A brit miniszterelnök szerint a törvényesen Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok a brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után könnyűszerrel regisztráltathatják majd magukat állandó nagy-britanniai lakosként.
Theresa May csütörtökön nyílt levélben fordult a Nagy-Britanniába áttelepült több mint 3 millió külföldi EU-polgárhoz, megígérve nekik, hogy a brit kormány „áramvonalas”, digitális eljárási procedúrát dolgoz ki számukra a letelepedett státus megszerzéséhez, és e fejlesztési munka minden mozzanatába őket is szervezetten bevonja – írja az MTI.
A Downing Street által csütörtök hajnalban közzétett nyílt levélben May nyomatékosan megerősítette: a brit kormány azt akarja, hogy a külföldi EU-állampolgárok családjukkal együtt Nagy-Britanniában maradjanak, mert nagyon nagyra tartja a brit gazdasághoz, a társadalmi és a kulturális élethez nyújtott hozzájárulásukat.
A brit miniszterelnök határozottan cáfolta, hogy London az EU-val folytatott tárgyalásokon a külföldi EU-állampolgárok sorsát saját alkupozíciójának erősítésére használná. „A folyamat kezdete után többen is ezzel vádoltak bennünket, de semmi sem állhatna távolabb az igazságtól” – fogalmazott nyílt levelében Theresa May.
http://mno.hu/
London korábban is többször jelezte, hogy a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok maradását szeretné a brexit után.
A brit kormány által kidolgozott, június végén ismertetett javaslatcsomag szerint azok, akik egy később kijelölendő határnapig már öt évet életvitelszerűen eltöltöttek Nagy-Britanniában, letelepedett jogi státusért folyamodhatnak. Ennek alapján a brexit után is ugyanolyan jogosultságok illetnék meg őket, mint a brit állampolgárokat.
Csütörtöki nyílt levelében Theresa May közölte: a letelepedett jogi státus megszerzéséhez szükséges eljárás kidolgozásához a brit kormány „felhasználói csoportot” hoz létre, amelyben – műszaki és jogi szakértők mellett – a külföldi EU-állampolgárok képviselői is helyet kapnak majd. E munkacsoport rendszeresen összeül, biztosítva, hogy a fejlesztési munka áttekinthető legyen, és megfelelően igazodjon a rendszer jövőbeli használóinak igényeihez.
Theresa May megerősítette azt is, hogy a brit kormány viszonosságot vár el az Európai Unióban maradó 27 többi tagország részéről.
May szerint a 27 országban élő brit állampolgárokat is aggasztják a brit EU-tagság megszűnése után őket érintő potenciális eljárásjogi változások. London ezt rendszeresen felveti az EU-partnereknek a kilépési feltételekről szóló tárgyalásokon, és szoros együttműködést kíván folytatni a többi EU-tagállammal annak érdekében, hogy a brit állampolgárok esetében alkalmazott jövőbeni eljárásrend ugyanolyan „áramvonalas” legyen, mint amilyet a brit kormány dolgoz ki – olvasható a levélben.
Theresa May szerint a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az EU-országokban élő több mint egymillió brit jogosultságainak jövőbeni érvényesítéséről „már karnyújtásnyira van” a megállapodás az uniós partnerekkel. A brit miniszterelnök a nyílt levélben hangsúlyozta: bízik abban, hogy az erről folyó tárgyalásokat a következő hetekben sikerül lezárni. Hozzátette, hogy a nagy-britanniai letelepedési jogosultság megszerzésének költségei „a lehető legalacsonyabbak lesznek”.
A Downing Street a nyílt levelet eljuttatja a többi 27 EU-tagállam londoni nagykövetségeinek is.
Theresa May a levél közzétételét a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcsértekezlet elé időzítette.
A csúcs pénteki munkanapján döntenek a többi 27 EU-tagállam vezetői arról, hogy történt-e elégséges haladás a brit kilépés feltételeiről – köztük a külföldi EU-állampolgárok jövőbeni jogosultságainak garantálásáról – szóló jelenlegi tárgyalási szakaszban, és tovább lehet-e lépni a brexit utáni kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokról folytatandó következő szakaszba.
http://mno.hu/
Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója a jelenlegi tárgyalási szakasz minap lezárult ötödik fordulója után kijelentette: érzékelt ugyan „friss lendületet” a tárgyalások menetében, de a jelenlegi körülmények közepette még nem tudja javasolni a mostani EU-csúcs résztvevőinek a brexit-tárgyalások második szakaszának elkezdését.
Múlt heti, Brüsszeli sajtóértekezletén a politikus konstruktívnak nevezte az egyeztetéseket, de kiemelte, hogy ezúttal sem sikerült kimozdítani a holtpontról a tárgyalásokat. Mint mondta, zsákutcába jutottak az egyeztetések az Egyesült Királyság EU-val szemben fennmaradó pénzügyi kötelezettségeiről, a brit delegáció ugyanis ezúttal is arról számolt be, hogy egyelőre nem tudják konkretizálni a javaslataikat, ezen a héten így erről a kérdésről nem is tárgyaltak.
A közös sajtótájékoztatón David Davis brit brexitügyi miniszter a jövőbeli viszonyról szóló egyeztetések megkezdését sürgette. Reményét fejezte ki, hogy a bennmaradó tagállamok vezetői jövő héten el fogják ismerni az eddigi előrelépést, és lehetővé teszik a továbblépést a kereskedelmi kérdésekre. Ez – mint hangsúlyozta – országának és az Európai Uniónak egyaránt érdekében állna.
Boris Johnson brit külügyminiszter hétfőn úgy fogalmazott, ideje elkezdeni a komoly tárgyalásokat az Egyesült Királyság uniós kilépésének feltételeiről. „Indítsuk be a tárgyalásokat, ne húzzuk az időt. Nagyon reméljük, hogy barátaink és partnereink értik az üzenetet, és tényleg megkezdjük a komoly egyeztetéseket” – közölte a tárcavezető. Hozzátette, hogy kormánya „nagyon jó” és „tisztességes” javaslatokat tett le az asztalra az állampolgárok jogainak biztosításáról.
A lisszaboni szerződés 50. cikkelye szerint az uniós tagság a kilépési szerződés hatálybalépésével, annak hiányában pedig a távozási szándék bejelentése után két évvel szűnik meg, azaz ebben az esetben 2019. március 29-én, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók. Az Európai Bizottság legkésőbb 2018 novemberére szerette volna lezárni a tárgyalásokat, hogy 2019 márciusáig legyen elég idő az egyezmény tagországi és európai parlamenti ratifikálására.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
