Orvosi eset – mondhatnánk a mentálisan sebzett vádaskodóra.
„Ha valakinek az erőszak az egyetlen válasza a kritikára, az a valaki belül tudja, hogy védhetetlent véd. Nem nőket kell verni, amikor fáj az igazság, hanem felébredni: szembenézni azzal, hogy mivé lett ez az ország…”
Ezt is mondta a buggyant politikus.
Azért is orvosi eset, mert memóriája kórosan gyönge. Polgárháborús hangulatot ugyanis éppen ő keltett 2006. október 23-án, amikor lovas rendőröket, vaspálcával – viperával – ütlegelő, gumitölténnyel fejmagasságban lövő kékruhásokat uszított európai uniós polgárokra Budapesten.
Piros lett a vér a pesti utcán az ötvenedik évfordulón is…
Az erőszak volt a válasza a kritikára. Előzőleg ugyanis kiderült, hogy ez a buggyant politikus, és tettestársa, az SZDSZ, azaz ketten együtt: „végighazudtak másfél-két évet, tudták, hogy amit mondanak, az nem igaz.”
Becsapták a polgárokat, elárulták a köztársaságot.
Ennek következménye lett a szenvedélyes tiltakozás, ekkor kapott nyilvánosságot egy érdekesen megfogalmazott hír: „Az elmebeteg távozását követelik…” A hazugságpolitika ellen demonstrálva a bőrüket vitték vásárra a demokratát.
Nem a Kossuth téren!
Ez azért lényeges, mert a buggyant politikus a Kossuth teret említi. Mondván: „ a magyarokat mindig ott éri támadás, ahol ő megfordul – legyen az a Kossuth tér vagy Tusnádfürdő? Nos 2006-ban a Kossuth téren nem lehetett magyarokat verni.
Az ország főterét ugyanis drótkerítés vette körül.
Az akkori szélsőbaloldali koalíció, az SZDSZ és az MSZP ugyanis csak drótkerítéssel tudta biztonságosnak a – mint Steindl Imre nevezte – „demokrácia templomát.” A közrádiót is vaskerítéssel zárta el a forgalom elől.
Elévült adóügy.
Ez volt a belépő a kormányfői akcióhoz. Aztán jöttek a futballozó „arab terroristák”, majd az „öregecskedő feleségek”, az egy év alatt tízmilliárd dollárral növekedő államadósság – ez a gyurcsányi-kunczei garnitúra gazdasági dilettantizmusának fájó jele.
És az egyszázalékos GDP-növekedés…
Környezetünk nyolc-kilencszázalékos gazdasági növekedést ért el éveken át, a gyurcsányi-kunczei garnitúra a hibahatáron belüli egy százalékot nyögött: azaz a gazdaságpolitikát a dilettantizmus jellemezte, bénította le.
Majd az államcsőd: és a gigászi IMF-hitel…
Romániában ezt nem úszta volna meg érdemleges állami kikérdezés nélkül a gyurcsányi-kunczei garnitúra. Nálunk azonban kiugróan magas a kivégzett vagy megölt korábbi miniszterelnökök száma – Tisza Istvántól Nagy Imréig -, így ma már országunk tartózkodik még a kikérdezéstől is.
Érthető, de nem könnyen megemészthető módon.
Ettől azonban nem kellene vérszemet kapnia. Vagy inkább saját pártjának kellene mértékletességre intenie, mondván: Fletó, kiderült, hogy tehetségtelen vagy, a szakdolgozatod szerzőségét sem tudtad tisztázni, államcsődöt idéztél elő, az ország betegnek tart téged, fogd vissza magad…
Nem, a baloldal nem éri fel ésszel, hogy ezt kellene tennie.
A 19-es vörös terror, Trianon előidézése, a Rákosi-rémuralom, Recsk és a többi haláltábor, majd az ország véres forradalomba sodrása, utána a több száz áldozatot követelő kádári megtorlás, majd a haza adósságválságba döntése után a baloldal ma is, továbbra is rombol.
Demokráciával kell megállítanunk a hazug züllesztőket.
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
