Úgy tudjuk, hamarosan vádat emel az ügyészség F. Csilla, a darnózseli feleséggyilkos testvére ellen, aki a meglapozott gyanú szerint hamis alibit próbált igazolni N. Jánosnak, azt állítva, hogy N.-né Kovács Judit halálakor fivére nála járt. Judit bátyja úgy véli: volt sógornőjének az a legfőbb bűne, hogy az árván maradt gyerekeket is megtévesztette.
Magyarországon az évtized egyik legfelkavaróbb bűnügye volt a darnózseli feleséggyilkosság, elsősorban a rettenetes cselekménysor miatt, amivel N. János a meggyilkolt felesége maradványait eltüntette. Az egyébként hentesként dolgozó férfi a testet feldarabolta a házuk alagsorában, miután közös kisfiúkat ágyba fektette, s a gyermek az igazak álmát aludta. A maradványokat elégette, a nyomokat sósavval semmisítette meg, és az utolsó szövetfoszlányokat pedig szétszórta a közeli réten.
A 2014-ben történt gyilkosság nyomozása és pere is emlékezetes maradt drámai fordulatai miatt, összefoglalóját korábbi cikkünkben olvashatják:
míg a Kúrián hozott jogerős határozatról és az ülésről itt:
és itt írtunk.
Az ügy tavaly októberben jogerősen lezárult – de csak a 21 évre ítélt N. János számára, míg a testvérének, Csillának épp ezután kezdődött. Kovács Szilárd, az áldozat bátyja és az áldozatot és családját képviselő dr. Gál András ügyvéd rögtön a Kúria döntése után jelezte, hogy feljelentést fognak tenni, s ez meg is történt. A kapuvári rendőrség nyár elején meghallgatta és eljárás alá vonta F. Csillát, aki egyébként hozzátartozóként megtehette volna azt is, hogy nem tesz vallomást.
Ő mégis vallott. Márpedig azt, hogy a mobilcella-információk alapján a férj nem lehetett ott, ahol nővére tanúvallomása szerint volt, a bíróságok kerek-perec kimondták. A Győri Ítélőtábla szerint „lényeges részletekben többszörösen megcáfolt adatokkal szolgált a terhelt, s ez egyeztethetetlen volt F. Csilla alibit biztosítani hivatott történetével”. A Tatabányai Törvényszék pedig – bár felmentette N. Jánost – de az alibiről így vélekedett: „a hívások időpontjában a vádlott telefonja nem volt abban a körzetben, ahol F. Csilla lakott. Az sem lehetett, hogy a vádlott fent van a lakásban, a kocsi pedig ott, mert a mobiltelefon akkor is a környezetében lett volna. Ki van tehát zárva, hogy ott lett volna a hívások időpontjában”
Dr. Gál Katalin az ügyészség szóvivője az Új Szónak elmondta: a nyomozás lezárult és megalapozottan gyanúsítják F. Csillát büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettével. A büntetési tétel egytől öt évig terjed.
F. Csilla ügyvédje egyébként dr. Jován László, az, aki a nő bátyját is védte. Legutóbb bizonyítási indítványt tett arra, hogy Csilla fegyházban ülő testvérét is hallgassa meg a bíróság, így ő legyen most tanú a másik ügyében. A nyomozóhatóság ezt elutasította, mert úgy vélte, N. János erről már beszélt, s jogerős ítéletben mondták ki a szakértői vélemények alapján, hogy a két testvér nem lehetett egy helyen. Az ügyvéd panaszt tett a rendőrségi döntés ellen, de azt az ügyészség elutasította.
Dr. Jován László az Új Szónak erről azt mondta: nem érti az elutasítás okát, mivel „a két ügy nem azonos, s ennek az eljárásnak a nyomozásában a tényállást mégiscsak kell fel deríteni. Nem dőlhet el iratok alapján a történet.”
Dr. Jován László egyébként most a strasbourgi bírósághoz fordult a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése miatt az eredeti emberölési ügy utózöngéjeként, s lát esélyt arra is, hogy a Kúriát a saját határozatának felülvizsgálatára utasítsák. A 21 évet kiszabó Kúria-határozat után az ügyvéd alkotmányjogi panasszal is élt, azt az Alkotmánybíróság már elutasította.
Megkérdeztük most a védőt arról: ha egyszer a bíróságok kimondták, hogy az alibit igazoló vallomás nem lehet igaz, akkor mit remélhet F. Csilla a saját ügyében?
„Mi ezt teljesen másként látjuk: a két dolog egymást nem zárja ki. Ha azt állítja a Kúria – teljesen szubjektív módon –, hogy ez az állítás nem igaz, attól még több helyen is járhatott az ügyfelem, s ez ki is derült volna, ha figyelmesen megvizsgálják a tényeket – kardoskodik továbbra is az alibivallomás mellett a védő. Szerinte ez „egy többszörösen mérlegelt ítélet volt, s „egy bizonyítékmérlegeléssel elvetett vallomás esetében erősen vitatható, hogy ez alapján megállapítható-e a hamis tanúzás. Annak objektíve kell hamisnak lenni. Az egyes szempontok közül azt fogadta el a bíróság, ami a vádat támasztja alá, ami pedig nem támasztja alá, sőt kifejezetten cáfolja, azt elvetették” – szögezi le.
Az áldozat, N.-né Kovács Judit bátyja azt mondta: „minél előbb néz szembe F. Csilla a valósággal, annál több ideje lesz gondolkodni azon, hogy miként tegye jóvá, amit elkövetett.
„Nagyon sok mindenen mentünk keresztül ezekben az években, s Csilláék az elejétől azt sulykolták a környezetüknek és Juditék gyerekeinek is, hogy az anyjuk nem halt meg. Hanem elment, itt hagyta őket. Bizonytalanságban és hazugságban tartották őket, miközben bicskanyitogató módon nyilatkozták róla a tévében is, hogy rossz anya – reagál Kovács Szilárd. „Azt még bizonyos fokig megértem, ha valaki nincs olyan erkölcsi magaslaton, hogy ilyenkor a testvéri szeretetet félretéve kimondja: nem támogatlak. Akkor dönthetne úgy, hogy nem tesz vallomást. De egyenesen hazudni és a családdal konspirálva félrevezetni mindenkit, színtiszta gonoszság, ez nem egy csirkelopási ügy. Egy szörnyű gyilkosság, s az én igazságérzetem azt diktálja, hogy ezért ténylegesen letöltendő büntetést kell kiszabni”.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
