A román Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) meghívására az úzvölgyi katonatemetőben tájékozódtak ma délelőtt a román, a magyar, az orosz és a német hadisír-gondozó hivatalok képviselői.
A tanácskozás után Kovács Vilmos ezredes, a budapesti Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetének és Múzeumának a parancsnoka az MTI-nek elmondta: a román és a magyar hadisír-gondozó hivatal illetékeseinek júniusi megbeszélése óta semmilyen előrelépés nem történt a temető helyzetének rendezése ügyében.
Az ezredes a temetőben történt kegyeletsértő állapot megszüntetését tartotta a magyar fél legsürgetőbb elvárásának. Kijelentette: azáltal történt kegyeletsértés a temetőben, hogy az ismeretlen román katonáknak állított, négy sorban elhelyezett ötven betonkereszt közül két sor keresztet bizonyosan magyar katonák sírjára helyeztek. Hozzátette: a román fél nem látta bizonyítottnak a kegyeletsértést. „Erre egy megoldás van. Azon a területen, ahol az 50 kereszt, az emlékmű és a zászlósor áll, hajtsunk végre a román féllel közösen egy feltárást, ami igazolná, hogy vannak ide temetve katonák. Ha katonákat találunk a keresztek alatt, azok nem lehetnek mások, mint az 1917-ben eltemetett magyar katonák” – vélekedett. Kovács Vilmos a magyar fél képviselőjeként azzal kapcsolatban is kétségeit fogalmazta meg, hogy mi szükség van a temetőben ötven olyan keresztre, amelyeken az Ismeretlen román hős felirat áll, amikor a román védelmi minisztériumnak alárendelt ONCE álláspontja szerint 11 román katona nyugszik a temetőben, a magyar fél pedig iratokkal bizonyította, hogy a 11 románnak vélt hős közül öt magyar katona, egy pedig orosz katona volt. „Legfeljebb öt román katona nyugszik a temetőben, de nem kaptunk kielégítő választ arra a kérdésünkre, hogy mit jelképez a nekik állított ötven kereszt” – magyarázta.
Arra a kérdésre, hogy nem követett-e el hibát Dormánfalva polgármesteri hivatalához hasonlóan Csíkszentmárton önkormányzata is, amikor az elmúlt években a szükséges engedélyek nélkül újította fel a temetőt, Kovács Vilmos így felelt: nem lehet egyenlőségjelet tenni a két temetőátalakítás közé. Csíkszentmárton ugyanis egy rendezetlen területen alakított ki jobbító szándékkal egy emlékparkot, amelyre több mint 600 fakeresztet állított. Ezek vállaltan nem pontosan a sírok fölé kerültek, és a keresztekre rögzített jel – a kard és sisak – valamennyi itt eltemetett katonát jelképezi. Megjegyezte: a temetőben 800–900 magyar katona nyugszik. „A 600 fakereszt jelképes kihelyezése a mi olvasatunkban egyáltalán nem kegyeletsértő. Ezzel szemben Dormánfalva önkormányzata az itt nyugvó öt román katonának helyezett ki ötven keresztet, amelyek egy része magyar sírokra került” – ismételte meg. Kovács Vilmos közölte: többször is feltett kérdésére azt a választ kapta, hogy a román félnek egyelőre nincs megoldási javaslata a kialakult helyzetre.
Az ezredes azt is elmondta: a német hadisír-gondozó hivatal képviselője nem foglalt állást az úzvölgyi temetővitában, nyilvánvalóan csak tájékozódni jött a megbeszélésre. Az orosz hadisírgondozó hivatal képviselője viszont felszólalásában a magyar javaslatot támogatta, és azt is közölte: számára az a fontos, hogy a temetőben emlékhelyet alakítsanak ki az itt nyugvó 22 orosz katonának is. Kovács Vilmos valamennyi érintett ország képviselőjét meghívta Budapestre, hogy ott folytassák a temető helyzetének rendezéséről elkezdett párbeszédet. (Háromszék)
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
