Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere arra a döntésre jutott, hogy az úzvölgyi katonatemetőben a Dormánfalva önkormányzata által felállított betonkereszteknek új helyet kell keresni anélkül, hogy az elkészült darabokat tönkretennék.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere arra a döntésre jutott, hogy az úzvölgyi katonatemetőben a Dormánfalva önkormányzata által felállított betonkereszteknek új helyet kell keresni anélkül, hogy az elkészült darabokat tönkretennék.
A végleges, jogerős ítéletet február 10-én, pénteken hozták nyilvánosságra a romániai bíróságok portálján: e szerint az ítélőtábla megalapozatlannak tartotta a Bákó megyei Dărmănești (Dormánfalva) fellebbezését, és helyben hagyta az alapfokú ítéletet, amely megsemmisíti a román emlékmű és a betonkeresztek építési engedélyét, kötelezi azok lebontását, illetve az eredeti állapot visszaállítását.
Dormánfalva több más pert is elveszített Csíkszentmártonnal szemben. Tavaly márciusban a Moinești Bíróság arról döntött, hogy törölni kell a telekkönyvből a Bákó megyei városnak az úzvölgyi temető fölötti tulajdonjogát (ez még nem jogerős). Ezt megelőzően, 2021. októberében a Bákói Táblabíróság jogerősen érvénytelenítette az önkormányzati képviselőtestületnek azt a 2019 márciusában hozott határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította a Hargita megyében található, Csíkszentmárton községhez tartozó úzvölgyi katonatemetőt.
Dormánfalva önkormányzata 2019 áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, mára elnéptelenedett Úzvölgye falu katonatemetőjében, melyet korábban a Hargita megyei Csíkszentmárton község gondozott, és amelyet a magyar közemlékezett magyar katonatemetőként tartott számon. 2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox szertartású felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
Az eddigi bírósági döntések ellenére a második világháborúban elesett magyar és német katonák sírhelyei mellé telepített emlékmű és betonkeresztek mellett a román nacionalista szervezetek minden évben megemlékezéseket szerveznek, a koronavírus-járvány idején a gyülekezési tilalmat megsértve, és hatósági követkemények nélkül, vagy éppen engedélyt sem kérve – bár tavaly a Hargita Megyei Csendőrparancsnokság sajtószóvivője azt mondta, hogy „a vallási események és megemlékezések” nem bejelentéskötelesek.
A megemlékezéseket szervező A Nemzet Útja (Calea Neamului) egyesület elnöke, a szélsőségesen nacionalista nézeteket terjesztő Mihai Tîrnoveanu egy évvel ezelőtt, a román parcella megszűntetését kimondó elsőfokú ítélet meghozatalakor kijelentette: „keserűen csalódni fog, aki azt hiszi, hogy figyelembe veszik a katonatemetővel kapcsolatos bírósági ítéleteket”. “Az emlékművet és a román kereszteket csak akkor távolítják el a temetőből, ha „a buldózerek bennünket is eggyé tesznek a földdel” – húzta alá.
Ezek tükrében számítani lehet arra, hogy a román nacionalisták a közhangulatot csíkszentmártoniak ellen fordítják, és minden eszközzel megpróbálják majd megakadályozni a bírósági ítélet végrehajtását.
Hargita Megye Tanácsának elnöke és Csíkszentmárton polgármestere azt javasolja a Bákó megyeieknek, hogy a szakemberekkel és az illetékes intézmények jóváhagyásával olyan helyre helyezzék át a kereszteket – függetlenül attól, hogy mely megye területén jelölik ki azt a helyet –, ahol rendezett területviszonyokkal igazoltan hősi halált halt román katonák sírjai találhatók. Ezzel a felvetéssel a következő napokban megkeresik Bákó Megye Tanácsát és Dormánfalva Polgármesteri Hivatalát is.
Benkő Erika, az RMDSZ Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatának vezetője üdvözölte, hogy a kegyeletsértő betonkereszteket el kell bontani. Mint fogalmazott, az ügy sikerre vitele Kis Júlia ügyvéd szakmai tudását, valamint a szolgálatunk teljes csapatának kitartó munkáját dícséri.
Soha nem szabad belenyugodni az igazságtalanságba, hanem az összes rendelkezésünkre álló törvényes eszközzel fel kell lépnünk mindig a közösséget ért jogfosztások ellen. A úz-völgyi betonkeresztek ügye az erdélyi magyarság egészét érinti, ezért ez a pozitív döntés az egész közösség érdeme és öröme!
– nyomatékosította Benkő Erika.
Hunhír.info – maszol.ro
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
