Az európai "romák" hátrányos megkülönböztetésének és mélyszegénységének megszüntetésére szólított fel szerdán elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament.
Az uniós törvényhozó testület szerint Európa legnagyobb etnikai kisebbségének, a "romáknak" több tagállamban társadalmi kirekesztés és szegénység a sorsa. Az állásfoglalást megszavazó képviselők úgy vélik, az uniós támogatásokat célzottan kellene biztosítani, a tagállamoknak regionális és helyi szinten kellene elosztania a forrásokat, hogy "a telepen élő romák mindennapos igényeit fedezzék".
Az EP szerint a szegregátumok felszámolása és a közművesített, emberhez méltó lakhatás biztosítása a "romák" számára az elsődlegesen megoldandó problémák. (Azt persze nem akarják látni, hogyan teszik tönkre hónapok alatt az ingyen kapott "emberhez méltó lakhatást" – pontosan azért, mert az embernek való, nem nekik, ezért nem bírják elviselni a civilizációt – a szerk.)
Ezenkívül ugyancsak fel kell lépni az iskolai szegregáció és hátrányos megkülönböztetés ellen – vélik a képviselők. Az állásfoglalás megemlíti, hogy a tagállami hatóságoknak javítaniuk kell a "roma közösségek" egészségügyi ellátását és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését, továbbá fel kell lépniük a hosszútávú munkanélküliség (ez ellen maguknak a cigányoknak kellene fellépniük, azzal, hogy hajlandók dolgozni) és "a romákkal szembeni rendőrségi túlkapások" ellen is (rendőrségi túlkapás = a cigánybűnözés elleni, többnyire ritka és erőtlen fellépés; itt is egyértelmű, hogy kinek lenne tennivalója – a szerk.).
Az állásfoglalás felszólítja a tagállamokat, hogy a "roma gyerekeket" megfelelően vonják be a nemzeti gyermekgarancia-programokba, továbbá megerősített ifjúsági garanciát és az Erasmus+ programot is ki lehetne használni a "társadalmi kohézió erősítésére" és a "fiatal romák foglalkoztatásának javítására". A képviselők úgy vélik, a nemzeti "romastratégiai" tervekben kiemelt célként kellene hogy szerepeljen a "romák" társadalmi részvételének és a közülük kikerülő vezetők számának növelése. (Lásd Farkas Flórián, Kolompár Orbán vagy az épp előzetesben ülő Agócs János és társaik – a szerk.)
Az EP szerint továbbá korai előrejelző mechanizmust kellene kiépítenie az Európai Strukturális és Beruházási Alapok és más, a "romák" helyzetének javítását célzó forrásokkal való visszaélések elkerülése érdekében.
Uniós felmérések azt mutatják, hogy az EU-ban élő "romák" 63 százaléka nem vesz részt az oktatásban, foglalkoztatásban vagy képzésben (de persze erről is a fehérek tehetnek…), illetve 80 százalékuk a szegénységi küszöb alatt él. A kutatásban részt vevő kilenc országban élő "romák" 41 százaléka úgy érzi, hogy "roma származása miatt hátrányos megkülönböztetés éri olyan területeken, mint az álláskeresés, a munka, a lakhatás, az egészségügy vagy az oktatás".
A szegregátumokban élő "romák" helyzetéről szóló keddi plenáris vitán Járóka Lívia a Fidesz EP-képviselője elmondta: az Európát fenyegető gazdasági nehézségekkel szembenézve, a tagállami jó gyakorlatokat meg kell osztani egymással. A képviselő példaként említette a családokat érintő kedvezményeket, a "roma" kis- és középvállalatok támogatásának ösztönzését. Hozzátette: "a generációkon átívelő mélyszegénység megállítható az európai uniós források jobb felhasználásával".
Kósa Ádám fideszes képviselő azt hangsúlyozta, hogy a "romatelepeken" a nemzedékről nemzedékre öröklődő szegénységet csak az oktatás és a munka törheti meg, többek között ezért tette a magyar kormány kötelezővé az óvodai nevelést 3 éves kortól és indított be közmunkaprogramokat. "Álláspontunk helyességét az is bizonyítja, hogy az elmúlt években Magyarországon jelentősen csökkent a szegénységi kockázattal érintettek köre: 2010-ben 31,5 százalék volt a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztettségnek kitettek aránya, ez 2020-ra 18,2 százalékra csökkent" – mutatott rá a képviselő.
(Kuruc.info – MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
