Gérecz Imre OSB liturgikus jegyzetét olvashatják.
Úrnapján, az evangélium meghirdetése előtt a katolikus hagyomány egyik legmegbecsültebb szekvenciáját énekelhetjük latinul (Lauda Sion Salvatorem) vagy magyar nyelven (Dicsérd, Sion, megváltódat, ÉE 577). Az utóbbi, mint sok más latin himnuszunk magyarítása, Babits Mihály, Sík Sándor és Szedő Dénes munkájának gyümölcse.
Szövegét többnyire Aquinói Szent Tamásnak tulajdonítják. Több más művével (Adoro te devote, Pange lingua, Sacris solemniis, Verbum supernum) együtt IV. Orbán pápa kérésére írhatta meg ezt az Oltáriszentséget magasztaló költeményt, 1264 körül. Ezt erősíti meg, hogy a hatodik strófában utalást találunk arra, hogy a szekvenciát Krisztus testének és vérének frissen bevezetett ünnepére komponálták: Dies enim solemnis agitur, / In qua mensæ prima recolitur / Huius institutio.
Dallama jellemzően hetedik modusú, a legünnepélyesebb gregorián hangnemben íródott. Jellegét tekintve könnyed és lendületes, széles hangterjedelmet beéneklő, így a hosszú szöveg igényelte ismétlések ellenére sem válik egysíkúvá.
A katolikus liturgikus hagyomány dinamikusságát mutatja, hogy a 13. században e teljesen újonnan alapított ünnepre kortárs szöveggel a gregorián ókori hagyományától elrugaszkodó, strofikus dallamú himnusz kerül be a szentmise énektárába. A dallam megválasztása más szempontból is beszédes. Eredetileg a 12. századi francia iskolához tartozó Szentviktori Ádám Laetabundi iubilemus kezdetű szekvenciáját kísérte, amit jellemzően a színeváltozás ünnepén énekeltek.
Teológiailag reflektált összecsengés, hogy éppen a színeváltozás (transfiguratio) titkának dicsérete szolgáltatja a dallamot az átlényegülés (transsubstantiatio) skolasztikus tanítókölteményéhez. Ez a teológiai igényesség jelenik meg a szekvencia szövegében is. A költemény sorai elbeszélő, de inkább didaktikus és lírai stílusban éneklik meg az Oltáriszentség dicséretét (1–15), megemlékeznek alapításáról (16–30), részletesen kifejtik a szentség dogmatikáját (31–62), annak előképeit (63–70), majd kérik a Jó Pásztort, hogy bennünket a földön táplálva tegyen mennyei asztala vendégeivé.
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
