A Visegrádi Csoport (V4), valamint Litvánia és Lettország agrárkamarái 500 milliárd eurót kérnek az Európai Bizottságtól az európai mezőgazdaság jövőjének biztosítására. Az érdekképviseletek szerint egy erős Közös Agrárpolitika (KAP) és megfelelő uniós költségvetés nélkül veszélybe kerülhet Európa élelmezésbiztonsága.
A felek erről a Varsó melletti Konstancin-Jeziornában tartott egyeztetésen állapodtak meg, amelyen a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) is részt vett. Jana Holéciová, az SPPK szóvivője hétfőn közölte: amennyiben az Európai Bizottság nem reagál érdemben a követeléseikre, a kamarák nem zárják ki az újabb gazdatüntetéseket sem.
A V4-ek, kiegészülve a balti államokkal, február 13-án közös üzenetet küldtek Brüsszelnek: az agrárbüdzsé radikális növelése, a belső piac védelme és a gazdák azonnali megsegítése nélkül az EU elveszítheti élelmiszer-önrendelkezését. A harmadik országokból érkező importnyomás mellett ez a gazdaságok bezárásához és a regionális különbségek mélyüléséhez vezethet. Az agrárkamarák ezért mind az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás hatályba lépését, mind az Ukrajnából származó bizonytalan eredetű importot ellenzik.
A hat ország delegációi határozottan elutasították a 2028–2034-es időszakra javasolt, 294 milliárd eurós KAP-költségvetést. Álláspontjuk szerint ez az összeg nem veszi figyelembe sem az inflációt, sem a növekvő termelési költségeket, sem pedig azokat az új környezetvédelmi és geopolitikai kihívásokat, amelyekkel az európai élelmiszertermelőknek szembe kell nézniük.
„Ha az Európai Unió garantálni akarja az élelmezésbiztonságot és a minőségi élelmiszerek stabil termelését, a mezőgazdasági szektor jövőbeni költségvetésének el kell érnie a legalább 500 milliárd eurót”
jelentette ki Andrej Gajdoš, az SPPK elnöke. Hozzátette: az agrárium az Unió egyik stratégiai biztonsági pillére, ezért a kiadások csökkentése elfogadhatatlan. Gajdoš szerint újra figyelmeztetni kell a politikusokat, mivel az eddigi javaslatok korrekciói nem hoztak érdemi változást.
A „V4+” csoportosulás követelései között szerepel a kétpilléres KAP megőrzése, a közvetlen kifizetések kötelező maximalizálásának elutasítása, az „aktív mezőgazdasági termelő” fogalmának egyszerűsítése, valamint az állattenyésztés és az ökológiai gazdálkodás racionális támogatása. A pénzügyi biztonság szükségességét a tej- és sertéshúspiacon tapasztalható drámai árcsökkenés is alátámasztja, amelyet a tárgyaláson részt vevő felek mindegyike megerősített saját országára vonatkozóan.
A növekvő költségek, a magas kamatok és az adminisztrációs terhek együttesen egy veszélyes „árolló-effektust” hoztak létre, amely a gazdaságok likviditását és puszta létét fenyegeti. A kamarák ezért felszólították a Bizottságot a mezőgazdasági tartalékalap azonnali felhasználására és a piacstabilizáló mechanizmusok aktiválására.
A bizonytalan jövőkép miatt az agrárkamarák arra kérik kormányaikat, hogy támogassák követeléseiket az Európai Tanács március 19–20-i ülésén. A cél, hogy konkrét lépésekkel biztosítsák a termelők jövőjét, ellenkező esetben csökkenhet az európai élelmiszerek biztonsága, nőhet az importfüggőség, és romolhat a környezet állapota.
teraz.sk
Nyitókép forrása: Komjáthy Lóránt
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
