Az ígéretek és a valóság: Üres beszédek a kutakon
A kampányidőszakban még radikális piaci beavatkozásokat, az árak letörését és az autósok tehermentesítését ígérték azok a politikusok, akik ma a kormányrúdnál ülnek.
Magyar Péter 2026 tavaszán (március elején) még a 480 forintos benzinárstop visszahozatalát és adócsökkentést követelt, miközben a piaci árak a 95-ös benzin esetében 565 forint, a gázolajnál pedig 594 forint körül mozogtak. A választási kampányt követően a védett árakat június végén kivezették, mivel a piaci árak átmenetileg a plafon alá süllyedtek.
Őszre azonban az árak ismét drasztikus emelkedésnek indultak. A 480 forintos ígéret és követelés teljesülése helyett a kormány végül a magas dízelárak ellen csupán egy célzott, havi 5000 forintos kompenzációt jelentett be bizonyos lakossági dízeles csoportok számára. A valóságban a 95-ös benzin átlagára 2026 októberében már 642 forint literenként a hazai kutakon, miután október 8-án 1 forinttal emelkedett a tőzsdei és piaci változások nyomán, míg a gázolaj ára a 709 forintot is eléri.
Az új gazdasági és energetikai vezetés – élén a piaci alapokra hivatkozó miniszteri nyilatkozatokkal – tehetetlenül tárja szét a kezét, és kategorikusan elzárkózik attól, hogy hatósági árakkal vagy érdemi adócsökkentéssel fékezze meg a drágulást. A benzinárak elszabadulása nemcsak az egyéni autósokat sújtja, hanem láncreakcióként drágítja a tömegközlekedést, a logisztikát, és ezen keresztül az élelmiszerek bolti árait is.
Pontosan mi terheli a magyar autósok pénztárcáját?
A 95-ös benzin jelenlegi, 642 forintos literenkénti átlagárából körülbelül 291 forintot (45,3%) tesznek ki a közvetlen adók, amelyek a következő tételekből állnak össze:
* 27%-os ÁFA (136,47 Ft): ez a nettó árból (kb. 505,53 Ft) számolódik, amely már tartalmazza a jövedéki adót is.
* Jövedéki adó (139,55 Ft): ez fix összeg literenként.
* MSZKSZ díj (kb. 15 Ft): a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek fizetendő kötelező hozzájárulás, amely beépül az árba.
Az adók levonása után megmaradó kb. 351 forint (a teljes ár 54,7%-a) fedezi a nyersolaj világpiaci árát, a dollár/forint árfolyam hatásait, a kőolaj finomításának és szállításának költségeit, valamint a nagy- és kiskereskedelmi árrést (a benzinkút hasznát).
A Jobbik felelős javaslata: áfacsökkentés és jövedéki adó minimum
A Jobbik álláspontja szerint nem a kifogások keresésére, hanem azonnali beavatkozásra van szükség. Jelenleg a benzin és a gázolaj árának megdöbbentő módon a felét (közel 50%-át) az állami adók és a 27%-os áfa teszik ki – Magyarországon az egyik legmagasabbak a terhek az egész Európai Unióban.
Az üzemanyagokat terhelő jövedéki adót az európai uniós szabályozás (Uniós Minimumadó-irányelv) miatt egyetlen tagállam sem törölheti el teljesen, viszont vannak lépések, melyek valódi megoldást hozhatnak:
* Az áfa drasztikus vágása (5%-ra): a Jobbik legfőbb követelése, hogy az üzemanyagok általános forgalmi adóját a világrekorder 27%-ról 5%-ra mérsékelje a kormány, mivel ezzel érhető el a legnagyobb azonnali árcsökkenés a benzinkutakon.
* Jövedéki adó az uniós minimumon: a jövedéki adó esetében pedig a terheket a lehető legalacsonyabb, az EU által még megengedett szintig faragja le a kormány.
Van miből engedni. A magyar gazdaság és a lakosság teljesen elvérzik az energiaszektor árai mellett, ha a kormány nem vágja vissza a jövedéki adót, és csökkenti az üzemanyagok áfáját.
A fűtési szezon és az inflációs válság közepén a Tisza-kormánynak ideje lenne felébrednie a kampányálomból: a tétova ígéretek és a megszorítások helyett igazságos adópolitikára, az üzemanyag- és élelmiszerárak drasztikus mérséklésére, valamint a magyar emberek valódi védelmére van szükség!
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
