor – és 13 év börtönbüntetésre ítélte.
A DBR tájékoztatása szerint tekintettel arra, hogy a volt tisztségviselők bujkálnak a nyomozó hatóságok és a bíróság elől, a főügyészség az ukrán büntető törvénykönyv alapján távollétükben folytatta le az eljárást ellenük.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
