Július 24-én, hétfőn immár harmincadik alkalommal kezdődött zsolozsmás tábor a Miskolci Egyházmegyében, Irotán Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök és Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita részvételével.
A július végi zsolozsmás tábor és Irota neve ma már összekapcsolódik a Miskolci Egyházmegyében. A gyökerek egészen Komlóskáig nyúlnak vissza, ahol még leginkább fiatal papok és papnövedékek imádkoztak együtt. Később Polyák Péter atya ötlete nyomán Abaújszolnokra „költöztek”.
Juhász Géza atya már akkor is meghatározó szerepet töltött be a háromnaposra tervezett tábor programjának kialakításában, ma már szívügyeként hirdeti meg évről évre a találkozót.
A tisztelendő asszonyok visszaemlékezéseiből az is kiderült, hogy az első táborokban még az étkezést is saját kezűleg oldották meg. A 2000-es évek elejétől végleg Irotán talált otthonra a zsolozsmás tábor, egy-két év sajópálfalai kitérővel.
Az egykor kialakított napirendet azóta is követik: vecsernye, kis esti és éjféli zsolozsma, utrenye, imaórák, ezek között pedig folyamatos zsoltárolvasás.
Idén július 24-én, szintén vecsernyével kezdődött a zsolozsmás tábor, Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök és Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita részvételével. A főpásztorok nélkül el sem képzelhető a tábor, hiszen az első években is aktív részesei voltak, akkor még papként.
Idén az imaórák után Vincze Krisztián tart elmélkedéseket, aki a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán oktat, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán tanszékvezető.
Máté evangéliumának sora – „Uram, jó nekünk itt lenni!” (Mt 17,4) – mindent kifejez, ami a tábor története, a résztvevők élményei és persze a helyszín.
A templom Irota legmagasabb pontjára, a „hegyre” épült, olykor fizikai kihívás felmenni oda. Aki részt vett már itt zsolozsmás napokon, visszavágyik.
– mondják a legtöbben. Ebben rejlik az irotai zsolozsmás tábor titka.
„Csak buzdítani tudok mindenkit; legalább egyszer jöjjön el a zsolozsmás táborba, hogy megtapasztalja a közös imádság ezen formáját is” – mondta Pipoly Patrik papnövendék, akit még kisgyermekként nagymamája hozott magával először, és azóta is visszajár.
„Ha hagyjuk, hogy életünket átjárja az imádság, fogékonyabb lesz a szemünk az isteni csodák meglátására, fülünk az égi hang meghallására s kezünk az Isten ügyének előmozdítására. Erre tanítottak az irotai zsolozsmás napok” – fogalmazta meg élményeit Laskay Anna, aki szintén régóta rendszeres résztvevője a tábornak.
Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
