Már második éve a brit ITV televíziós társaság számít szakmai körökben a legvalószínűbb felvásárlási célpontnak Európában – derül ki a Bloomberg által elemzők és adatkezelők körében végzett felmérésből.
Már második éve a brit ITV televíziós társaság számít szakmai körökben a legvalószínűbb felvásárlási célpontnak
Európában – derül ki a Bloomberg által elemzők és adatkezelők körében végzett felmérésből. Az ITV körüli spekulációkat fűti, hogy a társaság legnagyobb részvényese, az amerikai Liberty Global kábeltársaság – egyben a UPC tulajdonosa – egyelőre lebegteti, hogy kivásárolná a többi részvényest a cégből. Az erősödő pletykák november óta 10 százalékkal verték fel az ITV árfolyamát.
A tévétársaság holtversenyben vezet a francia Aéroports de Paris (ADP) repülőtér-üzemeltetővel, amelynek privatizációját már az idén is megpendítette a francia kormány, konkrétumok helyett csupán annyit közölve, hogy az ADP egyike lehet a magánosításra váró állami cégeknek. Az állami részvénycsomag átvételére lenne jelentkező, elég a francia építőipari óriásra, a Vincire gondolni, amelynek vezérigazgatója, Xavier Huillard jelezte cége érdeklődését. A kormány annyit világossá tett, hogy egy privatizáció semmiképp sem érintheti negatívan a nemzeti légitársaság, az Air France és társa, a holland KLM érdekeit.
A harmadik legsűrűbben emlegetett célpont a brit Imperial Brands és az ír Shire gyógyszergyártó. Előbbi a világ negyedik legnagyobb, ötvenegy üzemmel rendelkező dohánygyártója, őt a bronzérmes Japan Tobaccóval boronálták össze, amely a visszaeső hazai fogyasztás miatt új piacok meghódítására indult. Bő egy hete azonban kiderült, hogy Délkelet-Ázsiánál már nem is jut tovább, az ottani szűz piacokat tervezi bevenni. Az írországi székhelyű multinacionális biotechnológiai cég, a Shire az amerikai adóreform miatt felszabaduló források révén kerülhet újra a felvásárlók figyelmébe. A cégre 2014-ben az akkori kemény amerikai adószabályok alól kibújni akaró, az írországi adóparadicsomi állapotokat megirigyelő AbbVie tett ajánlatot, de végül – részben kormányzati nyomásra – kihátrált az ügyletből. Ugyanabban az évben (szintén adózási okokból) az amerikai Pfizer kínált 118 milliárd dollárt az AstraZenecáért, amely a brit parlament segítségével verte vissza az ellenséges ajánlatot. Ám a cég azóta is állandó spekulációs célpontnak számít.
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
