A járványügyi korlátozásokat semmibe véve ünnepeltek ismét a román hadsereg napja alkalmából vasárnap tartott román megemlékezésen az úzvölgyi katonatemetőben – írja a Székelyhon.
Noha a járványügyi intézkedéseknek megfelelően tilos a köztéri megemlékezések szervezése Hargita megyében – és ennek megfelelően az 1956-os forradalom és szabadságharc október 23-i emléknapján számos magyar rendezvényt halasztottak el –, úgy tűnik, a szabályozásokat nem mindenki veszi figyelembe. A román hadsereg napja alkalmából idén is megemlékezést tartottak az úzvölgyi katonatemetőben vasárnap, ugyanúgy fittyet hányva a járványügyi intézkedésekre, mint májusban, amikor a kijárási korlátozást megszegve vonultak a sírkertbe a románok a Hősök Napja alkalmából.
Részvételre buzdítottak A vasárnapi eseményt a korábbiakhoz hasonlóan A Nép Útja (Calea Neamului) egyesület szervezte, amelynek elnöke, Mihai Sorin Tîrnoveanu az elmúlt napokban többször is arra buzdított a közösségi oldalán, hogy minél többen csatlakozzanak a megemlékezéshez.
Ugyanerre kérte a megemlékezőket egy szombaton Giurgiu megyében tartott ünnepségen Radu Theodoru parancsnok, háborús veterán is, aki beszédében úgy fogalmazott: az úzvölgyi katonatemetőben egyfajta magyar terjeszkedés történik, pedig ott román hősök szenvedtek, akik most is ott nyugszanak.
Ne engedjétek, hogy elmagyarosodjon az úzvölgyi katonatemető!
– szólította fel a románokat Theodoru, majd arról beszélt, hogy a magyarok Budapest utasítására arra készülnek, hogy elvágják a kommunikációs csatornákat Erdély és az ország többi része között, mi több,
a programjukban szerepel egy olyan pont, amely Románia megszállásáról rendelkezik Németország hallgatólagos beleegyezésével.
Célba ért felhívások
A felhívások úgy tűnik, célba értek, mivel a járványhelyzet ellenére több százan érkeztek a délutáni órákban a katonatemetőhöz, sokan népviseletbe öltözve és román zászlókat lobogtatva. Köztük volt például Constantin Toma dormánfalvi polgármester és a tavaly június 6-ai agresszív temetőfoglalás azon résztvevői, akiket egy évvel ezelőtt, szintén a román hadsereg napján tüntettek ki az akkori cselekedeteikért. A helyszínen egyébként nagyon sok csendőr és rendőr tartózkodott (rohammentősöket is a helyszínre rendeltek); ugyanakkor
az esemény ideje alatt a résztvevők nem tartották be a járványügyi szabályokat (megfelelő maszkviselés, távolságtartás).
Mihai Sorin Tîrnoveanu beszédében azt mondta: szerinte az RMDSZ célja eltávolítani a tavaly felállított román betonkereszteket és ortodox emlékművet, ezt azonban nem szabad hagyni. Kijelentésére a tömeg „Nem, nem, soha!” felkiáltással válaszolt. A szónok ugyanakkor
arra kérte a környékbeli román falvak lakóit, hogy álljanak őrségben, és ha észrevesznek valami mozgást a keresztek körül, azonnal jelezzék, és „tízezer román lesz itt”.
Gyújtóhangú beszéde után a dormánfalvi polgármester következett, beszédében biztosítva az egybegyűlteket arról, hogy őrségben fognak állni, és vigyáznak a románság tavalyi temetőfoglaláskor gyújtott lángjára . Ezt követően folklórműsor következett moinești-i és dobollói diákok részvételével. Egyébként ahogy a korábbi rendezvényeken, ezúttal is egyenként felolvasták a szerintük ott nyugvó közel 150 román katona nevét. A megemlékezés második felében aztán a tavalyi megemlékezéshez hasonlóan többeknek is átadta a dormánfalvi polgármester az Úzvölgye fia nevet viselő kitüntetést. Akkor a korábbi temetőfoglalás kulcsszereplői részesültek ebben az elismerésben, ezúttal pedig a folklórműsort előadó fiatalok. Az ünnepség a román emlékmű megkoszorúzásával zárult.
Hiába szólt a hargitai elnök, Bukarestben a homokba dugták a fejüket
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke egy nappal korábban közölte: levélben kérte a Bákó megyei önkormányzat elnökét, hogy a járványhelyzet miatt ne engedélyezzenek semmilyen úzvölgyi tömegrendezvényt. Nicolae Ciuca védelmi miniszter bejelentésére hivatkozott, aki szerint a hadsereg napját csak nagyon szűk körű rendezvényeken ünneplik meg, a járványügyi előírások szigorú betartásával – írja az MTI.
A Bákó megyei Darmanesti önkormányzata román-magyar konfliktust idézett elő azzal, hogy 2019 áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartott számon. Tavaly június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Egy évvel ezelőtt a román hadsereg napján kitüntetéseket adtak át a temetőfoglalóknak.
A mára elnéptelenedett Úzvölgye település, a területén fekvő katonatemető és kaszárnyasor hovatartozása, illetve a katonatemetőben tavaly létrehozott román parcella kapcsán számtalan per van folyamatban a romániai bíróságokon. Ezek közül egyben született eddig jogerős ítélet: október elején a Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerősen elutasította Darmanesti város arra irányuló keresetét, hogy érvénytelenítsék az úzvölgyi katonatemetőt Csíkszentmárton közvagyonává nyilvánító önkormányzati határozatot.
[*]
A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) tavaly június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem Úzvölgyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a neveit a vasárnapi megemlékezésen is felolvasták. A román tárca szerint a temetőben 11 román katona nyugszik. A magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka azonban tavaly olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek szerint a románnak tekintett katonák közül is öten a magyar hadseregben szolgáltak, egy korábbi kutatás pedig további egy katonáról megállapította, hogy az orosz hadsereg szolgálatában állt.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
