Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.
Az én nevemben kifejezés köti össze az előző perikópával a mai szentírási részt. Csodát tenni, jót tenni, segíteni akkor igazán értékes, ha Krisztusért tesszük. Katasztrófaelhárítás idején is felmerül a kérdés, hogy mi a helyesebb: tenni a jót (vizet osztani, ápolni a beteget, elhárítani az életveszélyt), vagy a napot imádsággal indítani, s emiatt valamivel kevesebbet teljesíteni. A mennyiség, a darabszám a fontos, vagy a megmentettek lelkével is foglalkozni kell? „Ti vagytok a föld sója. [… ] Ti vagytok a világ világossága” (Mt 5,13.14). Hazánkban a Máltai Szeretetszolgálat tartotta ébren ezt a gondolatot. A mai vezetők beszámolnak arról, hogy szolgálatuk kezdetén, húsz-harminc évvel ezelőtt sem a megtértek száma és a fenntartható fejlődés voltak a hívószavak, hanem a mustármag reménye és a kovász (Mt 13,31–33).
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
