Még a fertőzöttség növekedése sem veszélyezteti az élelmiszerellátást – véli Tomáš Staňo, a Billa pénzügyi igazgatója. Ha éppenséggel nem látja a kedvenc joghurtját a pulton, annak inkább az az oka, hogy az üzletláncok nem állapodtak meg a gyártóval az új árban.
Az élelmiszer-termelői inputárak ugyanis jócskán megemelkedtek, ugyanakkor a kereskedőknek többe kerül a világítás, drágább lett a munkaerő, és be kell tartaniuk a szigorúbb higiéniai intézkedéseket is. Ezért az élelmiszerek ára várhatóan még feljebb kúszik. A kormánykoalíciónak tehát mihamarabb meg kellene fontolnia, hogyan tudja kompenzálni a legkiszolgáltatottabb csoportokat, akiknek az utóbbi áremelkedések miatt már most le kellett mondaniuk sok mindenről, és alaposan beljebb húzni a nadrágszíjat.
Készüljünk fel az újabb élelmiszer-áremelkedésre
Az üres polcok látványától, vagy a bezárt boltoktól tehát nem kell tartanunk, annál inkább a további áremelkedésektől. A kereskedelmi láncok már megtanultak együtt élni a járvánnyal, a legtöbbjük a szokásosnál magasabb tartós élelmiszerkészletekkel rendelkezik, amelyek a járvány új hullámának megjelenése előtt mindig jobban fogytak. A megbetegedés miatti munkaerő-kieséseket pedig úgy oldják meg, hogy az egyik üzletből a másikba helyezik át a munkaerőket, ahol éppen nagyobb szükség van rájuk.
A pénzügyi igazgató szerint az árukészlet változását inkább a beszállítókkal folytatott tárgyalások okozzák az új árakról. A szakember szerint amíg az üzemanyagok, a szállítás vagy a csomagolóanyagok megnövekedett árai és a járvány okozta nyersanyagválság egyéb következményei megjelennek a polcokon lévő árcédulákon, eltelik egy kis idő.
Aki tehát azt hitte, hogy az utóbbi hónapok élelmiszerár-drágulásának ezzel vége, az nagy valószínűséggel téved.
Ezzel összefüggésben a Billa pénzügyi igazgatója bírálja a nemzetközi láncok terjeszkedésének korlátozására irányuló törekvéseket is, és ezzel a kisebb településeken lévő üzletek támogatását. Szerinte a vásárlók nagy része így külföldre megy vásárolni, ahol sokszor olcsóbb az élelmiszer, ráadásul a kormányok szabályozzák az árakat, hogy tompítsák az emelkedő árak hatását a polgáraikra. A lengyelek például éppen most állítják vissza nullára az élelmiszerek áfáját, Magyarországon pedig február óta érvényes a liszt vagy más alapvető élelmiszerek árának szabályozása. A más országokban érvényes üzemanyagadó-kedvezményekkel együtt mindez csak fellendítheti a szlovákiai polgárok külföldön történő vásárlásait. Nem állja meg tehát a helyét a gazdag üzletláncokról szóló bírálat sem, amely szerint azok megszedték magukat a járványon, állítja Staňo.
Az emelkedő infláció már a szlovákok vásárlási magatartásában is megmutatkozik, a növekvő energiaárakkal ugyanis kevesebb élelmiszert vásárolnak.
A Billa ma már általában éves szerződéseket köt a beszállítókkal, akiknek az árkövetelményei a szakember szerint objektív alapúak, és a megegyezések az árról gyakran kompromisszummal végződnek.
Emberi nyelvre lefordítva: drágulnia kell az ételnek, ha azt akarjuk, hogy valaki egyáltalán megsüsse az asztalunkra kerülő péksüteményt.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a költséges átfogó megoldások, például az áfacsökkentés lenne a legjobb módja annak, ahogy a kormánynak erre reagálnia kellene, véli a e.dennikn.sk portál.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
